Elemzés

Szlovák kártérítési igény a Gazprommal szemben

A harmadik orosz—ukrán földgázháború után, 2009 elején kártérítési perekkel fenyegetőztek az orosz földgázvállalattal szerződéses kapcsolatban álló, a fogcsikorgató hidegben mégis fűtés nélkül maradt európai országok vezetői. Miután azonban január 19-én az orosz és az azóta megbukott ukrán miniszterelnök Moszkvában egy birodalmi--geopolitikai szempontoknak alárendelt energetikai megállapodást kötött, mintegy varázsütésre, elcsitult a felháborodás. A kulisszák mögött azonban a hatóságok az Európai Unió különböző intézményeitől az egyes országok partnervállalatain át a különböző kormányokig nagy valószínűséggel számos óvintézkedést tettek, hogy elkerüljék az őket saját hazájukban súlyos belpolitikai következményekkel is fenyegető "gázcsap elzárás" megismétlődését. A Gazprom-vezérkar vélhetőleg azzal is a saját felelősségét igyekszik csökkenteni, hogy mostanában többnyire mélyen hallgat a szerződésekben évekre előre lekötött, ám a csökkenő kereslet miatt át nem vett földgáz kifizetése iránt korábban oly sokszor hangoztatott igényéről. A geopolitikailag kiemelten fontos országok, például Ukrajna vonatkozásában maga Vlagyimir Putyin miniszterelnök jelentette be, hogy Oroszország nagylelkűen eltekint a büntetéstől.

Tíz kérdés a pártoknak - ezt hogy gondolták?

Miután kiosztotta nem túl hízelgő érdemjegyeit a pártok választási programjaira a Mit ígérnek? civil kezdeményezés, kérdéseket is intéz hozzájuk, hogy pontosítsák azokat az ígéreteiket, melyek a leginkább homályosak maradtak. A vállalások nagy részének pontos tartalmát, időzítését nem ismertetik a pártok, megvalósíthatóságuk vizsgálatával pedig szintén adósak maradnak.

Mi maradt a szlovák "csodából"?

Példaértékűnek tartották és sokan szlovák modellként emlegették a legutóbbi szlovák egészségügyi reformot, a folyamat azonban a kezdeti részsikerek után gyorsan elakadt, néhol 180 fokos fordulatot vett a belpolitikai fejlemények miatt. Nem meglepő ezért, hogy szakemberek a fenntartható költségvetési pályára leselkedő egyik legnagyobb veszélynek tartják az egészségügyi kiadásokat. A Nemzetközi Valutaalap illetékesei korábban már igen kemény javaslatokat fogalmaztak meg Szlovákia felé (így például a vizitdíj visszaállítása, a kórházprivatizáció újraindítása, középtávon a jövedelemadó emelése), mivel megítélésük szerint a legutóbbi reformtörekvések nem voltak kellően erősek a pénzügyi rend helyreállítása érdekében.

Állami Nyomda: akvizíció vagy osztalék?

A várakozásokkal szinte teljes mértékben megegyező profit számokat tett közzé az Állami Nyomda tegnapi esti negyedik negyedéves gyorsjelentésében. A gyorsjelentés legfontosabb pontja, hogy két akvizícióra is készül a társaság, míg osztalék nem várható 2009 után.

A gyorsjelentés kulcstényezői az alábbiak voltak:

- a biztonsági termékek bevétele végre emelkedett, ami azonban vélhetően a jövedéki adó emelésnek a következménye, így az első negyedévben ennek negatív hatása várható;
- a nyomtatványok bevétele ugyan jelentősen növekedett, ennek profit tartalma azonban átlag alatti;
- a profit pálya továbbra is lefelé mutat, az elemzők azonban idén visszarendeződést várnak;
- a nettó cash pozíció jelentős nettó hitelállományba csapott át;
- ismét itt az akvizíciós sztori: egy kelet- és egy nyugat-európai céget is venne a Nyomda...
- ...aminek az ára azonban az, hogy idén nem lesz osztalék.

