Rosszul állunk a szomszédokhoz képest
2023-ban közel 12 ezer hőszivattyút értékesítettek Magyarországon, így telepített állományuk darabszáma harmadával, mintegy 48 ezerre nőtt - áll az Európai Bizottság által az energiaunió helyzetéről szeptember 11-én kiadott 2024-es jelentés Magyarországról szóló fejezetében. Ez némi visszaesést jelez a 2022-ben hazai iparági becslés szerint 15 ezer eladott hőszivattyúhoz képest, ami 100%-os növekedést jelentett 2021-hez viszonyítva.
Az Európai Hőszivattyú Szövetségtől (EHPA) származó adatok nyilvánvalóan nem foglalják magukba a levegő-levegő hőszivattyúkat, vagyis klíma- vagy légkondicionáló berendezéseket, miután ezek már 2022-ben is a magyarországi lakott lakások 28%-ában megtalálhatóak voltak a KSH statisztikája szerint.
A KSH kimutatása egyébként a légkondicionálókat nem figyelembe véve is magasabb értéket tartalmaz a hőszvattyúkra vonatkozóan, mint az európai iparági szervezeté: előbbi szerint ugyanis a hőszivattyús fűtő- és hűtőberendezések már 2022-ben a hazai lakott lakások 1,7%-ában, vagyis összesen 68 ezer háztartásban voltak megtalálhatók, míg az EHPA adatai alapján ennek alig több mint a fele, mintegy 36 ezer hőszivattyú működött itthon az adott év végén.
A két adat közötti eltérés tehát jelentős, de az összességében mintegy 4 milliós hazai lakásállományhoz viszonyítva már kevésbé, ezért cikkünkben a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében az Európai Bizottság jelentésében más országokra vonatkozóan is szereplő értéket igyekszünk kontextusba helyezni.
Legfejlettebb szomszédunk,
Ausztria messze Magyarország előtt jár a hőszivattyúk alkalmazását tekintve is,
legalábbis a Bizottság vonatkozó jelentése alapján. E szerint hasonló népességű nyugati szomszédunkban 2023-ban az itthoninak körülbelül négy és félszeresét, mintegy 55 ezer hőszivattyút értékesítettek. Ez 9%-kal kisebb, mint a 2022-es eladások - az évtizedes növekedés után először visszaesést mutató összeurópai trendnek megfelelően -, de így is elegendő volt ahhoz, hogy az osztrák telepített hőszivattyú-állomány hozzávetőleg 486 ezerre emelkedjen.
A jelentés szerint a közel 5,5 milliós lakosságszámú Szlovákiában 2023-ban nagyjából ugyanannyi hőszivattyút adtak el, mint Magyarországon, azonban a korábbi évek kedvezőbb piaci teljesítményének köszönhetően ezzel a telepített hőszivattyú-állomány északi szomszédunkban mintegy 56 ezerre emelkedhetett.
Romániára, Horvátországra és Szlovéniára vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat, de a cseh és a lengyel értékek elérhetőek. Ezek alapján a Magyarországnál nem sokkal nagyobb lélekszámú Csehországban 2023-ban közel 56 ezer új hőszivattyút értékesítettek, amivel a telepített állomány körülbelül 300 ezerre emelkedhetett. A hazánknál közel négyszer népesebb Lengyelországban pedig tavaly 125 ezer hőszivattyút adtak el, így a telepített állomány hozzávetőleg 664 ezerre nőtt.
Az Európai Hőszivattyú Szövetség kimutatása szerint 2023-ban Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb arányban, 32%-kal a telepített állomány darabszáma, amelynél csak Belgiumban (+50%), Hollandiában (+46%) és Írországban (+39%) volt nagyobb növekedés, de ez az alacsony bázisnak is köszönhető, mivel
az itthon eddig telepített hőszivattyúk száma a legkisebbek között van az adatokat szolgáltató jelentősebb méretű országok között.
Pedig lenne igény
Felmérések szerint
Magyarországon a statisztika által jelzettnél is jelentősebb az igény hőszivattyúk telepítésére.
Reprezentatív kutatás alapján a jelenleg gázzal fűtők fele hőszivattyúra váltana a viszonylag jelentős beruházási költség mellett is. Magyarországon az Otthonfelújítási Program keretében hőszivattyús fűtési rendszer kiépítésére is igényelhető támogatás az 1990. december 31-e előtt használatba vételi engedélyt kapott családi házak esetében, miután az erre vonatkozó társadalmi egyeztetésen kiderült, hogy óriási érdeklődés van rá, így ez is bekerült a támogatható tevékenységek közé.
A hőszivattyúk felé történő elmozdulás mellett több minden szól: a nagyrészt importált, ingadozó piaci árú földgáztól való szabadulás szándéka, a hőszivattyúk magas hatékonysága és alacsony üzemeltetési költségei, valamint az, hogy olyan környezet- és klímabarát, a helyi levegőminőséget is javító technológiáról van szó, amely a várhatóan tovább szigorodó európai és hazai épületenergetikai előírásoknak is képes megfelelni.
A kapcsolódó villamosenergia-igény miatt ugyanakkor a hőszivattyúk tömeges elterjedésének is
feltétele a villamosenergia-hálózat kapacitásának és a rendszer rugalmasságának növelése.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
