Értesülései szerint már korábban elkészült a tervezete annak, a Lantos Csaba energiaügyi miniszter által tavasszal még az idei évre beígért új lakossági pályázati konstrukciónak, amelyben kizárólag akkumulátoros energiatároló telepítéséhez szerezhetnének támogatást azok a háztartások, melyek korábban az éves szaldó elszámolási rendszerben telepítettek háztartási méretű (jellemzően napelemes) kiserőművet, és idéntől elkezdenek kikerülni a tízéves szaldós időszakból. A pályázatra azonban egyelőre még várni kell, aminek a hátterében a tapasztalatok alapján feltételezhetően a források szűkössége állhat, ezzel együtt még akár idén megtörténhet a bejelentés.
A napelemes iparág jelentős várakozásokat fűz a belengetett támogatáshoz, a lehetséges kedvezményezettek körét azonban nem korlátozná a szaldó elszámolásból kikerülő háztartásokra.
Felhasználói és rendszerszempontból is előnyös
A korábban ismertetett tervek szerint a pályázat azok számára válhat elérhetővé, akik legalább tíz éve telepíttették háztartási méretű (HMKE) napelemes rendszerüket, és ezért a szabályozás alapján a tíz év letelte után átkerülnek a 2024 elején életbe lépett bruttó elszámolási rendszerbe. 2014 végéig 8829 darab napelemes HMKE települt itthon, első körben tehát őket érintheti az új pályázat, bár egyelőre nem világos, hogy a támogatási lehetőség csak a lakosság által üzemeltetett erőművekre vonatkozik-e vagy a céges HMKE-kre is. Egyelőre a lehetséges támogatási keret és egyéb részletek sem ismertek.
A HMKE-t újonnan telepítők már szintén a bruttó elszámolási rendszerbe kerülnek, az ő számukra a Napenergia Plusz Program keretében már elérhető támogatás energiatároló telepítéséhez, ennek keretében azonban kizárólag együtt lehet napelemre és tárolóra pályázni.
A 2021-ben indított, a lassú kifizetések miatt kedvezményezetti és kivitelezői oldalon is gondokat okozó RRF-es lakossági napelemes és energiahatékonysági pályázaton már szintén lehetett tárolóhoz támogatást igényelni, de szintén nem önálló fejlesztésként, hanem napelem- és hőszivattyú telepítésével, illetve nyílászárók cseréjével együtt. (A 2024 tavaszán lezárt hálózati energiatároló-telepítési pályázat pedig energiapiaci szereplők számára volt kiírva.)
A bruttó elszámolás alá tartozó HMKE-k által betáplált és a háztartások által vételezett villamos energiát külön mérik és eltérő tarifákon számolják el, és mivel a betáplálási tarifa jóval alacsonyabb a vételezésinél, így a bruttó elszámolás a korábbi szaldó elszámolási rendszernél kevésbé vonzó. Ezért míg a szaldós rendszerben a HMKE-sek a hálózatot lényegében szezonális energiatárolóként használhatták, addig a bruttó elszámolási rendszerben jóval kevésbé éri meg a hálózatba táplálni az energiát, ehelyett célszerű a helyben termelt energia lehető legnagyobb részét helyben fel is használni, amit az energiatárolók képesek elősegíteni.
Az akkumulátoros energiatárolók széles körű telepítése felhasználói és rendszerszempontból egyaránt kívánatos.
Az energiatárolók növelhetik a lakosság energiafüggetlenségét és javíthatják napelemes rendszereik megtérülését, miközben alacsony karbonlábnyom mellett erősíthetik a villamosenergia-rendszer rugalmasságát, amire nagyrészt épp a napenergia gyors térnyerése miatt egyre nagyobb szükség van. Azáltal, hogy az akkumulátorok képesek hozzájárulni az időjárásfüggő megújuló termelés kiegyensúlyozásához, jelentős mértékben kisimítható a termelési és az árgörbe, ami a pozitív költséghatásokon túl az ellátásbiztonságot és az energiafüggetlenséget is növelheti. Mindez kiváltképpen igaz Magyarországra, ahol a napenergia-termelés az elmúlt években az egész EU-ban az egyik legnagyobb arányban bővült.
A kedvező hálózati- és rendszerhatásokat erősítheti, ha a jövőben a háztartási energiatárolók használatát a dinamikus áramárazás is ösztönözni fogja, illetve ha az elosztó vagy az aggregátor által távvezérelt fogyasztó oldali válasz eszközként is részt vesznek majd a rendszer kiegyensúlyozásában.
Támogatások hajtják az európai fellendülést
A szaldó elszámolási rendszer és a rezsicsökkentett árak érthetően nem ösztönözték különösebben a lakossági energiatároló-telepítéseket, ahogyan az akkumulátorok viszonylag magas beruházási költsége sem. A szaldó rendszer európai uniós előírás nyomán megvalósuló kivezetése, az energiaárak emelkedése, a technológia költségének esése, valamint a kormányzati támogatások hatására azonban Európa-szerte fellendültek a lakossági energiatároló-telepítések. 2023-ban ezek adták a megelőző évit közel 100%-kal felülmúló összes új európai akkumulátoros energiatárolási telepítések 70%-át.
Az Európai Unió számos országában érhető el támogatás a háztartási energiatárolók telepítéséhez, melyek két fő kategóriába sorolhatóak: az adókedvezmények és beruházási támogatások körébe, amint ezt a SolarPower Europe napelemes iparági szervezet piaci előrejelzésében szereplő alábbi térképe is mutatja.
Az adókedvezmények közé tartozik az országok által biztosított adómentesség (a térképen zölddel) és -levonás (citromsárgával), így például a németországi, egyesült királyságbeli és hollandiai áfamentesség, valamint az olyan adó-visszatérítési programok, mint a svédországi zöld levonási program.