A gyorsjelentés következtében véleményünk szerint inkább negatív hatás várható a mai kereskedésben, hiszen a profit a vártnak megfelelő lett, az osztalék elmaradása azonban negatív hír. Az akvizíció(k) pedig egyrészt ezen a ponton nem értékelhető(k), másrészt pedig a menedzsment track recordja ezen a téren nem túl meggyőző. Amennyiben azonban jó akvizíciókat csinál a társaság, abban az esetben az osztalék elmaradása pozitívan hathat, ugyanakkor ezt egyelőre nem lehet megítélni.

Vigyázz, gyengülni fog a forint a profik szerint!

Rövid és hosszú távon egyaránt a forint árfolyamának gyengülését prognosztizálják a Portfolio.hu által megkérdezett profi befektetők. Három hónapos időtávon a megkérdezettek 63%-a, 12 hónapos időtávon pedig 50%-a vár 2-5%-os forint gyengülést (a 269.3-as referencia értékről) az euróval szemben. A február eleji felméréshez képest ráadásul nőtt a pesszimizmus, méghozzá az egy éves prognózisok tekintetében 2006 december óta nem látott szintekre.

Az alapkezelők az állampapírpiaci hozamcsökkenés folytatódását illetően is óvatosabb kilátásokat fogalmaznak meg, így talán nem is csoda, hogy nőtt a kötvényeket a saját benchmarkhoz képest alulsúlyozók tábora.

Stratégiai befektetés: a külföldi médiában is nyomulnak az oroszok

Oligarchák, KGB, Putyin, Gazprom - mérget vehetünk rá, hogy ez a négy szó mindenképpen szerepel az orosz nagyvállalkozók külföldi tulajdonszerzéséről szóló híradásokban. Nincs ez másként a napokban a világsajtó címoldalaira került hír esetében sem, miszerint az 1986-ban alapított baloldali brit Independent záros határidőn belül az 52 esztendős Alekszandr Lebegyev e célra nemrég bejegyzett cége, az Independent Print tulajdonába kerül.

Nem szeretik a profik a nagypapírokat - Egy kivétel mégis van

A februári kisebb részvénypiaci csökkenést követően a Portfolio.hu által havi rendszerességgel megkérdezett alapkezelők legnagyobb része továbbra is +/-5%-os BUX index elmozdulásra számít 3 hónapos időtávon. Egy éves kitekintésben kismértékben nőtt a pesszimistábbak tábora február eleji felmérésünkhöz képest, amelynek következtében a jövőbeli mozgásokat illetően összességében nagy megosztottság figyelhető meg.

A profik elsöprő többséggel említették kedvenc részvényként a Magyar Telekomot, miközben a többi blue chip mindössze egyenként 2 említést tudott begyűjteni. A nagypapírokat utoljára 2007 nyarán említették ilyen kis számban top pickként. A legkevésbé kedvelt hazai részvény ezúttal is a MOL lett.

Treichl: közvetlenül az OTP mögött a helyünk (Interjú)

Vissza az alapokhoz! - hallani bankároktól is, miután számos nagy pénzintézet csúnyán megégette magát strukturált termékeivel, elértéktelenedett hiteleivel, vagy éppen túlzott piaci spekulációival. Az Erste Csoport első emberének nem kell kimondania ezt a keserű mondatot, hisz a bank sohasem rugaszkodott el attól az egyszerű modelltől, amit szigorúan a régióra és a lakossági ügyfelekre koncentrálva épített fel magának. De vajon merre tovább? Andreas Treichl vezérigazgató a bank gyorsjelentésének ismertetését követően válaszolt a Portfolio.hu kérdéseire.

Lakáshitelek: ledermedtünk!

