Jüan: úton a világpénz státusz felé?

‹ 1 2

A fokozatosság elvét követték a kínai hatóságok a tőkeáramlások liberalizációja során is, illetve sok szempontból aszimmetrikus szabályozási megközelítést választottak. Egyrészt a beáramlások liberalizációja előbb kezdődött el, mint a kiáramlásoké. Másrészt a közvetlen működőtőke befektetések korlátozásainak feloldása gyorsabb volt, mint a portfoliobefektetéseké. Harmadrészt a hosszú futamidejű forrásokat preferáltak a rövid forrásokkal szemben, illetve az intézményi befektetőket az egyéb befektetői csoportokkal szemben.

A tőketranzakciókra vonatkozó szabályozások feloldása, illetve ezen belül a renminbi elszámolások növekedése szintén hozzájárulhat a renminbi nemzetközi fizetési forgalomban betöltött súlyának további emelkedéséhez.

Gyorsan emelkedtek a működőtőke áramlások

Az FDI beáramlás az 1990-es évek óta a kínai növekedés egyik motorja. A tőkebeáramlás mellett a beáramlásokkal járó technológiatranszfer, menedzsment és intézményszervezési ismeretek is kedvezően hatottak a kínai növekedésre. A tőkebeáramlások ugyanakkor lényegesen lassultak az elmúlt években, a globális és kínai gazdasági növekedés lassulása miatt, illetve a lassuló kínai növekedéssel és szűkülő profitrésekkel összefüggésben.

Az FDI beáramlásokon belül a renminbiben elszámolt beáramlások aránya a 2011-es 12 százalékról 63 százalékra emelkedett (PWC, 2014 ). Ebben szerepet játszott, hogy a kereskedelmi elszámolások során a deviza inkább az offshore piacok felé áramlott, és a visszaáramlásokra többek között a közvetlen tőkebefektetések jelentettek lehetőséget.

A 2000-es évek közepét követően ugyanakkor az FDI kiáramlások (outward foreign direct investment - OFDI) is dinamikus növekedést mutattak. A rezidens vállalatok a renminbit használhatják külföldi közvetlen tőkebefektetéseikhez, illetve külföldi befektetők kínai FDI tranzakciókhoz. A kínai külföldi tőkebefektetéseket a válságot követő gazdaságpolitikai irányváltás is ösztönözte, amely a növekedést új alapokra igyekezett helyezni.

A kínai OFDI áramlásokon belül a renminbiben elszámolt ügyletek aránya 5 százalékról 16 százalékra növekedett 2011 és 2013 között. A kínai külföldi tőkebefektetések legfontosabb célpontjai voltak:

• márka vásárlások (pl: Volvo, Hummer, MG),
• exportpiac szerzés,
• szennyező iparágak kitelepítése,
• stratégiai erőforrás vásárlások (bányák Afrikában, Ausztráliában, dél-Amerikában).

QDII - Qualified Domestic Institutional Investor program

A QDII programban engedélyezett intézmények kínai forrásaikat a külföldi tőkepiacon fektethetik be 2006 óta. A program indulása óta egyre nagyobb népszerűségnek örvend, 2014 októberében mintegy 125 intézményi befektető összesen közel 90 milliárd dollárnyi kvótával rendelkezett. Az engedélyezett intézmények 3 csoportba sorolhatók: kereskedelmi bankok, biztosító társaságok és befektetési alapok. A bankokat a China Banking Regulatory Commission (CBRC), a biztosítókat a China Insurance Regulatory Commission (CIRC), míg a befektetési alapokat a China Securities Regulatory Commission (CSRC) felügyeli. A QDII program keretében az intézményi befektetők a kötvény, részvény, bankbetét, befektetési alap, ingatlan és derivatív eszközosztályok közül válogathatnak, de a három csoportra eltérő szabályok vonatkoznak. A legszigorúbb korlátok között a kereskedelmi bankok fektethetnek be, míg a leglazább feltételekkel a befektetési alapok szembesülnek. A bankok például nem fektethetnek "BBB"-nél alacsonyabb minősítésű kötvénybe, illetve fedezeti alapokba.

A QFII (Qualified Foreign Institutional Investor) program (2003-)

A CSRC és a PBC (People's Bank of China, Kínai Jegybank) közösen indította a QFII programot, amely külföldi intézményi befektetők számára tette lehetővé a kínai kötvény- és részvénypiaci befektetéseket 2003-tól. A 150 milliárd dolláros program csak a shanghai-i és shenzeni tőzsdei kereskedésben forgalmazott kötvényekre vonatkozott, amely a kötvények 2 százalékát tette ki. A bankközi piaci befektetés a PBC pótlólagos engedélyével lehetséges. A CSRC felülbírálta 2012. júliustól a kvótákat lehetővé téve a bankközi kötvénypiacon történő befektetést.

Bankközi kötvénypiaci program (2010)

2010 augusztusától fektethetnek be külföldi intézmények, ideértve a jegybankokat, renminbi elszámoló bankokat a bankközi kötvénypiacon bizonyos összeghatárig. A bankközi kötvény program keretében kapott kvótát több európai jegybank az elmúlt években.

RQFII - Renminbi Qualified Foreign Institutional Investor program (2011)

A kvalifikált külföldi intézményi befektetők (RQFII - Renminbi Qualified Foreign Institutional Investor) offhsore piacon szerzett renminbi forrásaikat a belföldi értékpapírpiacokon fektethetnek be 2011 decembere óta, jelenleg legfeljebb 740 milliárd renminbi erejéig (2011-ben 20 milliárd renminbis kvótával indult a program). A befektetői körbe tartoznak jelenleg a kínai befektetési és értékpapír-vállalatok hong kongi leányvállalatai és egyéb intézmények bizonyos eszközallokációs arányszámok betartása mellett. Jelenleg 56 intézmény rendelkezik kvótával.

Az RQFII jogosítvány kiadása során a partner jegybanktól is visszajelzést kérnek a pénzügyi intézményről és a felügyeleti vizsgálatokról a megelőző 3 évre visszamenőleg. A kvótát először országonként kell igényelni, ezt követően pályázhatnak az intézmények. A program 2013. márciusi kibővítését követően a vállalatok hongkongi forrásaikat is használhatják a befektetéseikhez, miközben az eszközallokációs korlátozásokat lazították, és befektetési palettát kiszélesítették a tőzsdén jegyzett értékpapírokra és a bankközi piacon forgalmazott kötvényekre. (Korábban 80 százalékos kötvénypiaci befektetés volt elvárt.)

2013-ban az Egyesült Királyság 80 milliárdos kvótát kapott, míg Szingapúr kvótája 50 milliárd renminbit, Hong Kong kvótája 270 milliárd renminbit tesz ki. 2014-ben Katar (30 milliárd renminbi) és Kanada (50 milliárd renminbi) kapott RQFII kvótákat.

• Címkék:
• jüan,
• MNB,
• tanulmány,
• makrogazdaság,
• renminbi

• Kína külkereskedelmi nagyhatalommá vált.
• A tőkeáramlások liberalizációja is támogatja a renminbit.