Elemzés

Mi lesz most, hogy ennyire eladósodtunk?

Jelentős a bizonytalanság Magyarországon, illetve az egész régióban azzal kapcsolatban, hogy a hitelezés (és esetleg a tőkeáramlások) erőteljes lassulása, illetve leállása vajon milyen mértékű lassulást okozhat a régió gazdaságaiban. A régió legtöbb országa az elmúlt években egy lényegében korlátlan külső forrásbevonásra (működőtőkén illetve hitelen) alapuló növekedési modellre rendezkedett be, így a hitelezés mindenhol nagymértékben hozzájárult a háztartások lakáscélú beruházásaihoz, a fogyasztáshoz, illetve a vállalati beruházásokhoz. Ezért amennyiben a hitelezés drasztikusan csökken, az elkerülhetetlenül a belföldi kereslet legfontosabb komponenseinek - a fogyasztásnak és a beruházásnak - lassulásához, vagy éppen csökkenéséhez vezet. Ezt a kérdést feszegeti Tardos Gergely írása. Az OTP elemzési központjának vezetője azt vizsgálja, hogy mi is történt a balti országokban eddig, hiszen a jelzálogpiaci válság tavalyi kitörésével egy időben a skandináv bankrendszer jelentősen visszafogta a balti államokban folyósított vállalati és háztartási hiteleket. Az alábbiakban az ő elemzését közöljük.

Közeleg a válság újabb csapása

A deflációs veszélyek intenzívebbé válásával felmerül a kérdés, hogy az árak esése viszonylag rövid ideig tart majd vagy egy olyan deflációs spirál következik be a fejlett gazdaságokban, mint amilyet az 1930-as években tapasztaltak az USA-ban. Az ingatlanpiaci folyamatok stabilizálódásával és a gazdasági növekedés újbóli beindulásával csökkennek majd a deflációs kockázatok, ez azonban még várat magára, ezért addig a jegybankokon van a sor, hogy útját állják a nemkívánatos gazdasági jelenségnek.

Orbán és a 6 százalék - Merjünk kicsit álmodni!

Aligha vonul majd be ez az ősz a nagy ötletek időszakaként a Fidesz történetébe. Miközben a párt rémülten igyekszik a látszatát is elkerülni, hogy köze van a szocialisták válságkezeléséhez, aközben teljesen szétcsúszott kommunikációjával akkurátusan építi le az ellenzéki évek alatt felépült szakmai hitelességét. A Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodást mutyiügyletnek láttatni csak sima lyukra futás, a közpénzügyi csomag elutasítása történelmi vétek, a jegybanki irányadó kamat azonnali 6 százalékra csökkentése pedig szimplán szakmai blődség.

Ilyet még sosem csináltak a magyar háztartások!

Óriási tempóban javul a költségvetés helyzete, a harmadik negyedévben már mindössze a GDP 1.5 százalékát tette ki finanszírozási igénye. Ennek ellenére a nemzetgazdaság egyensúlyi pozíciója nem javul, ugyanis bekövetkezett az, ami eddig elképzelhetetlen volt: a háztartások nettó megtakarításai negatív tartományba fordultak. Majd a válság megoldja ezt is.

"Drámaian rossz a magyar adórendszer" (BDO)

Ha nem is csodaszer, de hatalmas lehetőségek vannak a hazai adórendszer átalakításában - mondja Gerendy Zoltán, a BDO Forte adó és pénzügyi tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. A szakértő azonban úgy látja, egy ilyen adóátalakítást csak akkor lehet végrehajtani, ha ahhoz jelentős költségvetési kiadáscsökkentés is társul. Az adórendszer kérdéseiről Gerendy Zoltánnal és Szolnoki Bélával a BDO Forte partnerével beszélgettünk.

