Home office a tengerpartról? Tömegek indulhatnak útnak Magyarországról is

Ha a koronavírus járványnak van pozitív hozadéka, akkor jó eséllyel a távoli munkavégzést, illetve a home office térnyerését lehetne kiemelni. Világszerte jellemző, hogy a COVID-19 megjelenése után azon cégek többsége, amelyek a tevékenységük alapján megtehette, elrendelte az otthoni munkavégzést a dolgozók egészségének megóvása és a fertőzés kockázatának minimalizálása érdekében. Munkajogi szempontból a home office és a távmunka külön kategória. Azzal kapcsolatos friss adat, hogy Magyarországon jelenleg hányan dolgoznak home office-ban, illetve hány dolgozót foglalkoztatnak távmunkában, nincs.

A KSH 2020-ban publikált, 2018. I. negyedéves adatokra épülő elemzése szerint az alkalmazottak 3,7%-a, 144 ezer fő dolgozott távmunkában, többségük, 89%-a otthonról végezte a munkáját. Ennél mostanra vélhetően jóval többen dolgoznak az irodától távol. A trendben több ország is meglátta a lehetőséget: júliusban Barbados, augusztusban Észtország jelentette be az új, úgynevezett digitális nomád vízum lehetőségét, mellyel azok a dolgozó élhetnek, akik távolról, online tudják végezni a munkájukat. A nyár utolsó hónapjában csatlakozott Horvátország is, sokaknak lesz vonzó, hogy akár a tengerpartról, két feladat között csobbanva dolgozhassanak kedvező feltételekkel.

Ki élhet a lehetőséggel?

Dr. Magyar Csaba, adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója a Portfolio-nak elmondta, noha rengeteg csábító lehetőség közül választhat, aki nincs irodához kötve, de azért fontos tisztában lennünk a kötelezettségeinkkel is.

Sokan vannak, akik például turistavízummal utaznak be egy országba, maradnak fél évig, és idejük nagy részében utazgatnak, pihennek, de munkát is végeznek. Pedig hivatalosan ezt általában nem tehetnék meg, még akkor sem, ha nem helyi cégnek dolgoznak. Egyelőre nem foglakozik ezzel senki, mert az érintettek "radar alatt” szállnak

– mondta a szakember, aki hangsúlyozta, mindazoknak, akik digitális nomádként terveznek külföldről dolgozni, és a turista vízum időtartamánál hosszabb időt terveznek eltölteni egy adott országban, beutazás előtt érdemes konzultálniuk egy bevándorlási szakemberrel és egy adótanácsadóval.

Az uniós polgároknak szerencsére joga van bármely tagállamban munkavállalási engedély nélkül alkalmazottként vagy önálló vállalkozóként dolgozni.

Néhány tagállam viszont megköveteli, hogy mindemellett a megérkezésüket követően tájékoztassák a hatóságokat.

Ennek elmulasztását az adott tagállam büntetheti is. Ennél sokkal összetettebb a helyzet, ha uniós polgárok harmadik országokban próbálnak szerencsét, vagy amikor nem uniós polgárok érkeznek valamelyik tagállamba. Erre nyújtanak remek megoldást a fent leírt, digitális nomádokra szabott vízumok.

„A digitális nomád életformát sokan a szabályok kikerülésével szokták társítani. Leginkább az a kép él az emberek fejében, hogy ezek a vándorok valójában sehol sem fizetnek adót. Előfordul ilyen eset is, de ennek a legalitása számos tényezőn múlik. Nem árt erre odafigyelni, mert az ilyen jellegű működés egyre inkább teret nyer majd, amelyben katalizátorként hat a koronavírus járvány is” – mondta dr. Magyar Csaba, hozzátéve, ha valaki alkalmazásban áll, akkor a tartós külföldi home office-t is jelentenie kellene a cégnél, ahol dolgozik, ugyanis bizonyos idő elteltével a tartózkodási országban (is) adót kell fizetnie.

Ezekben a nehéz megítélésű esetekben adóügyi illetékesség kérdése ugyancsak kulcsfontosságú, mert

az az ország, ahol egy magánszemély adóügyi illetőséggel bír, többnyire az adott személy valamennyi jövedelmét megadóztathatja, attól függetlenül, hogy a jövedelem belföldről vagy külföldről származik.

Itt fontos kiemelni, hogy az állandó lakóhely (ami nem feltétlenül azonos a lakcímkártyával) és a létérdek központja a legfontosabb az adóügyi illetőség megítélése szempontjából. Az állampolgárság és a "183 napos szabály” az adóügyi illetőség megállapításának általában csak a sokadik szempontjai.

Egy hónap itt, három hónap ott – mégis melyik országnak kell adót fizetnem?

