A költségvetés általános jellemzését és annak bevételi oldalának elemzését ebben a cikkünkben dolgoztuk fel:
Minden cikk a 2025-ös költségvetésről ide kattintva érhető el.
Az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege jövőre 42.862 milliárd forint lesz, ami gyakorlatilag stagnálást jelent a 2024-ben várható 42.822 milliárd forintos kiadási összeghez viszonyítva (ezt az adatot nem a 2025-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatból lehet kiolvasni, hanem a Költségvetési Tanács múlt héten megjelent véleményéből). Ez talán a legfontosabb vállalása a kormánynak a jövő évi költségvetést illetően, amit azért tett meg, hiszen a 2025-ös büdzsé az egyensúly javításáról szól majd a tervek szerint: az idei 4,5%-ra vállalt deficitet jövőre a kormány 3,7%-ra szorítja le.
Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy
a kiadási oldal teljesülését is övezik kockázatok
(ahogyan a bevételek oldalán is azonosítottunk veszélyeket). A gazdasági környezet romlása esetén (fejlett világban potenciálisan magasabb kamatok) kérdéses lesz, hogy idehaza mennyiben tudnak csökkenni az állami kamatkiadások. Felmerül, hogy mennyire reális (főleg a kilátásba helyezett forgalmi típusú adóemelések fényében) a jelenlegi 3,2%-os inflációs előrejelzés jövőre, mert ha enné magasabban várható a pénzromlás, akkor az plusz kiadásokat eredményezhet év közben, így például a nyugdíjak esetében (1 százalékponttal magasabb nyugdíjemelés 50 milliárd forintnyi többletkiadással járhat). Érdemes azt is megemlíteni, hogy ilyen lenyomott kiadási oldal mellett felmerül az implicit kiadástúlfutás veszélye, ami azt jelenti, hogy ha a kormány pl. a dologi kiadások esetén nem hoz tényleg kiadáslefaragó, hatékonyságjavító intézkedést, akkor az adott kiadási sor ténylegesen nem fog tudni csökkenni, vagy a feladatok elmaradásával, minőségének felhígulásával teljesül, aminek megint ára van. A Költségvetési Tanács idén januárban épp erre a trendre és annak veszélyeire mutatott rá. "A kockázatot az jelenti, hogy lehet-e három év alatt ilyen mértékben csökkenteni a kiadásokat az állami funkciók megfelelő színvonalú ellátásának veszélyeztetése nélkül" - foglalta össze a középtávú terveket véleményező elemzésében a KT.
További kockázatot rejt a kiadási oldal túlteljesülését illetően az, ha év közben a vártnál esetleg rosszabbul alakul a gazdasági növekedés és a kormányra - a 2026-os parlamenti választások közeledése miatt is - egyre nagyobb nyomás nehezedik majd, hogy a háztartások hangulatát javító, közvetlen kiadásnövelő intézkedéseket hozzon (főleg ha az időközben kialakuló 2025-ös béremelési megállapodások nem úgy alakulnak, hogy az látványosan javítaná a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, ez esetben a kormány szokott belépni, hogy mérsékelje a háztartások csalódottságát).
Az alábbiakban bemutatjuk néhány fontosabb kiadási tétel jövő évi alakulását, melynek kapcsán fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a 2025-ös előirányzatokat csak az idei tervekkel tudjuk összevetni, amelyek nem mindig adnak képet a valós kiadásváltozásról, mivel nem ismerjük az idei várható teljesüléseket az egyes kiadási sorokon. Ettől függetlenül (ahogy cikkünk lentebbi táblázatából is látható) iránymutató lehet az egyes előirányzatsorok változása, ha azt próbáljuk megfejten, hogy jövőre milyen hangsúlyok változnak a költségvetés kiadási oldalán.
Nyugdíjak
2025-ben a költségvetésben a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási fejezete 6554 milliárd forintra rúg, ezen belül a legnagyobb tétel értelemszerűen a nyugellátások kiadási sora, ami 6545 milliárd forint.
Ebből a 13. havi nyugdíjra 487 milliárd forintot fordít a kormány, a Nők40 program keretösszege pedig 490 milliárd forintra.
Béremelések
A tervezetben céltartalék garantálja az egyes közalkalmazotti csoportokra vonatkozó tervezett további bérintézkedések (pedagógusok, szakképzésben oktatók illetményének további emelése, a vízügyi dolgozók béremelése, a minimálbér és a garantált bérminimum stb. növelése) végrehajtásához szükséges forrásokat.
Sőt egy ilyen érdekes kitétel is szerepel a tervezetben: az inflációkövető béremelések mellett a kormány célja, hogy
a rendőrök, a katonák és az összes fegyveres testület tagjai 2026 januárjától újra megkapják a fegyverpénzt.
