Elkészült a Mit ígérnek? civil kezdeményezés az első munkájával, értékelte az eddig programmal megjelenő két párt, a Jobbik és Magyar Demokrata Fórum teljesítményét. Az eredmények nem szívderítők.
826 milliárd forintra, vagyis a három évvel ezelőttit alig meghaladó szintre esett vissza tavaly a magyar biztosítók díjbevétele a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének friss statisztikái szerint. Az életbiztosítások 11, a nem-életbiztosítások 4%-ot estek, jó hír azonban, hogy ismét új erőre kaptak a válság előtt az életbiztosítási piac motorjának számító, befektetési egységhez kötött (unit-linked) biztosítások.
Számos számviteli változás, illetve egyszeri tétel miatt olyan kusza a Rába 2009. évi negyedik negyedéves gyorsjelentése, hogy kis túlzással élve nem is érdemes megnézni: a számok a korábbi negyedévekkel csak komoly fenntartásokkal hasonlíthatóak össze. Az világosan látszik, hogy az árbevétel még a menedzsment novemberi profit warningjában előrejelzettnél is rosszabb lett. A "valós" EBITDA-t és üzemi eredményt már igen nehéz kihámozni a gyorsjelentésből, de azok nagy vonalakban megfelelhetnek a (már lefelé módosított) terveknek.
A most közzétett beszámoló legfőbb üzeneteit véleményünk szerint már 2009. novemberében megismerhettük, így elemzésünkben sem a gyorsjelentésre, hanem a cég kilátásaira fókuszálunk. Ebben a tekintetben pozitívak a fejlemények: az elmúlt hetekben napvilágot látott iparági gyorsjelentések, illetve piaci statisztikák/előrejelzések mind a menedzsment azon meglátását látszanak alátámasztani, hogy a járműipar túljutott a válság nehezén. A Rábával kapcsolatos kockázatok véleményünk szerint az elmúlt hetekben/hónapokban jelentősen csökkentek.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
A bevétel újra közel 40%-kal csökkent
Ebben szerepet játszhatott a jármű üzletág várt alatti teljesítménye, ami viszont az első negyedévben kiegyenlítődhet
Az éves üzemi eredmény vastagon pozitív lett, de az eredményeket az amortizációs kulcsok megváltoztatása mesterségesen felfelé húzta
A negyedév teljesítményét rengeteg egyszeri tétel módosította
Mostantól újra bekerülnek a nem realizált hedge eredmények az eredménykimutatásba
A több mint hatszorosára ugró hitelezési veszteségek ellenére az egy évvel korábbinál alig rosszabb, a Portfolio.hu elemzői konszenzusát pedig 31 százalékkal túlszárnyaló, 1596 millió forintos adózott eredményről számolt be kedden késő délután közzétett gyorsjelentésében az FHB. A bank ismét jó negyedévet tud maga mögött: a látványosan csökkenő kamatráfordításoknak és a csaknem szinten maradó kamatbevételeknek köszönhetően alapműködése rendkívül stabil.
Csapdába kerülhet a Fidesz és elnöke, Orbán Viktor, miután nem fogja majd tudni megvalósítani a választási kampány során elhangzott ígéreteit - fogalmaznak legutóbbi feltörekvő piaci anyaguk Magyarországgal foglalkozó részében az ING elemzői. A szakértők mindezt azzal indokolták, hogy az új kormány sem számíthat nagyobb költségvetési mozgástérre, miközben szükség van további strukturális lépésekre. Magyarország konvergenciafolyamatairól pedig lesújtó képet festenek a bank elemzői: ha a nem gyorsul a gazdaság teljesítménye, akkor még legalább 40 évre lesz szükségünk, hogy beérjük a nyugat-európai színvonalat.