Arra vonatkozó adat, hogy hány magyar él digitális nomádként, nincs. Azt azonban feltételezhetjük, hogy a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező alkalmazottak jó eséllyel nem váltogatják a lakhelyüket túl gyakran. Aki szabadúszó, és nincs fix munkája, vagy inkább projekt alapon dolgozik, könnyen megteheti azt is, hogy egy adott országban eltölt egy hónapot, majd továbbáll. Ez esetben ugyanis nagyobb lehetősége van a saját igényeinek megfelelően beosztani az idejét, dönthet arról is, mi az a munka, amit elvállal, és mondhat nemet, míg egy alkalmazott ezt nehezebben teheti meg.

Tulajdonképpen bárkiből lehet digitális nomád, akinek van egy munkavégzésre alkalmas laptopja, megfelelő, stabil internetkapcsolata, és olyan ügyfélköre, amely biztosítja a megélhetési költségeket. Vannak olyan foglalkozások, amelyek gyakoribbak a digitális nomádok között, mert jobban passzolnak ehhez az életformához, ilyen például az online nyelvoktató, szoftverfejlesztő, social media manager, projektmenedzser, vagy akár az, aki kriptovalutákkal kereskedik, tőzsdézik, vagy épp pókerezik.

Ha egy magyar csap fel digitális nomádnak, annak is érdemes utánanézni, hogy Magyarországnak meddig ér el a keze az adózás területén, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy Magyarországon is adóztatható jövedelme keletkezik

– mondta dr. Magyar Csaba, hozzátéve, hogy ezt persze felülírhatják a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények, tehát erről is célszerű tájékozódni. A szakértő kitért arra is, hogy

a távmunka tömeges, országhatárokon átnyúló elterjedése "adóviharhoz" vezethet, hiszen követhetetlen lesz az államok ás az adózók számára, hogy kinek hol kell adóznia.

Ez hosszú távon oda is vezethet, hogy egy országból tömegesen tűnnek el az adófizetők, míg egy másikban ez többlet adóbevételt eredményezhet. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy Magyarország hogyan áll ehhez a kérdéshez, hiszen egy a digitális nomádok számára kedvező adónem vagy különleges vízum ezt a problémát is megoldhatja, legalábbis részben.

A kata adónem például nagyon vonzó azon digitális nomádok körében is, akik ideiglenesen Magyarországot választották célállomásként, mert viszonylag kevés adminisztrációval járt, jól tervezhető volt a havi összeg, amit be kellett fizetni. Budapest kifejezetten népszerű volt - talán épp emiatt is - a digitális nomádok körében.

„Kérdés ugyanakkor, milyen hatása lesz a kata szigorításának” – mondta a vezérigazgató, aki szerint azok az országok járnak majd jól, akik gyorsan reagálnak ebben a gyorsan változó időszakban, mint a már említett Észtország és Horvátország, de ezt a tábort erősíti az ugyancsak vonzó Ciprus és Málta is. A digitális nomádok számára biztosított vízum, ezzel együtt egy átlátható szabályozás, rengeteg embert vonzhat, akik pedig némi adó befizetése mellett a jövedelmeik jó részét is az országhatárokon belül költik majd el.

A digitális nomád mozgalomnak van egy progresszív irányzata, akik az ún. zászlóelmélet követői. Ez az állami befolyásoktól mentes teljes mértékű anyagi függetlenséget hirdeti.

Némileg leegyszerűsítve az alapelv lényege, hogy az embereknek oda kell kitűzni a zászlajukat, ahol az állam a legjobban bánik velük és ahol a legtöbb szabadságot biztosítják számukra. Sőt, emiatt igazából több olyan országban vetik meg a lábukat, ahol számukra kedvezőek a feltételek (geo-arbitrázs). Az irányzat követői ugyanis problémásnak tartják, hogy alap esetben a legtöbb érték (az ingatlanok, a bankszámla, a biztosítás, stb.) egy országra koncentrálódik, épp ezért, ha valami baj történik, akkor egyből mindent elveszíthetnek. Ehelyett inkább egyszerre több, számukra kedvező feltételeket kínáló országban építik fel az életüket: ott alapítanak céget, ahol például a külföldi jövedelem után egyáltalán nem kell adót fizetni, olyan országban jegyeztetik be az állandó lakhelyet, ahol szintén alacsonyak az adók, a vagyont szétszórva, több bankszámlán, több bankban tartják.

Azok az országok tehát, amelyek a pénzügyileg és adózási szempontból tudatos embereknek megfelelő körülményeket kínálnak, jól járhatnak, mert megjelenhet ott egy olyan réteg, amely ha adót nem, vagy csak csekély mértékben fizet, mégis, a jövedelmét ezekben az országokban költi majd el.

A cikk megjelenését a Crystal Worldwide Zrt. támogatta.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