Kincses Gyula

2024. március 13. 09:00 | Kincses Gyula

Kettészakad a magyar egészségügy - mi az, ami ezt megállíthatja?

A magánegészségügy erőteljes növekedése a humánerőforrás elszívás miatt hozzájárul a közösségi egészségügy működési zavaraihoz. Ez is igazolja azt, hogy hibás és nem működő az a kormányzati szándék, amelyik két párhuzamos egészségügyet felépítve mereven el akarja választani a köz- és magánszférát. Nincs két egészségügyre való orvosunk, szakdolgozónk. A magánegészségügyben nagyfontosságú szakterületek (onkológia, traumatológia, intenzív terápia stb.) gyakorlatilag teljesen hiányoznak, és egy minden problémát országos lefedettséggel megoldó második egészségügy fenntartásához nem elég tömeges és gazdag az elit. Ezért csak a köz és magán szabályozott együttműködése hozhat előrelépést, de a valós megoldáshoz nemcsak a szolgáltatók, de a köz- és magánforrások együttműködésére is szükség van.

2019. szeptember 18. 10:20 | Kincses Gyula

Huszonkét éve nem volt ilyen mélypont a magyar egészségügyben

Nemrég végigszántotta a hír a médiát, hogy 2017-ben rég nem látott mélypontra esett az egészségügyi kiadások GDP-arányos értéke. Rossz hírem van: senki nem vette észre, hogy az OECD oldalán megjelentek a 2018-as adatok is, és tavaly már csak 6,6%-os volt az egészségügy részesése a bruttó nemzeti össztermékből. Ez 1997 óta a legalacsonyabb érték.

2019. július 23. 11:12 | Kincses Gyula

Orvoslétszám számháború: nem tudjuk, mennyi az annyi, de reform nélkül bármennyi is kevés lesz

Sokan hitetlenkedve hallgatták, amikor Kásler Miklós nemrég tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy "jelenleg hatezerrel több orvos dolgozik az egészségügyben, mint 2010-ben. Elindult az orvosok visszaáramlása, jelenleg még nem nagy számban, de a tendencia kedvező, ugyanakkor az elvándorlás dinamikája jelentősen csökkent." A hitetlenkedés érthető, hiszen nemcsak a mindennapi percepció, az újságok címlapjai, hanem már a KSH jelentése is ellentmondani látszik, és a kórházak álláshirdetései is a növekvő hiányt támasztják alá. Ebben az írásban annak akarok utánajárni, hogy akkor mennyi is az annyi, de mint a viccben: itt is azt kell először tisztázni, hogy mi mennyi.

2018. november 12. 10:50 | Kincses Gyula

Beavatkozás előtt az egészségügy - Mi sül ki ebből?

Az már megszokott, hogy az egészségügyi kormányzat társadalmi vita nélkül, úgynevezett salátatörvényben készíti elő az érdemi változásokat. Bár a rend és a szigorúság nagy, valahogy ki-kikerülnek a médiához az előterjesztések. A médiához került javaslat szerint ezt a salátát már rég fel kellett volna szolgálni, de a benyújtás valamiért késik. Így nem tudjuk, hogy a megismert szöveg végül is a parlament elé kerül-e, lesz-e törvény belőle, de az előterjesztés a sorsától függetlenül mindez jelez valamit abból, hogy hogyan gondolkodik a kormány, milyen politikai megrendeléseket kíván teljesíteni a szaktárca.

2018. szeptember 18. 10:25 | Kincses Gyula

Hibrid biztosítás: ez lenne a megoldás a magyar egészségügyben?

Ma már közhelyszintű, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadásokon belül igen magas a magánfinanszírozás aránya, azaz nemzetközi viszonylatban is sokat költenek a háztartások egészségügyre. A szakemberek azt is tudják, hogy a szociális biztonság szempontjából nem csak az a baj, hogy magas a magánfinanszírozás aránya, hanem az is, hogy ezen belül igen alacsony a szervezett, kockázatkezelt magánfinanszírozások (egészségpénztárak, magánbiztosítások) részesedése. Komoly egészségkockázatot (hozzáférési gátat), a szakirodalomban out of pocket kiadásnak nevezett költés jelent, melynek nem jó magyar megfelelője, a "zsebből" finanszírozás, mert az Magyarországon a számla nélküli fizetés szinonimájaként terjedt el. Ebben az írásban a közvetlen lakossági fizetést, illetve az OoP rövidítést használom erre a fogalomra.

Kincses Gyula egészségpolitikus írását közöljük.

2012. október 12. 11:13 | Kincses Gyula

Tanulás, munka, majd megérdemelt pihenés - Ennek vége

Akár tízezerrel több gyermek születhetne évente Magyarországon, ha a biomedikális eszközök, a reprodukciós medicina lehetőségeit kihasználnánk - hívja fel a termékenységi ráta javításának ritkábban hallott lehetőségére a figyelmet Kincses Gyula, az ESKI volt főigazgatója. Ahhoz, hogy a demográfiai folyamatok ne okozzanak durva szociális és politikai feszültségeket, gazdasági, társadalmi és főleg a szemléletváltási eszközök új egyensúlyát kell megtalálni. A (mindenkori) állam középtávon már bizonyosan nem tudja a régi módon teljesíteni a jóléti államok korábbi ígéreteit, és mindez végül is a felelősségi irány megfordulását vetíti előre. Az emberi életszakaszok határai pedig összemosódnak és átalakulnak. Az alábbiakban Kincses Gyula egészségpolitikus írását közöljük.

A közelgő demográfiai krízissel foglalkozó sorozatunk első részében az elöregedés és népességfogyás egyre gyorsuló trendjének jelentőségét mutattuk be, második írásunk pedig azzal foglalkozott, hogyan lehetne hatékonyan kezelni a népmozgalmi folyamatok miatt fenyegető adósságrobbanást.