Felfüggeszteni a jegybank az államkötvények vásárlását a másodpiacon, miután a kínai államkötvények hozama régóta nem látott szintre csökkent. A kínai gazdaság nehézségei miatt az államkötvényhozamok folyamatosan csökkennek, ami a magas amerikai kamatok mellett a yüan folyamatos gyengülését eredményezi.
A kínai infláció mindössze 0,1%-kal emelkedett decemberben az előző év azonos időszakához képest, ami deflációs képet fest. Az infláció kilenc hónapos mélypontra süllyedt, annak ellenére, hogy a kínai kormány és a jegybank hónapok óta próbálja ösztönözni a belső keresletet.
Kína vezetői szembesülnek azzal a kihívással, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök magasabb vámokat helyezett kilátásba, miközben az ország gazdaságát a belső problémák is sújtják. A gazdasági nehézségek miatt egyre több tehetős kínai dönt a külföldre költözés mellett, ami további nyomást helyez az ország gazdasági helyzetére.
A kínai kormány meghosszabbította a járművásárlását támogató programját, amely akár 20 000 jüan értékű cseretámogatást is biztosíthat az elektromos és hibrid autók vásárlóinak. A program kiterjed a benzinüzemű járművekre és a háztartási gépekre is, célja pedig a fogyasztói kiadások ösztönzése és a gazdaság élénkítése - írta a Bloomberg.
Kína tovább növelte aranytartalékait, miközben az ország gazdasági kihívásokkal néz szembe, és az amerikai dollár erősödik. Az arany ára várhatóan emelkedni fog, akár 3 000 dollárig unciánként, amit a központi banki kereslet és a geopolitikai bizonytalanságok táplálnak – írja a Business Insider.
A kínai jüan kedden gyengült az amerikai dollárral szemben, megközelítve 16 hónapos mélypontját, annak ellenére, hogy a kínai központi bank a vártnál határozottabb iránymutatást adott. Eközben az amerikai dollár gyengült a főbb devizákkal szemben.
A kínai kormány jelentős mértékben növelni kívánja a különleges államkötvények kibocsátását 2025-ben, hogy élénkítse a gazdaságot - közölte a Reuters. Két forrás szerint jövőre 3000 milliárd jüan (411 milliárd dollár) értékben terveznek ilyen kötvényeket kibocsátani, ami háromszorosa az idei 1000 milliárd jüanos összegnek. A lépés célja a gyengélkedő gazdaság támogatása és az esetleges amerikai vámemelések hatásainak enyhítése.
A tegnapi amerikai kamatdöntő ülés után a kínai jegybank kedvezőbb fixing szintekkel próbálja csökkenti a yüanra nehezedő leértékelődési nyomást.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Janet Yellen a Reuters hírügynökségnek adott interjújában beszélt az Oroszország elleni további szankciók lehetőségéről. A miniszter kiemelte, hogy az USA nem zárja ki a kínai bankokkal szembeni szankciókat sem.
Donald Trump külpolitikája korlátozhatja a kínai monetáris politika mozgásterét. A hatások enyhítése érdekében - egy kínai think tank szerint - megfontolandó, hogy többé ne főként dollárhoz rögzítsék a kínai deviza árfolyamát.
Az oroszországi Kazanyban októberben megrendezett BRICS-csúcs, mint ahogy minden csúcstalálkozónál ez megszokott, jórészt a fotózkodás jegyében telt. A csúcs másik fő történése is inkább szimbolikus volt, mint érdemi: az orosz pénzügyminisztérium és a központi bank bemutatta a „nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer javításáról” szóló jelentését, amely alatt az orosz tisztviselők nyilvánvalóan azt értették, hogy „alternatívát kell találni a fegyverként használt dollárral szemben”.
2002 óta először 2% alá süllyedt a kínai 10 éves kötvényhozama, mivel egyelőre a bejövő reálgazdasági adatok nem azt mutatják, hogy élénkülne a növekedés. Amíg a részvény és az ingatlanpiacon nincsenek kedvező hozamlehetőségek, addig a kötvénypiac szárnyalása folytatódhat.
Egy korábbi magas rangú kínai pénzügyi szabályozó tisztviselő, Xiao Gang, arról beszélt, hogy Peking vezetői „pszichológiai” célokat tűznek ki az ország tőzsdéi és a valutaárfolyamok számára, amelyek nem alapulnak gazdasági fundamentumokon. Ez pedig a befektetéseink szempontjából is érdekes tanulságokkal szolgál.
A kínai kormány nyitott az Egyesült Államokkal folytatott párbeszédre és a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, miközben felkészül a lehetséges kereskedelmi feszültségekre. A kínai hatóságok intézkedéseket jelentettek be a külkereskedelem támogatására, és a jüan árfolyamának stabilitását ígérik.
Kína jelentős forrásokat fordít a dolláralapú fizetési rendszer alternatívájának megteremtésére. Ennek ellensúlyozására az amerikai politikai döntéshozóknak támogatniuk kellene a stablecoinokat kibocsátó magáncégeket, ugyanis ezek az eszközök biztosíthatják az amerikai állampapírok iránti keresletet, és erősíthetik a zöldhasú globális helyzetét.
Az amerikai elnökválasztás óta hatalmas erősödött a dollár és ez számos országnak fejfájást okoz. Érdekesség, hogy Trump elnök első ciklusa alatt egy rövid erősödést követően óriásit gyengült a dollár, így adódik a kérdés, hogy érdemes-e most is erre számítani. Ha megértjük, mi történt akkor, és ezt összehasonlítjuk azzal, hogy mi van most, azzal értékes betekintést nyerhetünk abba, hogy mi várható.
Donald Trump lépéseire figyelnek a befektetők.
Ez bizony kevesebb eladáshoz fog vezetni, és munkahelyek kerülhetnek veszélybe.
Korábbi feszültségek állhatnak a háttérben.
A múlt évben 1,4 milliárd turista utazott világszerte.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