Bár az FHB ma délutáni gyorsjelentésével csak most kezdik meg eredményeik közzétételét a magyar hitelintézetek, ráadásul több bank teljesítményéről várhatóan csak találgatni tudunk majd, a teljes bankszektor előzetes adatai már sok mindenről árulkodnak, amivel kapcsolatban tavaly év közben csak tippelgetni mertünk. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a minap közzétette a szektor 2009-es adatait, melyekből kiderül, hogy tavaly:
- 256 milliárd forint adózás előtti és 196 milliárd forint mérleg szerinti eredményt értek el a magyar bankok, ami kétszámjegyű növekedést jelent 2008-hoz képest, amennyiben az OTP-Garancia másfél évvel ezelőtti eladásától mint egyszeri tételtől eltekintünk,
- 2009 utolsó negyedévében már kétmilliárdos veszteségbe fordult a magyar bankszektor az évközbeninél sokkal szigorúbb, 143 milliárd forintos három havi céltartalékolás, valamint a szűkülő kamatmarzs és a romló pénzügyi bevételek miatt,
- A bankok hitelállományán belül csak az euróhitelek összege nőtt, a teljes hitelállomány árfolyamhatást kiszűrve közel 10%-kal csökkent,
- Drámai mértékű portfólióromlást könyveltek el az utolsó negyedévben a bankok, a problémamentes minősítésű követelések aránya a 2008 végi 90%-ról 83%-ra csökkent.
- A 90 napon túl nem fizető lakossági hitelek aránya év végén 7% volt, és 2.8%-ra nőtt az újratárgyalt hitelek aránya.
Az egzakt természettudomány tudósaitól már régen tudjuk, hogy a vizsgálat eszköze, mondjuk egy mikroszkóp megváltoztathatja a vizsgálat tárgyát, és ezzel lehetetlenné teszi, hogy megismerjük a valós eredményt. Körülbelül így jártunk 2004/2005 fordulóján, az előző ukrajnai elnökválasztás heteiben. Akkor a csalásoktól tarkított második forduló után kirobbant "narancsos forradalom" magától értetődő, ám később mégis hamisnak bizonyult ellentétpárokat kínált. A győztesnek kihirdetett Janukovics minden kétséget kizárólag a Moszkvával való szoros kapcsolat hívének, a posztkommunista hatalomátmentés jellegzetes képviselőjének látszott. A kijevi Függetlenség terén a szabadság, a demokrácia és az euroatlanti értékek szószólóiként fellépő Viktor Juscsenko későbbi elnököt meg az elmúlt években kétszer is a végrehajtó hatalom élére került Julia Timosenkót vele szemben az atlanti demokrácia elszánt képviselőjének hittük. Tévedtünk.
Hogy sokat vagy keveset költünk az egészségügyre, azt nyilvánvalóan a szükségletet és a lehetőséget mérlegelve ítélhetjük meg. Érdemesebb tehát úgy feltenni a kérdést: a szükséglethez képest többet vagy kevesebbet költünk? - emeli ki írásában Vitrai József, az EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó ügyvezetője, aki Macher Flóra korábbi írására reagált. A szerző írását az alábbiakban változatlan formában közöljük.
A Portfolio.hu teret kíván adni az egészségügyről folytatott szakmai eszmecserének, ezért a szakértői hozzászólásokat a témában a portfolio@portfolio.hu címre várjuk.
Az elemzői várakozásoknál gyengébb üzemi eredményt tett közzé a MOL negyedik negyedéves gyorsjelentésében, melynek oka a downstream divízió jelentős alulteljesítése volt, amit a pozitív meglepetést okozó upstream sem tudott kompenzálni.
A gyorsjelentés legfontosabb pontjai az alábbiak voltak:
- a csökkenő kitermelési volumen és a mérséklődő import gázár miatt 24%-kal mérséklődő, ám az elemzői várakozásoknál magasabb upstream profit; - csökkenő árrések és az eltűnő brent-ural spread miatt veszteséges downstream; - mélypontra eső petrolkémiai eredmény; - jól teljesítő gázüzletág; - csökkenő eladósodottság.
A várakozásoktól elmaradó üzemi profit következtében a mai kereskedés során nem várható pozitív árfolyam mozgás, mindazonáltal a következő hetek piaci reakcióját véleményünk szerint elsősorban az iparági környezet fogja meghatározni. A finomítói környezet ugyanis továbbra is roppant gyenge, ugyanakkor az INA konszolidációjának köszönhetően a MOL upstream kitettsége jelentős mértékben emelkedett, így az olajárak mozgása a korábbinál jelentősebb hatással lehet az árfolyamra.