A 2025-ös költségvetés több mint 1 600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók (óvoda, általános és középiskola, felsőoktatás) bérére.
Az idei árvízhelyzet kezelésében is kiválóan helyt álló vízügyi dolgozók 30 százalékos, a tudománypolitikai ágazatban aktív szakemberek pedig 18 milliárd forintos bérfejlesztésre számíthatnak jövőre - olvasható a tervezetben.
Rezsivédelem
A rezsicsökkentés rendszere is fennmarad a jövő évi költségvetés tervezete szerint. Annyi technikai változás történik a büdzsében ezen a téren, hogy megszűnik az erre a célra dedikáltan létrehozott költségvetési sor, a Rezsivédelmi Alap és az itt található különböző célú kiadási tételek különböző minisztériumokhoz kerülnek (lakossági rezsivédelem, költségvetési szervek kompenzációja, önkormányzatok kompenzációja, egyházi és civil intézményfenntartók támogatása, állami tulajdonú cégek támogatása, versenyszektor támogatása).
A legnagyobb tétele ennek a kiadásnak a lakossági rezsivédelem, vagyis a klasszikus rezsicsökkentés finanszírozása: ez idén 917 milliárd forintos előirányzattal lett tervezve, jövőre 880 milliárd forintot irányzott elő erre a célra a kormány.
Ezen túlmenően a jövő évi büdzsében "közfeladatot ellátó intézmények rezsikompenzációja" soron van még betervezve egy 253 milliárd forintos összeg. Így a kormány jövőre összesen 1133 milliárd forintnyi rezsitámogatással számol, szemben az idén előirányzott 1340 milliárd forintos összeggel.
Uniós programok kiadásai
Uniós programokból 3023 milliárd forintot tervez költeni a kormány, az idei előirányzat 3605 milliárd forint, vagyis itt egy szűkülést láthatunk. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy egyáltalán mire lesz 2025-ben lehetősége ezen a téren a kormánynak, és mennyiben szabadulnak fel uniós források.
Az uniós kiadásokat nem lehet önmagában a bevételek alakulása nélkül értékelni. Az idén tervezett 2479 milliárd forint után jövőre 2235 milliárd forintos uniós forrásból származó bevételt számolt el a kormány. Ez azért igencsak kockázatos, mert a 2024-es költségvetésbe az első 9 hónap alatt összesen csak 917 milliárd forint érkezett be.
Egészségügy
Az Egészségbiztosítási Alapon keresztül 150 milliárd forintos többletforrást kaphatnak a közfeladatot ellátó egészségügyi intézmények - derül ki a javaslatból.
A részletes számokból kiolvasható, hogy az E-Alap teljes összege az idei előirányzathoz képest 7,4%-kal 4751 milliárd forintra hízik.
Ez feltehetően arra a plusz juttatásra gondol, amit Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio-nak adott interjújában jelentett be. "Tavaly megígértük, hogy idén több évközi konszolidációt hajtunk végre a kórházak adósságát illetően. Ezt két ütemben, tavasszal és nyáron megvalósítottuk, és várhatóan januártól a gyógyító-megelőző kassza megfelelő sora havi 12,5 milliárd forint többletforrásban részesül" - mondta az államtitkár, aki ezzel az adósságrendezésre utalt.
Lesz pénz beruházásokra
2025-ben több mint 300 új beruházás indul, melyek összköltsége meghaladja a 8 100 milliárd forintot. Ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint - ismerteti a költségvetés bevezetője.
A törvényjavaslat a következő induló beruházásokat emeli ki:
- Debrecen - Nyíregyháza vasúti vonalszakasz fejlesztése
- 4. sz. főút Debrecen és Nyíregyháza közötti szakasz négynyomúsítása
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campus oktatási célú ingatlanjainak bővítése
- Óbudai Egyetem új campusának kialakítása
- Mohácsi Nemzeti Emlékhely
- A Debrecen város víziközműinfrastruktúra-fejlesztésének előkészítése és megvalósítása
- Hajdúhátság vízgazdálkodásának fejlesztése
- A fenntartható szigetközi innovációs mintaprojekthez szükséges vízrendezési feladatok végrehajtása
- Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztése
- Karcag települési szennyvíztisztító telep és szennyízcsatorna hálózat fejlesztése
Emellett csaknem 770 milliárd forintot fordít a kormány jövőre már befejeződő projektek támogatására, így közel 500 beruházás kerül átadásra vagy lezárásra a következő évben - részletezi. Ezek összköltsége 4200 milliárd forint.
