• Megjelenítés

Elemzés

Saját magába "harap" az állam - Mi lesz ebből?

A kormány egy hónap leforgása alatt megnyolcszorozta a Magyar Államkincstártól jövő évre várt pénzügyi tranzakciós illetékbefizetés összegét, és mivel az államkincstár továbbhárítja a plusz terhet, ezért ez tulajdonképpen egy klasszikus fűnyíróelvszerű kiadáscsökkentés. Számításaink szerint a jelenleg ismert mentességi feltételek és a 120 ezer milliárd forintos adóalap ismeretében nem jönne össze a remélt összeg. Nem véletlen ezért, hogy a kormány már készíti a módosító javaslatot.

Nehéz helyzetben a hazai ingatlanalapok

A jelenlegi ingatlanpiaci környezetben rendkívül nehéz az ingatlanok értékesítése, különösen az elméletileg becsült áron, amely alatt törvényileg nem értékesíthetnek az alapok. A tőkekivonás, felszámolás, vagy közelgő megszűnés azonban számos hazai alapot érint, amelyek folyamatosan igyekeznek szabadulni portfóliójuk egyes elemeitől, tovább növelve az eladói nyomást a piacon. Értékesítésre azonban nem sok példa volt az elmúlt években. Sok alapnál emiatt az alapkezelő mögött álló bank, vagy pénzügyi holding hitelezi az alapot, illetve vásárolja ki a befektetőket. A befektetők tőkéje csupán az egykori Macrogamma ingatlanalapoknál van veszélyeztetve, ezek mögött ugyanis nem áll segítséget kínáló tőkeerős pénzügyi intézmény.

Így adóztatná meg a föld alatti vagyont a kormány

Újabb részletek is napvilágot láttak a tegnap bejelentett Matolcsy-csomag intézkedéseivel kapcsolatban, melyek szerint a közműcégekre vezetékeik után méterenként 100 forintos adót vethetnének ki. Továbbra is még sok a bizonytalanság afelől, hogy pontosan mely szektorokat, illetve azokon is belül társaságokat érheti majd a legnagyobb terhelés, de az elérhető vezetékhosszok alapján igyekeztünk felmérni a közműadó közvetlen hatásait.

Miért fáj az OTP-nek Matolcsy bejelentése?

A kormány tegnapi bejelentése alapján a bankadó 2013-ban nem kerül lefelezésre, a pénzügyi tranzakciós illeték pedig a korábban tervezett duplája lesz. A terhek emelkedése egyértelműen negatívan hat a bankok, így az OTP eredményére is, a hitelezés várható visszaesése és az alacsony gazdasági növekedés miatt azonban további csatornákon keresztül sérülhet a bankok profitabilitása. Ráadásul a tegnap bejelentett intézkedések tükrében az EU/IMF-megállapodás is egyre bizonytalanabb, ez pedig a magasabb hozamkörnyezet és magasabb kockázati felárak, valamint az esetlegesen gyengülő forint miatt hathat negatívan az OTP működésére.

Újabb villamcsapás az energiaiparnak

A nemzetgazdasági miniszter tegnap újabb energetikai, közmű-adóterhelést jelentett be, amelyből a kabinet jövőre 30 milliárd forintos bevételre számít. Az érintett közműszolgáltatók idén már egyszer, a Robin Hood-adó 2013-tól esedékes kiterjesztése által kaptak többletterhelést. Kik fizethetik be a 30 milliárdot? Milyen hatásai lehetnek a friss adónak?

Két út a kormány előtt: IMF vagy trükközés

Távol vagyunk még mindig attól, hogy az Országgyűlés rábólintson a 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslatra, pedig már eddig két alapvető módosításra derült fény a főszámok tekintetében betonba öntött költségvetési tervezettel kapcsolatban - így foglalhatók össze az elmúlt két hét költségvetési kiigazításokkal kapcsolatos kormányzati bejelentései. A legutóbbi két csomag alapjaiban írja át a jövő évi büdzsé főszámait, ám ezt jogtechnikailag jelenleg csak úgy valósíthatja meg a kormány, ha megállapodik a nemzetközi szervezetekkel. Vagy talán egy újabb trükkhöz folyamodik?