Az RFV elmúlt hetekben újonnan kinevezett vezérigazgatójával, Kassai Ákossal beszélgettünk. A mendszer elmondása szerint a társaság eddigi stratégiája nem változik majd, feladatának a cég felkészítését tekinti egy gyorsabb növekedésre, ami egy éven belül 250 millió forintot emészthet majd fel. Románia mellett a hazai piacon is jelentős növekedési lehetőségek mutatkoznak, azonban a választások pár hónapra lassíthatják az új üzletek megkötésének idejét. A vezérigazgató szerint ennek ellenére is reálisak lehetnek azon elemzői várakozások, melyek az idei évre további egy nagy és esetlegesen egy kisebb projekttel számolnak. A finanszírozási struktúra is átalakul, a jelenlegi projekt alapú finanszírozást vállalatfinanszírozásra cserélnék.
Egyre közelebb kerülünk a parlamenti választásokhoz, melynek apropóján a Portfolio.hu ismét megkérdezte a hazai piacon aktív elemzőket és alapkezelőket az egyes választási kimenetelek lehetséges piaci hatásairól. A nagy valószínűséggel várható eredményeknek csupán kisebb hatásai lehetnek a hazai tőzsdére, nagy meglepetés esetén viszont igen kedvezőtlen folyamatok is kibontakozhatnának.
A felmérés főbb pontjai:
- A szakértők szerint a nagy arányú Fidesz győzelem nem lenne érdemi hatással a BÉT-re. - A Jobbik kormányrúdhoz kerülését viszont igen kedvezőtlenül fogadná majd a piac, a Miép esetében hasonló várakozásokat láthattunk a 2002-es választások előtt. - Míg 2006-ban a baloldali győzelemhez társítottak pozitív, a jobboldalihoz pedig negatív piaci hatásokat a szakértők, addig ez mostanra ellentétes irányban változott. - Nincs olyan választási kimenetel, mely esetén a jelenlegi szintekről a BUX index érdemi emelkedését várnák a megkérdezettek. - A hazai részvények egyikére sem lesznek jelentős hatással a választások.
Hatalmas pozitív meglepetést okozott az Egis a tegnapi piaczárást követően közzétett negyedik negyedéves gyorsjelentésével. A gyógyszergyártó konszolidált nettó profitja ugyanis mintegy 35%-kal haladja meg a Portfolio.hu által összeállított konszenzusban szereplő értéket, s üzemi szinten is 20%-os a felülteljesítés.
A gyorsjelentés legfontosabb tényezői az alábbiak:
- szép növekedés Oroszországban és kelet-Európában; - kiugró értékesítés Ukrajnában; - jelentős visszaesés a nyugat-európai késztermék és hatóanyag exportban; - komoly költségkontroll; - pozitív kilátások.
A gyorsjelentés hatására megítélésünk szerint érdemi pozitív elmozdulás lesz tapasztalható a mai kereskedés során, s nem tartjuk kizártnak, hogy további árfolyam emelkedést látunk majd a következő hetekben. Ennek oka, hogy a részvények árazása alacsonynak tekinthető mind hisztorikus, mind relatív értelemben, miközben az előző negyedéves profit warning kapcsán az elemzői profit várakozások jelentős mértékben csökkentek.
Csúnyán pórul járhatnak a válság előtt stabil növekedést mutató görög bankok, ha Európa nem nyújt segédkezet a mediterrán országnak. Míg a nyugati bankok görög államkötvény-kitettségével kapcsolatban csak találgatni tudunk, a görög bankok biztos és aktív kötvénypiaci befektetőknek tekinthetők a hazai piacon, s az ország esetleges államcsődjével minden erény borulna, amiért az elmúlt években dicsérték a befektetők őket. Bár a hellének most is bíznak bankjaikban, hisz betétesi rohamról nem szóltak eddig a hírek, dél-kelet-európai kitettségük és a fertőzési veszély miatt is érdemes közelebbről szemügyre venni Görögország bankjainak jelenlegi helyzetét.
A globális válság kitörése óta rengeteg kritika érte a monetáris politikát és a pénzintézetek tevékenységét szerte a világon. Az alábbi írásban az elmúlt évek - lassan egy évtized - hazai monetáris politika lehetőségeit vázolja fel Suppan Gergely, közgazdász.
Csalódottan veszik tudomásul a pénz- és tőke piaci szereplők, hogy a Fidesz mindeddig nem volt hajlandó programmal előállni. A Portfolio.hu által megkérdezett elemzők, szakértők szinte mindegyike kihangsúlyozta, hogy zsákbamacskát vásárolunk. Ennek fényében tulajdonképpen akár meglepő is lehet, hogy a piac szinte egyöntetűen azt vallja: a kétharmados Fidesz többség lenne a legjobb a magyar gazdaságnak.