Mekkora a baj Magyarországon? - Interjú Surányi Györggyel

Munkahelyek tízezreinek a megszűnése jelenti a legnagyobb veszélyt a mostani válságban Magyarországon - véli Surányi György, a CIB Bank elnöke. Az Intesa SanPaolo regionális vezetője jónak tartaná, ha az elemzők kicsit mélyebbre ásnának, s valóban megnéznék, milyen állapotban van a magyar gazdaság. A szakember szerint ha a bankoknak nem sikerül visszatérnie a normális kerékvágásba, ha a bankok nem tudják hitellel ellátni a hitelképes vállalkozásokat, akkor mindez erőteljesen visszahat a pénzügyi szektorra az eszközök minőségének romlásán, a pénzügyi szektor profitabilitásának mérséklődésén keresztül. Surányi Györggyel az IMF csomagról, a válságkezelési lehetőségekről beszélgettünk, s választ kerestünk arra a kérdésre, hogy valójában mekkora a baj.

Savanyú a brutális OTP profit

168,8 milliárd forintos 3. negyedéves profitról számolt be ma az OTP Bank. A hitelintézet hatalmas eredménye a Garancia biztosító eladásán elért 121,4 milliárd forintos adózott eredménynek köszönhető. A pro forma adózott eredmény 50,1 milliárd forint lett, amely 10%-kal marad el az elemzői várakozásoktól. A menedzsment az éves eredményt 220 milliárd forint körülire prognosztizálja, amely szűk 50 milliárd forintos 4. negyedéves eredményt jelent. A Tier 1 ráta 11,4%-ra emelkedett.

Drágábbak lehetnek a devizahitelek

Egy eddig szinte észrevétlen költségelem rendkívül nagy emelkedése miatt elképzelhető, hogy 2-3 hónap múlva jelentős havi törlesztőrészlet-emelkedéssel szembesülnek a magyarországi háztartási devizahitelesek. Mindez úgy is bekövetkezhet, hogy közben a forint viszonylag stabil marad és a külföldi devizák kamattartalma még csökken is. A kormány és a nagy kereskedelmi bankok által múlt pénteken bejelentett megállapodás némileg segíthet a helyzeten, de a jelek szerint a kormány inkább csak látszólag akarja megvédeni a devizaadósokat a növekvő pénzügyi terhektől.

Ha nem lenne kupleráj... - Elképesztő spórolási lehetőségek a költségvetésben

Miközben a kormányzat kiigazítási kényszertől vezéreltetve restriktív módon (és nem tartósan) csapkodja le a kiadásokat, addig valójában fájdalommentesebben több százmilliárd forintot lehetne megtakarítani a költségvetésben. Ehhez egyes helyeken az is elég lenne, ha egyszerűen a gazdálkodás minimális alapfeltételei megvalósulnának az államháztartásban - állítja például egy tanulmány, amelynek szerzői már több mint egy éve a kormány asztalára tették átvilágító jellegű és javaslatokban gazdag anyagukat. Az eredményeket azóta sem hasznosították.

Egyik szem sír, a másik meg üveg - Itt az első nagy gyorsjelentés

A bevétel erősödő csökkenése jól mutatja a Magyar Telekom gyorsjelentésében, hogy miért van szüksége a cégnek az olyan újításokra, mint a T-Home márka bevezetése, vagy a szélessávú hálózat fejlesztése. A hanyatlástól a cég 2008 harmadik negyedévében már az EBITDA-t sem tudta megvédeni, mely egyéb tényezőkkel karöltve véleményünk szerint inkább negatív piaci reakciót vetít előre a részvények piacán. Az állampapírokhoz mért jelentős historikus alulárazottság ugyanakkor támaszt jelenthet az árfolyamnak.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

  • A mobil szegmens és a rendszerintegráció növekedésének hiányában nincs mi fenntartsa a bevételeket
  • Néhány költségsoron erős kontroll látszik, de T-Home márka bevezetése sokba kerül, ezért az EBITDA is csökken
  • A visszaeső értékcsökkenési leírás és adó miatt a nettó profit 6%-kal növekedni tudott
  • A korábbi bevétel terv csak az előző negyedévi 8.5 milliárd forintos egyszeri tétel figyelembevételével tartható...
  • ...a korábbi EBITDA tervet ugyanakkor ez nem veszélyezteti
  • Néhány jel arra utal, hogy a vizsgálat a végéhez közeledik

Robbanás előtt a Fotex árfolyama? - Újabb sztori jöhet...

Az elmúlt időszak nagy intenzitású saját részvény vásárlásainak következtében a Fotex részvények közkézhányada sokat apadt, a nagytulajdonos már akár a napokban is elérheti a tőzsdei kivezetéshez elégséges 75%-os szavazati arányt.