Felrúgták a banki megállapodást - Nagy pofon az OTP-nek

A Magyar Bankszövetséggel kötött megállapodást felrúgva nem felezi meg jövőre a kormány a bankadót, és duplájára emeli a tranzakciós illeték mértékét - derült ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mai bejelentéséből. A kormány ismét a bankokon veri el a port, aminek a banki hitelezési képesség és a befektetői bizalom ismételt megsértésével súlyos következményei lehetnek a reálgazdaságban.

Az OTP esetében az elemzők többsége már kalkulált a különadó 2013-as lefelezésével, ezért a piaci szereplők többségét hideg zuhanyként érte a bankadó szinten tartása. Az OTP a vártnál magasabb jövő évi különadó negatív eredményhatásával együtt is a régió egyik legolcsóbb bankja, kérdés, a befektetői bizalom mennyire erodálódik a kormány lépéseit követően. A bank árfolyama közel 4 százalékos eséssel reagált a hírre.

A vagyonos ügyfelekre vadásznak a bankok

Komoly változások történtek az utóbbi években a megtakarítási piacon, elég csak a nyugdíjpénztári államosításra, a végtörlesztésre és az árfolyamrögzítésre gondolni. A válság miatt a lakosság megtakarítási hajlandósága emelkedett, legalább is azok körében, akik képesek megtakarítani. Eközben a pénzügyi szolgáltatók egyre célzottabban akarják ezt az ügyfélkört megszólítani az ajánlataikkal. A bankok körében végzett felmérésünk szerint a legnagyobb potenciál a prémium ügyfélkörben van, amelyek jellemzően 5-50 millió forintos megtakarítással rendelkeznek. A bankok számára a potenciálisan megszólítható kör több százezerre tehető. Bár a többség már külön szolgáltatáscsomaggal szólítja meg a prémium ügyfeleket, azonban a megtakarítások egyoldalúsága miatt még bőven van tér a növekedésre.

Mitől lesz itt újra növekedés?

Magyarországon a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdés a növekedés újraindítása, melynek érdekében javítani kell a vállalati növekedési lehetőségeket. Az európai közös piac erre ad esélyt, amelyet végre a magyar cégeknek is jobban ki kellene használni. A lehetőségek kihasználásához azonban jobb intézményi környezetre és kiszámíthatóbb gazdasági környezetre van szükség.

Érdekes részletek a Brokernet-ügyről - "Az egész ország kudarca"

"Erre nem számítottam" - mondták többen is a Portfolio.hu-nak a Brokernet legújabb, tulajdonosi szakításhoz vezető kálváriájáról. Olyan vezérigazgatókkal és biztosítási vezetőkkel is beszélgettünk, akiket a legutóbb nem szólaltattunk meg, most azonban elárulták: a cég biztosítási piacon betöltött szerepét több szempontból is visszásnak, de legalábbis ellentmondásosnak tartják. Elkezdtek terjedni olyan elméletek is, amelyek csak egy műbalhénak tekintik Kósa Erikáék és Kostevc Péterék konfliktusát, ugyanakkor többen is úgy vélték, "a Brokernet kudarca az egész ország kudarca".

Nagyon furcsán viselkedett eddig a forint - Mi jöhet ezután?