Sokat hallani arról, hogy hazánk egyes megújuló források tekintetében milyen kitűnő adottságokkal rendelkezik, ellenben mégsem látni, hogy gombamód szaporodnának az ezeket hasznosítani kívánó vállalkozások, projektek, miközben a világ/Európa "boldogabbik részén" a gazdaság helyreállítása végett egyre nagyobb pénzeket ölnek a különböző zöld technológiák fejlesztésébe és telepítésbe. Nem utolsó sorban azért is, hogy csökkentsék energiaimport-függőségüket. Nálunk nem igazán ez a helyzet, például az áramárakba beépített támogatások jelentős része az ún. kapcsoltan termelő erőművekhez kerül, amelyek jellemzően földgázt égetnek. Amennyiben figyelembe vesszük a hazai politika eddig munkáját a területen, akkor sok jóra a továbbiakban sem számíthatunk, bár van egy halvány reménysugár, ami kis bizakodásra adhat okot.
A várakozásokat jelentősen felülmúló negyedik negyedéves gyorsjelentést tett közzé ma hajnalban a Richter, ami azonban két egyszeri tétel miatt csalóka lehet. A társaság ugyanis az első negyedév után a negyedik negyedévben ismét kapott kutatási ellentételezést (milestone payment) a Forest-től, ráadásul jelentős leírásokat eszközölt a román tagvállalatokkal kapcsolatban.
A gyorsjelentés kulcstényezői megítélésünk szerint az alábbiak:
- újabb milestone fizetés, melynek összege nem ismert (az első negyedévben ez 2 mrd Ft volt); - 4.4 mrd Ft értékvesztés elszámolás Romániában; - jelentősen emelkedő bevétel az orosz és az amerikai piacokon; - 118 mrd Ft-os készpénz és értékpapír állomány; - folytatódó létszám leépítések.
A gyorsjelentés következtében véleményünk szerint pozitív piaci reakció várható a mai kereskedés során, hiszen a bevétel szerkezete javult, a fedezeti szint növekedett, s a milestone fizetés is korábban érkezett mint arra számítani lehetett. A pozitív hatást azonban a negatív globális tőkepiaci hangulat akár érzékelhető mértékben is limitálhatja. A 2010-es kilátások tekintetében a 9 órakor kezdődő menedzsment tájékoztató ad majd támpontot.
Soha nem látott események játszódtak le a szemünk láttára a magyar lízingpiacon az elmúlt évben: miközben az új finanszírozás a 2008. évi 1200 milliárd forintról kevesebb mint 500 milliárdra zuhant, a szektor érdekvédelmét ellátó Magyar Lízingszövetség évtizedes lemaradásokat hozott be. Ez a kettős arculat még az idei évben is uralkodó lehet: papíron elfoglalta az őt megillető helyet a lízing a finanszírozási formák között, de számos jel arra utal, hogy maga a piac még várhatóan nem talál magára 2010-ben. Javíthat viszont a helyzeten, ha a választások után hivatalba lépő kormány a vállalkozások lízing formájában történő finanszírozását szíve ügyének tekinti - véli Hordós Zoltán, a Magyar Lízingszövetség elnöke, akit az eddig elért eredményekről és az idei kilátásokról kérdeztünk.
Mérget vehetünk rá, hogy választási csalásokról szóló vehemens vádaskodások, késhegyig menő viták, sőt tüntetések követik majd a vasárnap lebonyolított második fordulót. Hiába, ez már csak a politikai folklór elengedhetetlen része a független Ukrajna húsz esztendős történelmében.
A tegnapi jelentősebb mínuszokat követően tovább esnek a világ meghatározó részvénypiacai. A lejtmenet több tényező együttes hatásának tudható be, de közzéppontban a görög államadósság által keltett aggodalmak állnak. A görög Athex részvényindex ma újabb 4%-kal esett, és egyre inkább fertőzi a portugál (-3%) és spanyol (-2.2%) piacokat.
Az adósságválság miatti kockázatokkal érintett részvénypiacok értékeltsége közelít a válság csúcspontjakor tapasztalt szintekhez, azonban a (az adósságproblémák következő áldozatának tartott) portugál részvények még mintha kisebb fáziskésésben lennének.