Az Aranyközpont csődje ismét ráirányította a figyelmet a hazai befektetésiarany-piac szabályozatlanságára. A fizikai aranybefektetés ugyan számos tulajdonságában pénzügyi eszközként viselkedik, jogilag azonban árunak számít, így az nem tartozik a PSZÁF felügyelete alá. Éppen úgy lehet kereskedni vele, mint egy arany nyaklánccal. Ahogy az arany egyre népszerűbbé vált a válságban, rengeteg kókler jelent meg a kereskedők között. A piac tisztulását egyes nagyobb hazai szereplők inkább a fogyasztói tudatosság javulásával, mások a szigorúbb szabályozással képzelik el. A piacon eközben már újabb időzített bomba ketyeg - figyelmeztetett az Arteus Capital vezérigazgatója, Varga Zoltán.
Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik, egyes európai országokban belátható időn belül bekövetkezhet, hogy több lesz az időskorú, mint a munkapiacon aktív ember. Az ellátórendszerek egyre nehézkesebb fenntartásával együtt már tízegynéhány év múlva jöhet egy eladósodási hullám, ha addig nem történik valami. Az adósságválság által kivéreztetett Európának pedig más se hiányzik, mint tíz év múlva egy újabb, tartósabb és mélyebb adósságválság.
Ezzel az írással egy új cikksorozatot indítunk el, ami a gazdasági válság közepette kevesebb figyelemmel övezett, de a jövő egyik kulcsproblémájának tekinthető ügyet, a demográfiai helyzetet járja körbe.
Egyre többet hallani mostanság Oroszországról, ami leginkább annak köszönhető, hogy az ország nemrégiben bejelentette, csatlakozott a Világkereskedelmi Szövetséghez (WTO). Ennek kapcsán még olyan neves befektetők is felszólaltak, mint Jim Rogers, aki mellesleg kijelentette, életében először fontolgatja, hogy orosz részvényeket vásárol. Ha megnézzük az orosz részvénypiac idei évi teljesítményét, sok optimizmusra nem lehet okunk, pláne annak fényében, hogy a korábbi bika piac során igen masszív felülteljesítés mutatkozott a benchmarknak számító MSCI Emerging Markets indexhez képest. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy a jelenlegi szinteken mennyire tűnik vonzónak az orosz részvénypiac, mely tényezők lehetnek azok, melyek az évek óta tartó negatív tendenciát megfordíthatják. Külön is érdemes kitérni az árazásra, mely kirívóan alacsony, még a nem éppen kedvező profitnövekedési kilátások fényében is.
Ahogy arra mindenki számított, bemutatta tegnapi sajtóeseményén az Apple legújabb iPhone-ját. Az Apple új csúcsmobilja nagy meglepetést nem okozott, tekintve, hogy szinte minden lényegi információ kiszivárgott a bemutató előtt a telefonnal kapcsolatban, így az árfolyam sem reagált különösebb mozgással a hírekre. Mindenesetre a cég szerint az iPhone 5 "a legnagyobb dolog, ami az iPhone-nal történt azóta, hogy van iPhone". Magyarországon szeptember 28-tól lesz megvásárolható az iPhone 5.
Sem az erősödő inflációs veszély, sem pedig a növekedés beindításához fűzött remények nem támasztják alá a kamatcsökkentést - mondta lapunknak adott interjújában Simor András. A Magyar Nemzeti Bank elnöke (alelnökeivel együtt) a legutóbbi tanácsülésen kisebbségbe szorult a külső tagokkal szemben. Simor szerint a kamatcsökkentés csak korlátozottan képes segíteni a gazdaság fellendülését, az infláció elleni küzdelemben viszont többet árthat. A magyar gazdaság potenciális növekedése már csak fél százalék körül lehet, a beruházási kedv alacsony, a kormány munkaerőpiaci lépései pedig ellentmondásosak. A bankrendszer a kormány politikai pofozóbábuja, pedig erős gazdaságot gyenge bankrendszerrel még nem alkotott senki. A jegybankelnök szerint hiába hirdet új kötvényvásárlási programot az Európai Központi Bank, a magyar helyzet annyira különböző, hogy ha az MNB is alkalmazná ezt az eszközt, az a gazdaságpolitika hitelességét gyengítené. Simor leszögezte: továbbra is az inflációs célkövetés keretei között gondolkodva hozza meg döntéseit.