Több fontos pénzügyi indikátor már hetek óta erősebb forintot is lehetővé tett volna annál, mint amit láttunk, azaz eleve furcsán viselkedett a magyar fizetőeszköz, ezen a héten pedig éppen akkor kezdett fokozatos erősödésbe, amikor a külpiaci környezet romlott, a kormányzati kommunikáció pedig továbbra is ellentmondásos jeleket küldött az EU/IMF-megállapodással kapcsolatban. A piac azonban a jelek szerint egyre inkább bizakodik a megállapodás viszonylag gyors létrejöttében, ami a héten bő egyéves csúcsra ugrasztotta az OTP Bank árfolyamát és kétéves mélypontra süllyesztette a 10 éves forintalapú kötvényhozamunkat.

Mivel eddig a 2013-as költségvetés tarthatóságával kapcsolatos kérdőjelek és a jegybanki kamatvágások miatt a forint visszafogott erősödést mutatott, könnyen előfordulhat, hogy ezt a lemaradást "pótolja" a következő hetekben. A várhatóan folytatódó jegybanki kamatvágások miatt azonban kérdéses, hogy meddig tarthat a forint viszonylagos ereje. Ráadásul a jövő tavaszi jegybanki személyi változások miatt, illetve a GDP 10%-át kitevő állami pénztartalékok miatt továbbra is kérdéses, hogy a kormány valóban mennyire elszánt az EU/IMF-megállapodás megkötésében. Az árazásokat nézve a piaci csalódásnak már nagyobb lehet az esélye, mint a pozitív meglepetésnek.

Visszakapta augusztusi "bukása" felét a magyar állam

Az augusztusi 410 milliárd forintos pénzügyi tartalék-csökkenés pontosan felét vissza tudta "tölteni" szeptemberben a magyar állam, így tartalékszintje a Portfolio.hu kalkulációi szerint 2902 milliárd forintra hízott. Ez alig marad el a július végi 3105 milliárd forinttól, ami kilenc hónapos csúcsnak számított. A szeptemberi tartalék-emelkedés amellett következett be, hogy múlt hónapban is törlesztett egy hitelrészt az állam az IMF-nek, igaz egy évtizede nem volt többletes a központi költségvetés. A tartalék idősor figyelése többek között azért fontos, mert az jelzést adhat arról, hogy a magyar kormánynak mennyire lehet sürgős/fontos az EU/IMF-tárgyalások (gyors) lezárása.

Tanulás, munka, majd megérdemelt pihenés - Ennek vége

Akár tízezerrel több gyermek születhetne évente Magyarországon, ha a biomedikális eszközök, a reprodukciós medicina lehetőségeit kihasználnánk - hívja fel a termékenységi ráta javításának ritkábban hallott lehetőségére a figyelmet Kincses Gyula, az ESKI volt főigazgatója. Ahhoz, hogy a demográfiai folyamatok ne okozzanak durva szociális és politikai feszültségeket, gazdasági, társadalmi és főleg a szemléletváltási eszközök új egyensúlyát kell megtalálni. A (mindenkori) állam középtávon már bizonyosan nem tudja a régi módon teljesíteni a jóléti államok korábbi ígéreteit, és mindez végül is a felelősségi irány megfordulását vetíti előre. Az emberi életszakaszok határai pedig összemosódnak és átalakulnak. Az alábbiakban Kincses Gyula egészségpolitikus írását közöljük.

A közelgő demográfiai krízissel foglalkozó sorozatunk első részében az elöregedés és népességfogyás egyre gyorsuló trendjének jelentőségét mutattuk be, második írásunk pedig azzal foglalkozott, hogyan lehetne hatékonyan kezelni a népmozgalmi folyamatok miatt fenyegető adósságrobbanást.

Akcióban a hitelminősítők - Hogy hat a részvényekre?