Bár a jegybank és a kormány intézkedései egyaránt a forinthiteleket részesítik előnyben, még a jelei sem mutatkoznak egyelőre hazánkban a forinthitelezés fellendülésének. A fő komponensnek számító lakáshitelezés sok éve nem látott mélyponton van, a devizahiteleket pedig inkább törleszti a lakosság, mint hogy felvenné - derül ki az MNB friss statisztikáiból. Az egyetlen jó hír talán, hogy a forinthitelek a kamatszintek csökkenésének köszönhetően egyre olcsóbbak. Van még valami, amire a magyar hitelfelvevőknek figyelniük kell: március 1-jétől változtak, június 11-étől pedig tovább változnak a hitelezési szabályok.

OTP: kicsi a bors

Bár túlzás azt mondani, hogy kiböki az eget az OTP ma publikált 4. negyedéves eredménye, a 20,5 milliárd forintos korrigált profit a minőség diadalát hozta a mennyiség felett. A visszafogott elemzői várakozásokat meghaladó 4. negyedéves profit hatására az éves eredmény 151,5 milliárd forint lett, amely az OTP-s hagyományokhoz méltóan enyhén meghaladja a menedzsmenttervekben szereplő 150 milliárdos célkitűzést.

Lengyelország: Miért lett Európa csodaországa?

Makrogazdasági stabilitás, nagy és viszonylag zárt belső piac, szabadon lebegtetett valutaárfolyam és jó gazdaságpolitika. Úgy látszik, nem áll rejtély a lengyel gazdaság példátlan teljesítménye mögött. Mint ismert, Lengyelország a 2008-ban kirobbant válságot Európában egyedüliként recesszió nélkül vészelte át, és az egyik legjobb startpozícióból indulhat akkor, amikor a többi ország még épp hogy csak kilábal a krízisből. A lengyel gazdasági háttér elemeit, a kockázatokat és a lengyel euróbevezetési stratégiát elemzi Békés Gábor az Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa.

Újra BUX tag lehet a PannErgy és a Rába?

A Portfolio.hu számításai szerint április 1-től a Pannergy és a Rába részvényei válthatják a BUX index kosarában jelenleg még tagnak számító Émász papírjait. A hazai benchmarkba kerüléshez minimálisan szükséges öt kritériumot az Állami Nyomda és a Synergon sem tudták teljesíteni az elmúlt fél év során, azonban a szabályok értelmében ez még nem jelent automatikus kizárást az indexből. A kisebb papírok közül az RFV-re is figyelni kell, hiszen az 5 kritérium teljesítésétől számításaink szerint mindössze egy hajszál választotta csak el a papírokat (ami alapján az indexbizottság már akár a most következő ülésén is hozhatna olyan döntést, mellyel az indexbe kerülhetne a részvény)

"Minek nevezzelek?" - Egyre olcsóbb a Magyar Telekom

Nincs különösebb markáns üzenet a Magyar Telekom által ma hajnalban közzétett számokban, ha mindenképpen kategorizálnunk kellene a gyorsjelentést, akkor talán inkább enyhén negatívra szavaznánk. A részvények ugyanakkor egyre olcsóbbnak mutatkoznak, így ha lesz további árfolyamcsökkenés, akkor azt könnyen elképzelhető, hogy vételekre érdemes kihasználni.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

1. A bevétel megfelelt a várakozásoknak.
2. A profitszámokat ugyanakkor nem biztos, hogy érdemes a konszenzussal összehasonlítgatni.
3. Szépen alakulnak a rendszerintegrációs és a TV bevételek.
4. Viszont a vezetékes (hang) és a mobil szegmens teljesítménye csökken.
5. A menedzsment által beharangozott elbocsátási költség végül 8 milliárd forint feletti lett.
6. 2010-ben a vezetőség szerint 5-7%-kal csökkenhet a bevétel, ez az előrejelzés rosszabb, mint amire a piac számított.
7. A tisztított EBITDA is 5-7%-kal csökkenhet a menedzsment szerint. Bár az összehasonlítás nehéz, ez a "guidance" nagyjából megfelel a piaci várakozásoknak.
8. Az eladósodottság a célsáv alján van, 30.8%.