Hosszú ideje alulteljesítést mutat a magyar részvénypiac a régiós társakhoz képest, melynek következtében az utóbbi tíz évben csak ritkán tapasztalt mértékű diszkont bontakozott ki a P/E alapú árazás tekintetében. A magyar piachoz kötődő magasabb makrogazdasági kockázatok és a vállalatokat érintő kedvezőtlen szabályozási változások egyaránt a lemaradás magyarázatául szolgálnak, bár az értékeltség ilyen fokú diszkontja közepette az EU/IMF tárgyalások pozitív előrehaladása már talán inkább szebb fényben tüntetheti fel a magyar papírokat a régiós társakhoz képest. Az utóbbi napokban talán pont emiatt szárnyal rendületlenül az OTP és a BUX.
Látszólag csak alkotmányjogászok számára izgalmas kérdések azok, amelyekről holnap délelőtt 10 órakor a német alkotmánybíróság nyilvánosságra hozza döntését, de olyan horderejű ügyekről van szó, amelyek akár alapjaiban is meghatározhatják az európai integráció, az eurózóna, végső esetben a német euró jövőjét. Arról kell kétharmados többséggel döntenie a karlsruhei testület második, nyolcfős szenátusának, hogy az eurózóna állandó válságkezelési alapjára (ESM), illetve a fiskális paktumra vonatkozó szabályrendszer belefér-e még a német alkotmány által szabott viszonylag szűk keretekbe, vagy azt már "szétfeszíti".
Bár a jogászi és piaci konszenzus azt vetíti előre, hogy beleférnek a szabályrendszerek az alkotmány kereteibe, mégis sokkal bonyolultabb a kérdés annál, mint hogy arra egy egyszerű "igen", vagy "nem" választ adhasson az alkotmánybíróság. Éppen emiatt a lehetséges piaci reakciók is igen eltérőek lehetnek attól függően, hogy a bírósági döntéshez pontosan milyen indoklás és iránymutatás társul. Az egyik szélsőséges forgatókönyv esetén új alkotmány kidolgozása felé sodródik Németország, amelyhez népszavazás kell, ezt pedig az egyre euróellenesebb német társadalom az euró jövőjéről szóló népszavazásként is értelmezheti.
Hatalmas várakozás övezi az Apple holnapra meghirdetett sajtótájékoztatóját, amelyen valószínűleg a legújabb iPhone-t mutatja be a társaság. Az elmúlt hetek különösen mozgalmasak voltak a technológia szektor szereplői számára, még az Apple bemutatója előtt sok mobilgyártó sietve lerántotta a leplet legújabb, "iPhone-gyilkosnak" szánt okostelefonjáról. A Nokia árfolyama hatalmas zuhanást szenvedett el a bemutató napján, míg az Amazon új történelmi csúcsra száguldott azt követően, hogy bemutatta legújabb táblagépét, így érthető, hogy nemcsak a fogyasztók, de a befektetők is izgalommal várják az Apple tájékoztatóját.
Az új iPhone nemcsak az Apple számára fontos, de az egész amerikai gazdaságnak, elemzők szerint ugyanis akár a negyedik negyedéves GDP-növekedés negyedét az új iPhone-nak köszönheti majd az Egyesült Államok. Mivel az Apple-nek nagy súlya van az amerikai indexekben, így akár a tőzsdéket is megmozgathatja a bejelentés.
"Hogy lehet így gazdálkodni? Nem ehhez vagyunk szokva, valamit tenni kell!" - mondták a rendszerváltás után a megváltozott piaci körülményekre utalva a magyar gazdák. Innen indult a hazai mezőgazdaság legújabb kori kálváriája, ami még a mai napig is tart. A politikai érdekek maximalizálása, elhibázott és a mai napig rosszul működő támogatási rendszer, valamint értelmetlen és koncepciótlan pénzszórás zajlik a mezőgazdaság egészében. Közös agrárpolitikáról, a hazai helyzet kialakulásáról, megoldatlan nehézségekről, saját magunk elgáncsolásáról, és azokról az időkről beszélgettünk Éder Tamással, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért felelős és PR-igazgatójával, és egyben a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökével, amikor még a magyar mezőgazdasági termékek verték szét a környező országok piacait.
Kétéves működésen van túl a hazai szervezett villamosenergia-piac, a HUPX. A társaság vezérigazgatóját, Medveczki Zoltánt az eddigi tapasztalatokról, a piac-összekapcsolásról, a várható új termékekről és a szervezett földgázpiac elindításáról kérdeztük.
Az elmúlt hetekben számos híradás jelent meg a lakossági energiaszolgáltatás díjszabásának átalakításáról. A kormányfő a közműszolgáltatások nonprofit alapúvá alakításáról számolt be, miközben a Magyar Energia Hivatal elnöke korábban egy olyan előterjesztésről beszélt, ami szerint a lakossági tarifákat az elfogyasztott mennyiségtől függően "sávossá" alakítanák.
A túlzottan optimista makrogazdasági feltételezések, a 300 milliárd forintba kerülő munkahelyvédelmi akcióterv, valamint annak bizonytalan fedezete miatt át kell szabni a 2013-as költségvetés tervezetét - lényegében ez dőlt el a héten az IMF-ügy hátterében. Az eredeti hiánycél teljesítése érdekében mintegy 2,2%-os, bő 600 milliárd forintos pótlólagos költségvetési kiigazító csomagra van szükség számításaink szerint, ami már a harmadik intézkedéssorozat lenne 2013-ra vonatkozóan. Az újabb megszorítások egyben azt is jelentik, hogy a magyar gazdaság sajnos képtelen kiszabadulni az évek óta tartó ördögi kiigazítási spirálból.
Fontos határidő volt augusztus 31-e a devizahitelesek számára, hiszen eddig igényelhették bankjuktól jelzáloghitelük átlátható árazás szerinti átalakítását, és eddig volt lehetőségük a hitel forintosítására és a tartozás 25%-os elengedésre azoknak a késedelmes adósoknak, akik igényüket erre május közepéig jelezték. A Portfolio.hu megkérdezte a bankokat e programok eredményéről, és a december végéig igényelhető árfolyamgát konstrukció eddigi részvételi arányáról is. A bankok válaszaiból vegyes kép rajzolódik ki, az árfolyamgát (mint a legígéretesebb program) iránti érdeklődés ugyanakkor a kezdeti szerény részvételi adatok ellenére nem lebecsülendő.
A kormány kommunikációjában erősen összefonódott az E.ON megvásárlásának és a nonprofit közszolgáltatás ügye, miközben korántsem látszik olyan erős kapcsolat a két célkitűzés között, továbbá a nem profitorientált közműszolgáltatás önmagában még korántsem jelent alacsonyabb díjakat a fogyasztók számára. Hol kezdődik a nonprofit közműszolgáltatás, ha az egyetlen állami tulajdonban lévő energiacsoport azzal kampányol, hogy tavaly nagymértékben növelte a profitját?
A devizahitelesek minden csoportját jól működő, célzott programokkal segítette meg az állam és a bankszektor összefogása, idő kell azonban, hogy áldásos hatásaikat össztársadalmi szinten is érzékelni lehessen - mondta a Portfolio.hu-nak Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Gyuris szerint nem egyszerűen türelemre van szükség, de arra is, hogy az eddigi eszközrendszert előremutató intézkedésekkel is kiegészítse az állam. Három fő lehetőséget emelt ki ezek közül: piaci alapon működő bérlakás-rendszer adminisztratív akadályainak megszüntetése és pénzügyi támogatása; az utóbbi évtizedekben elmaradt ingatlan korszerűsítések és felújítások széleskörű támogatása; a kisebb értékű lakásba költöző megszorult adósok kamattámogatásának meghosszabbítása. Sokkal olcsóbbak lennének ezek az eszközök az állam és a bankszektor számára egyaránt, mint bármely más megoldás - hangsúlyozta az alelnök.
Ben Bernanke és Mario Draghi megígérték. Lesz itt stimulus, állampapír-vásárlási program ha kell, a világ meg lesz mentve. Pont. A piaci szereplők egy része elhitte a jegybankári ígéreteket, a másik része meg hiába látja a globális gazdasági lassulással együtt járó eszméletlen kockázatokat, nem mer szembe menni a Feddel és az EKB-val. Részben ennek köszönhető, hogy a kedvezőtlen makroadatok ellenére nem tudnak igazán nagyot esni a piacok. Augusztusban sem volt ez másként, a vezető indexek felfelé kúsztak, a stimulus ígéretére a fontosabb nyersanyagok ára is emelkedett. Kérdés, hogy meddig tart a befektetők türelme.
Napra pontosan egy évvel ezelőtt vezette be a svájci jegybank azt az árfolyamküszöböt a frank féktelennek tűnő szárnyalása feltartóztatására, amelyről a jelenlegi jegybankelnök is elismerte nemrég: extrém lépés volt egy extrém időszakban. Azt is gyorsan hozzátette: a küszöb nem fog örökké fennállni, ami érthető is, ha belegondolunk abba, hogy óriási erőfeszítésébe kerül fenntartani azt a jegybanknak. A svájci GDP 80%-ára hízott ugyanis a jegybank devizatartaléka, ami azt is jelenti: óriási potenciális veszteséget is kockáztat az intézmény, ha idővel feladja az árfolyamküszöböt és a frank folytatja felértékelődését. Ez azonban még a jegybankelnök jelzése szerint sem most fog bekövetkezni, így a magyarországi frankhiteleseknek rövid távon emiatt, azaz a törlesztő részletek további (jelentős) emelkedése miatt még nem kell aggódniuk.