Az elmúlt években nagy számban jelentettek be a nagy nemzetközi hitelminősítők adósság leminősítéseket, főként az európai adósságválság következtében, ennek legutóbbi példája a spanyolok e heti, 2 fokozattal való leminősítése. Az ilyen jellegű lépésekre a részvénypiacok jellemzően negatívan reagálnak, de felmerülhet a kérdés, hogy vajon a hitelminősítői döntések ténylegesen mekkora szerepet játszanak a részvényárak alakulásában. Vizsgálódásaink azt mutatták, hogy a fel és leminősítéseket már hónapokkal megelőzően beárazzák a tőzsdék a gazdasági és fiskális folyamatok várható javulását/romlását, vagyis a hitelminősítők jócskán lemaradnak versenyben. A hitelminősítői döntéseket követően a részvénypiacok nem egységes képet festenek, a fejlett és a fejlődő piacoknál szignifikánsan eltérő teljesítmény mutatkozik a fel és leminősítések esetében.

Wáberer: jó ötleteink vannak, ezért hallgat meg minket a kormány

Míg úgy tűnik, hogy a kormány több szektor képviselőivel nem is folytat érdemi tárgyalásokat, a teherfuvarozóknak igencsak eredményes a lobbi-tevékenysége, hiszen az elmúlt időszakban több olyan ötletet is letettek az asztalra, amire rábólintott a politikai vezetés. A kereskedelmi gázolajár rendszer bevezetését vagy a napidíj adómentes részének a környező országok szintjére való emelését sikerként könyvelhetik el a fuvarozók, Wáberer György azonban ennél tovább menne, az iparűzési adó leépítését szorgalmazza, de azt is támogatja, hogy az e-útdíj bevezetését követően valahogyan kompenzálják a teherfuvarozó cégeket. A Waberer's International elnök-vezérigazgatójával a fuvarozó cég sikereiről, a válság hatásairól és a magyar gazdaságpolitikáról beszélgettünk.

Borbély: minden forgatókönyvre fel kell készülnünk

A bankszektor devizával való ellátottságát ronthatja a ma bejelentett új lakossági eurókötvény sikeressége, amely kockázatról tájékoztattuk a kormányt is, de "a döntés úgy szólt, hogy mégis jöjjön ez a kötvény" - jelezte a mai sajtótájékoztató után a Portfolio.hu-nak adott villám interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese azonban pozitív kockázatot is említett: az új papír segíthet megállítani a lakossági bankbetétek külföldre vándorlását is. Borbély hangsúlyozta: az ÁKK-nak minden adósságfinanszírozási forgatókönyvre fel kell készülnie, mivel az adósságkezelő sem lehet biztos abban, hogy idén még valóban lesz külföldi devizakötvény-kibocsátás. Éppen emiatt - bár már az éves terv több mint 100%-át bevonták forintalapú államkötvényekből -, továbbra sem csökkentik az államkötvény aukciókon a meghirdetett mennyiséget. Sőt ha az elmúlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is valós többlet kereslet jelentkezik, akkor azokat is elfogadják. A tegnapi hitelminősítői jelzések kapcsán azt mondta: "a költségvetés egyenlege és az adósság alakulása alapján nem várjuk azt, hogy további leminősítés bekövetkezik".

Féljenek-e a bankok az állam legújabb dobásától?

Ahogy a nagysikerű lakossági forintkötvények esetében, úgy az ÁKK által ma bejelentett hároméves futamidejű devizakötvény esetében is felmerül a kérdés: kiszoríthatja-e a bankok devizabetéteit. Az új, hároméves futamidejű devizakötvényt vállalatok is megvásárolhatják, így a kiszorítási hatása elvileg akár nagyobb is lehet, mint a forintkötvényeké. Úgy tűnik, az ÁKK legújabb terméke elsősorban nem a bankok által már lefedezett megtakarítási szegmenst érinti, de némi kiszorítási hatás nem zárható ki.

Mi áll a Brokernet-ügy hátterében?