A háztartási energiatároló telepítések támogatására a leggyakrabban beruházási támogatásokat használnak az országok (pirossal), illetve bizonyos régiók (narancssárgával). Lengyelország, Csehország, Ausztria, Magyarország, Portugália és Görögország egyaránt ezt a típusú támogatási formát alkalmazza, és Németországban, Svájcban, valamint Olaszországban is működnek ilyen, regionális eltéréseket mutató rendszerek. Ezek közt akadnak olyanok, melyek új napelem-telepítésekhez kapcsolódóan vehetőek igénybe, és olyanok is, amelyek a már működő napelemes rendszerekhez való energiatároló-telepítést támogatják.
A beruházási támogatások általában csak időszakosan állnak rendelkezésre, nem függetlenül a költségvetési korlátoktól. Ez a kérelmek számának hirtelen és erőteljes megugrását majd esését vonhatja maga után, ami a piacon is nem kívánatos hullámzást eredményezhet. Az ilyen támogatást bevezető országok szinte mindegyikében néhány hét alatt kimerült a rendelkezésre álló keret, ami viszonylag instabillá teheti a piacot.
Ha azonban megfelelően van megtervezve és kommunikálva, akkor ezeknek a rövid életű támogatási programoknak is lehet hosszú távú és fenntartható hatása.
Németország 2013-ban indította el a KfW Bank (Újjáépítési Hitelintézet) részvételével azt a beruházási támogatási programot, amely nagyban segített megalapozni az ország e területen is elfoglalt nemzetközi vezető szerepét azáltal, hogy a háztartási akkumulátorok iránti kereslet élénkítésével hozzájárult az iparág legfontosabb vállalatainak létrejöttéhez is.
Csehország az egyik jó példa
A hosszú távú finanszírozási stratégiára jó példa Csehország, amely 2022-ben zöld megtakarítási programot vezetett be. Ez a beruházási támogatási program az EU modernizációs alapjának forrásait felhasználva nyújt támogatást energiahatékonysági korszerűsítésekhez, beleértve a napelemek és akkumulátoros energiatárolók telepítését, a kedvezményezettek és támogatható telepítések számának korlátozása nélkül. A programnak köszönhetően 2023-ban jelentős, 900 megawattórányi (MWh) új otthoni energiatároló kapacitás jött létre, amivel Csehország az ötödik legnagyobb európai piac lett. 5 kWh-s átlagos rendszermérettel számolva ez azt jelenti, hogy
egyetlen évben mintegy 180 ezer cseh háztartás jutott otthoni energiatárolóhoz.
A költségvetési források korlátossága az adókedvezményt nyújtó támogatásokat sem hagyja érintetlenül. Az olaszországi Superbonus program adójóváírást biztosít a napelembe és akkumulátoros energiatárolóba beruházó lakossági felhasználók számára, melyek ilyen módon a telepítéssel kapcsolatos költségekre 110%-os támogatást nyújthatnak. A program jelentős sikert ért el az akkumulátorok elterjedésének ösztönzésében (Olaszország a lakossági energiatárolók második legnagyobb piaca Európában), azonban a közkiadásokkal kapcsolatos aggályok közepette a kormány 2023-ban visszafogta azt. Így a társasházak által igénybe vehető szuperbónusz 2023-ban 110%-ról 90%-ra, 2024-ben 70%-ra, 2025-ben pedig 65%-ra csökkent.
A nemzeti támogatási rendszerekkel párhuzamosan regionális önkormányzatok is bevezethetnek rövid távú támogatási rendszereket a telepítések helyi ösztönzésére, ahogy német, olasz és svájci régiókban is történt.
A beruházási támogatások és adókedvezmények révén megvalósuló közvetlen támogatások mellett a kormányok közvetett támogatást is nyújthatnak 0%-os vagy alacsony kamatozású hitelek révén. Ilyen alacsony kamatozású hiteleket nyújt például Németország is lakossági tiszta energiarendszerek telepítéséhez.
Összességében elmondható, hogy 2024-ben az akkumulátorok elterjedését elősegítő számos pénzügyi támogatási program megszűnt Európában, így például Belgiumban és Spanyolországban, ahol az elmúlt években a beruházási támogatásoknak is köszönhetően nőtt a telepítési volumen.
Nem csak a pénzről szól
Amint az európai napelemes iparág is hangsúlyozza:
az akkumulátorok terjedésének támogatása nem csak a pénzügyi feltételekről szól. Ehelyett a szakpolitikai eszközök kombinációját célszerű kialakítani,
amely a technológiába való befektetések ösztönzésén túl olyan szabályozási keretrendszert is magába foglal, amely lehetővé teszi a különféle akadályok csökkentését, ezáltal pedig az engedélyezési eljárások gyorsítását is.
Ilyen, az Európai Bizottság szerint is kulcsfontosságú szabályozási intézkedés például az akkumulátoros energiatárolás mentesítése a kettős hálózati díjfizetés alól, ami az egész rendszer flexibilitásának növelése szempontjából is kívánatos. A kettős díjfizetés akkor fordul elő, ha az energiatároló használatához kapcsolódóan a hálózatból vételezett, majd oda visszatáplált energia után is rendszerhasználati díjat kell fizetni, noha gyakran mindkettő éppen a hálózat stabilitását szolgálja. A SolarPower Europe nyári elemzése szerint mindössze öt tagállam (Csehország, Németország, Portugália, Spanyolország és Svédország) foglalkozik hatékonyan ezzel a problémával új, felülvizsgált nemzeti energia- és klímaterveikben.
Címlapkép forrása: Energiaügyi Minisztérium