Főbb megállapításaink a következők:
- bár az árfolyamküszöböt jórészt a túl erős frank recessziót és deflációt okozó hatásának elkerülése érdekében vezették be, mindkét cél csak korlátozottan teljesült, hiszen már közel egy éve defláció van az országban, a legfrissebb adatok pedig a recesszió (újbóli) kialakulása irányába mutatnak - az árfolyamküszöb léte azonban időben elnyújtotta, illetve mértékében jelentősen tompította ezeket a negatív gazdasági folyamatokat - az utóbbi egy évben a rendkívül stabil, igaz továbbra is erősen túlértékelt frank is segített abban, hogy romló külpiaci környezetben is élénküljön az exportszektor, ami igazolja az árfolyamküszöb sikerét, illetve fenntartásának szükségességét - a küszöb eddig csak egyszer sérült néhány percre, azaz az óriási felértékelődési nyomás ellenére is sikerült fenntartania a jegybanknak, ez pedig szintén sikerként értékelhető, igaz óriási mértékű eurót kellett érte vásárolni a frankgyengítés érdekében - mivel a küszöb fenntartását a jegybank és a svájci pénzügyi tárca is teljes mértékben támogatja, így annak feladásától, lejjebb szállításától egyelőre nem kell tartania a magyar frankhiteleseknek, ráadásul a romló konjunkturális kilátások még inkább alátámasztják a küszöb fenntartásának szükségességét - a svájci frank forinttal szembeni árfolyammozgását továbbra is szinte teljes egészében a forint euróval szembeni mozgása fogja meghatározni és az árfolyam nem valószínű, hogy tartósan és érdemben a 230 alatti tartományba süllyedne rövid távon.
Még nem lehet pontosan felbecsülni, hogy mekkora kár is érte idén a mezőgazdaságot és ezzel együtt a hazai lakosságot a súlyos aszály miatt. Egy azonban biztos, egy ágazatra jellemzően akkor kerül a figyelem középpontjába, ha vagy nagyon nagy a baj, vagy kiemelkedő a siker. A hazai mezőgazdaságra most sajnos az előbbi igaz. Czerván Györggyel, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkárával beszélgettünk a szárazság okozta károk mértékéről, a technológia lemaradásunkról, az élelmiszerárak csökkentéséről, dinnyekartellről, a kormány törekvéseiről a hazai termőföldek védelme érdekében, valamint arról, hogy mire számíthat a hazai mezőgazdaság a következő 7-8 évben.
Elérkezett a szeptember, ami közismerten az év leggyengébb hónapja a tőzsdéken, ezt tudva pedig nem meglepő, hogy a hazai alapkezelők körében nőtt a pesszimizmus a rövid távú részvénypiaci kilátásokat illetően. Ez pedig a részvények, mint eszközosztály saját benchmarkhoz képesti súlyozásában is megmutatkozik, az egy hónappal korábbi 25% helyett 13% súlyozza csak felül a részvényeket. Az egyes részvények között továbbra is az Egis a befutó, ezúttal is 7 alapkezelő nevezte meg a papírokat kedvencként.
Szeptember 10-én kezdetét veszi az őszi parlamenti ülésszak, amikor is újra megnyílik a 2013-as költségvetés tárgyalása. Lesz is miről vitatkozniuk a képviselőknek, a főszámok júliusi elfogadása óta ugyanis még inkább világossá vált, hogy mennyire bizonytalan a jövő évi büdzsé tervezete. Nem véletlenül kért a Költségvetési Tanács új információkat az államháztartásért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumtól. A nyilvánosságra került minisztériumi dokumentum azonban egyáltalán nem meggyőző. A jegybanktól származó pénzügyi tranzakciós illetékre még mindig épít a kormány, és kiderül belőle, hogy a tárca november közepi IMF-megállapodással számol, melynek hatására jövő év végére már 266 forintos euróárfolyammal és 200 bázispontos hozamcsökkenéssel kalkulál. Mindez azonban azt is jelenti: az IMF-megállapodás nélkül és a jelenleg ismert fedezeti tételekkel bizonytalan a munkahelyvédelmi akcióterv kivitelezése, pedig Orbán Viktor a program végrehajtását nevezte az ősz legfontosabb feladatának. Ezek után könnyen elképzelhető, hogy új, pótlólagos intézkedéseket kell tegyen a kormány.