Két szakmai koncepció összeférhetetlensége okozta, hogy négy alapító tulajdonosából kettő, Kósa Erika és Körtvélyesi Zoltán új céget alapítva kilép a Brokernet kötelékéből - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Dr. Bogdánffy Péter, a Brokernet Investment Holding Zrt. vezérigazgatója. A távozók a hagyományosabb MLM-rendszert, a maradók egy korszerűbb "hibrid" értékesítési rendszert szeretnének működtetni. Ugyanakkor nincs szó a Brokernet kettészakadásáról, értékesítői hálózatuk legalább 90%-a maradni fog - véli a vezérigazgató. A Portfolio.hu-nak név nélkül nyilatkozó, a Brokernet történetét jól ismerő biztosítási szakértők szerint Kósa Erikáék kemény fába vágták a fejszéjüket, de a Kostevc Péter tervei szerint továbbműködő Brokernet eddigi motorjai (kombi hitelek, céges piac) is lefulladtak, az aranykor véget ért, nincs, ami tovább húzná a céget.

Az életbiztosítás halála? - A rendszerváltás óta nem volt ilyen

Évek óta kongatják a vészharangot a magyar életbiztosítási piacon, de talán most a leghangosabban. A pesszimista vélemények szerint túl alacsony az ügyfelek kockázattudatossága, ezért a kockázati védelmet jelentő hagyományos termékek helyett továbbra is csak a befektetési jellegű (unit-linked) termékek adhatók el. De csak elvben, a piac korábbi motorjának számító unit-linked termékek felett ugyanis eljárt az idő, helyüket egyre inkább más befektetési termékek foglalják el, a biztosítók kárára - mondják. Utánajártunk, a piaci trendek indokolják-e ezt a borúlátást, és kiderült:

- soha (legalábbis a rendszerváltás óta) nem vontak ki az ügyfelek az életbiztosításokból annyi pénzt, mint 2012 első felében,
- az új szerzések 16%-kal visszaestek a tavalyi év első feléhez képest, a biztosítói kifizetések viszont 21%-kal nőttek,
- az életbiztosítási piac díjbevétele reálértéken idén elmaradhat még a 2005-ös szinttől is,
- 2006 végéhez képest 574 ezer szerződés "tűnt el" a piacról, és a visszaesés folyamatos.

Az életbiztosítási piac további (kevésbé mérhető) válságjelei csak ráerősítenek erre, aminek egyik legutóbbi példája a Brokernet "szétválása". Baljóslatú tény, hogy a Brokerneten kívüli életbiztosítási piac - úgy tudjuk - az elmúlt évtizedben semmifajta növekedést nem produkált. Az életbiztosítási piac visszafordíthatatlan hanyatlásáról viszont talán még korai beszélni.

Újabb leminősítési hullám jöhet IMF-megállapodás nélkül

Nem talált különösebb kivetni valót a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi két kamatcsökkentésében hitelességi szempontból Michal Dybula. A BNP Paribas varsói elemzője a Portfolio.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy jövő tavaszig biztosra vehető további 100 bázispontos további kamatcsökkentés, illetve még legalább több hónapig nagyon erős vételi érdeklődés mutatkozhat a nemzetközi intézményi befektetők felől a feltörekvő piaci államkötvények iránt. Az elemző az interjúban jelezte, hogy a magyar kormány és az EU/IMF-közötti egyeztetési sorozat "már túl hosszúra nyúlt" és zavarják a különböző kormányzati megszólalók egymásnak ellentmondó nyilatkozatai. Véleménye szerint kifejezetten hasznos lenne gyorsan megkötni a hitelmegállapodást, mert az olcsóbbá tenné az államadósság finanszírozását és közben a szintén eladósodott magánszektornak is segítene, így több pénz maradna beruházásokra is. Michal Dybula rámutatott, hogy EU/IMF-megállapodás nélkül mához egy évre a kormány nehezebben tudja majd refinanszírozni a devizaadósságát, pénzügyileg sérülékenyebbé válna az ország és emiatt a hitelminősítők felől nőne az újabb leminősítési hullám veszélye is.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Költségvetés 2025: hatalmas ígéretet tett a kormány
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility