Az oroszországi Kazanyban októberben megrendezett BRICS-csúcs, mint ahogy minden csúcstalálkozónál ez megszokott, jórészt a fotózkodás jegyében telt. A csúcs másik fő történése is inkább szimbolikus volt, mint érdemi: az orosz pénzügyminisztérium és a központi bank bemutatta a „nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer javításáról” szóló jelentését, amely alatt az orosz tisztviselők nyilvánvalóan azt értették, hogy „alternatívát kell találni a fegyverként használt dollárral szemben”.
2002 óta először 2% alá süllyedt a kínai 10 éves kötvényhozama, mivel egyelőre a bejövő reálgazdasági adatok nem azt mutatják, hogy élénkülne a növekedés. Amíg a részvény és az ingatlanpiacon nincsenek kedvező hozamlehetőségek, addig a kötvénypiac szárnyalása folytatódhat.
Egy korábbi magas rangú kínai pénzügyi szabályozó tisztviselő, Xiao Gang, arról beszélt, hogy Peking vezetői „pszichológiai” célokat tűznek ki az ország tőzsdéi és a valutaárfolyamok számára, amelyek nem alapulnak gazdasági fundamentumokon. Ez pedig a befektetéseink szempontjából is érdekes tanulságokkal szolgál.
A kínai kormány nyitott az Egyesült Államokkal folytatott párbeszédre és a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, miközben felkészül a lehetséges kereskedelmi feszültségekre. A kínai hatóságok intézkedéseket jelentettek be a külkereskedelem támogatására, és a jüan árfolyamának stabilitását ígérik.
Kína jelentős forrásokat fordít a dolláralapú fizetési rendszer alternatívájának megteremtésére. Ennek ellensúlyozására az amerikai politikai döntéshozóknak támogatniuk kellene a stablecoinokat kibocsátó magáncégeket, ugyanis ezek az eszközök biztosíthatják az amerikai állampapírok iránti keresletet, és erősíthetik a zöldhasú globális helyzetét.
Az amerikai elnökválasztás óta hatalmas erősödött a dollár és ez számos országnak fejfájást okoz. Érdekesség, hogy Trump elnök első ciklusa alatt egy rövid erősödést követően óriásit gyengült a dollár, így adódik a kérdés, hogy érdemes-e most is erre számítani. Ha megértjük, mi történt akkor, és ezt összehasonlítjuk azzal, hogy mi van most, azzal értékes betekintést nyerhetünk abba, hogy mi várható.
A Tencent, Kína vezető technológiai vállalata jelentős bevételnövekedést ért el a harmadik negyedévben. A cég teljesítményét elsősorban a játéküzletág fellendülése hajtotta, amit az újonnan bevezetett játékok sikere támogatott.
Hiába jelentett be a kínai állam egy óriási stimuluscsomagot pénteken, a piacok csalódottak a pekingi terv miatt. A kínai tőzsdék mind veszteséggel zártak hétfőn – írja a Financial Times.
A feltörekvő piaci devizák gyengültek hétfőn, miközben a dollár erősödött. A befektetők Donald Trump esetleges visszatérésére spekulálnak, ami hatással lehet a globális pénzpiacokra.
A kínai jegybank hétfőn a várakozásoknak megfelelően csökkentette az irányadó hitelkamatokat. Ez a lépés része annak a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagnak, amelyet a múlt hónapban jelentettek be. A kamatcsökkentés célja a gyengélkedő ingatlanszektor támogatása és a fogyasztás fellendítése.
Kínában a jüanban jegyzett új banki hitelek összértéke 1590 milliárd jüanra (1 jüan=51,84 forint) emelkedett szeptemberben az egy hónappal korábbi 900 milliárd jüanról, elmaradva az elemzők által várt 1865 milliárd jüantól.
Az orosz vállalkozások számára egyre nehezebbé és költségesebbé válhat a kínai jüannal való kereskedés az amerikai pénzügyminisztérium által kiadott engedély közelgő lejárta miatt. Az engedély lehetővé tette bizonyos, az orosz pénzügyi infrastruktúra kulcsfontosságú elemeit érintő tranzakciókat.
A kínai export augusztusban jelentős növekedést mutatott, meghaladva az elemzői várakozásokat. A vámhivatal közlése szerint az export 8,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest dollárban számolva, ami felülmúlta a Reuters által előrejelzett 6,5%-os növekedést - írja a Cnbc.
Kína határokon átnyúló tranzakcióiban a renminbi használata idén rekordszintet ért el, amit a Moszkvával ápolt szorosabb kapcsolatok is segítettek. Hiába a bámulatos növekedés, a dollárhegemónia nincs veszélyben, és Peking nem is akarja a gazdaságát sebezhetőbbé tenni a devizahasználatának nemzetközivé tételével.
Az orosz bankok súlyos jüanhiánnyal küzdenek, amit a kínai bankokat megrémítő, szigorított amerikai szankciók súlyosbítanak. Viszont az ázsiai deviza nélkül sokkal nehezebben finanszírozható Oroszország külkereskedelme.
A kínai bankok júliusban mindössze 260 milliárd jüan (36,26 milliárd dollár) új hitelt helyeztek ki, ami jelentősen elmaradt az előző havi adatoktól és az elemzők várakozásaitól is. Ez a gyenge keresletre utal, mivel az elhúzódó ingatlanpiaci visszaesés és a munkahelyek bizonytalansága rontja az üzleti és fogyasztói hangulatot.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