Amennyiben a nagytulajdonos a gyors kivezetés mellett dönt, úgy a jelenlegi feltételek alapján az 500 forintos 180 napos forgalommal súlyozott átlagár mellett kellene ajánlatot adnia az általa nem birtokolt papírokra. A nagytulajdonos a 180 napos átlagár csökkenését várva dönthet persze úgy is, hogy a kivezetéssel még vár. Sokáig azonban nem időzhet (ha tényleg el akarja hagyni a közeljövőben a tőzsdét), hiszen a kivezetésre spekulálva a befektetők gyors árfolyam emelkedést generálhatnak a piacon.

2008.11.05 17:15
Várszegi Dávid: nincs kivezetési szándék a Fotex piacán

Kell-e nekünk euróbevezetés holnap? - Vélemény

2002 óta mondogatják a szakértők, és úgy tűnik, a globális pénzügyi válság korszakában mindenki megértette: nekünk eurózóna tagság kell ahhoz, hogy a válságokat biztonsággal elkerüljük. A napokban neves hazai üzletemberek, például Csányi Sándor, és Demján Sándor is a mielőbbi euróbevezetés mellett érveltek. De vajon mennyire életszerű a felvetés, hogy "kedvezményesen" juthassunk be az eurózónába?

Nem kicsit optimisták a profi befektetők!

Az októberi részvénypiaci zuhanást követően a Portfolio.hu által havi rendszerességgel publikált felmérés indulása óta nem látott métékű optimizmust mutatnak a hazai részvénypiaci folyamatokkal kapcsolatban megkérdezett profi befektetők. Az alapkezelők 62%-a vár 15%-nál nagyobb emelkedést a BUX értékében a következő 12 hónapban, de már rövid távon is feltámadást valószínűsítenek. A MOL elmúlt napokban mutatott kiváló teljesítménye talán nem is csoda, a profik közül egy hónap leforgása alatt már kétszer annyian tartják a legvonzóbb hazai papírnak, megelőzve az OTP részvényeit is. A várt árfolyamelmozdulások optimizmusa ellenére a profik nem kezdték el tömegével felülsúlyozni a részvényeket a saját benchmarkokhoz képest.

Jól megy a Zwack-nak! - Nem hiába...

A tavalyi hasonló időszaki negyedéves Zwack gyorsjelentés a nem túl fényes, a mostani pedig az ismét erőt és stabilitást sugalló jelzőt kaphatja. A társaság meglepetésszerűen érkező számai miatt ezúttal nem áll rendelkezésre elemzői várakozás, a menedzsment idei éves tervei azonban időarányosan teljesültek.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

- az árbevétel, bruttó fedezet szép növekedést mutatott, bár nem szabad megfeledkezni a nyomott bázisidőszaki értékekről sem
- üzemi és adózott eredményszinten stabil, 5% körüli növekedés
- a menedzsment megerősítette a nyáron adott éves várakozásait, azok a pénzügyi válság miatt nem lesznek veszélyben
- az eddigiek alapján tartható a tavalyi részvényenkénti 1,100 forintos osztalék.

Devizahitelek: új csúccsal búcsúznak a "boldog békeidők"

Történelmi csúcsra futott fel szeptemberben a magyar háztartások nettó devizahitel-felvétele, és valószínűleg ezzel záródhatott a magyar háztartási devizahitelezés "boldog békeidők"-kel jellemezhető korszaka. A Magyar Nemzeti Bank pénteken közzétett havi statisztikája a devizahitelezés költségei terén is vihar előtti csend állapotára utal. Mint ismert: októberben több nagy magyar kereskedelmi bank is jelezte, hogy a hitelválság átgyűrűző hatásai, a devizaalapú likviditáshiány miatt visszafogja, illetve leállítja devizaalapú kölcsönök folyósítását, valamint a magasabb külföldi forrásköltségek miatt emeli a kamatkondíciókat. Mindennek első, a statisztikában kimutatható jeleire még legalább egy hónapot kell várni.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új rekord: gyorsulva terjed Magyarországon a fertőzés, ami halálesetekkel is járt
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.