Néhány kiemelt beruházás, amit 2025-ben átadnak:
- Békéscsaba-Lőkösháza vasúti vonalszakasz pályaépítési munkák megvalósítása
- M44 gyorsforgalmi út, M5 autópálya és Szentkirály közötti szakasz megvalósítása
- A gödi ipari-innovációs fejlesztési terület infrastruktúra-fejlesztése
- Budapest-Belgrád vasútvonal Ferencváros-Soroksár szakaszának felújítása
- Szolnok, helikopterhangár-komplexum létesítése
- Szeged-Röszke vasútvonal felújítása
- Az egykori Vöröskereszt Egylet székház újjáépítése
- 25. számú főút, Szentdomonkos és Borsodnádasd közötti szakasz fejlesztése
- Szikszó ipari fejlesztési terület fejlesztése
- Magyar Testgyakorlók Köre Budapest létesítmény-fejlesztése
- Várgarázs III. beruházás megvalósítása
- A gödi ipari-innovációs víziközmű hálózatok infrastruktúra fejlesztése
- Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya III. ütem
- Iváncsa és térsége fejlesztéséhez szükséges víziközmű-beruházások
- Diósgyőri vár komplex fejlesztése
- Zalaegerszeg Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont fejlesztése
- Székesfehérvári kórház
- A zalaegerszegi közúthálózat és kapcsolódó terek fejlesztése
- Záhonyi körzetben vágányfelújítások
- Tiszaligeti fürdőfejlesztés
- A központi és 10 vidéki mentőállomás felújítása
- a Science Park Szeged Tudományos és Innovációs Park teljes közműfejlesztése és az ahhoz kapcsolódó útfejlesztés megvalósítása
- Veszprémi Petőfi Színház felújítása és komplex fejlesztése
- Országos Sportegészségügyi Intézet
- Kecskeméti Ipari Park villamosenergia infrastruktúra-fejlesztések
- Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése a Duna-Tisza közi régióban
| A 2025-ös költségvetés főbb kiadásainak alakulása a 2024. évi előirányzathoz képest (mrd Ft) | ||||
| 2025 előirányzat | 2024 előirányzat | változás (mrd Ft) | változás (%) | |
| KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS | 30799 | 29619 | 1180 | 4,0% |
| Állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások | 2474 | 1106 | 1368 | 123,7% |
| Úthálózat rendelkezésre állási díjak | 545 | 372 | 173 | 46,5% |
| Közösségi közlekedés költségtérítés és támogatás | 927 | 734 | 193 | 26,3% |
| Közüzemi szolgáltatások támogatása | 1000 | - | - | - |
| Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása | 132 | 126 | 6 | 4,8% |
| Lakástámogatások | 257 | 181 | 76 | 42,0% |
| Családügyi és normatív támogatások | 1057 | 1026 | 31 | 3,0% |
| Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap | 783 | 771 | 12 | 1,6% |
| Babaváró támogatások | 251 | 227 | 24 | 10,6% |
| Diákhitel konstrukciók támogatása | 12 | 28 | -16 | -57,1% |
| Munkáshitel | 10 | - | - | - |
| Költségvetési szervek és fej.kez.előir. | 12939 | 9776 | 3163 | 32,4% |
| Költségvetési szervek kiadása | 7834 | 5753 | 2081 | 36,2% |
| Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai | 5104 | 4023 | 1081 | 26,9% |
| Államháztartás alrendszereinek támogatása | 3818 | 4933 | -1115 | -22,6% |
| Elkülönített állami pénzalapok | 114 | 161 | -47 | -29,2% |
| TB alapok | 2438 | 2416 | 22 | 0,9% |
| Helyi önkormányzatok | 1266 | 1049 | 217 | 20,7% |
| Uniós programok kiadásai | 3023 | 3605 | -582 | -16,1% |
| Kamatkiadások | 3836 | 3103 | 733 | 23,6% |
| Tartalékok | 1180 | 1215 | -35 | -2,9% |
| Rendkívüli kormányzati intézkedések (ált.tart.) | 100 | 220 | -120 | -54,5% |
| Céltartalékok | 676 | 743 | -67 | -9,0% |
| Rezsikompenzáció | 253 | - | - | - |
| Beruházási Alap | 150 | 245 | -95 | -38,8% |
| Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások | 488 | 534 | -46 | -8,6% |
| Hozzájárulás az EU költségvetéséhez | 697 | 692 | 5 | 0,7% |
| ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK | 756 | 662 | 94 | 14,2% |
| TB ALAPOK | 11306 | 10444 | 862 | 8,3% |
| Nyugdíjbiztosítási Alap | 6554 | 6019 | 535 | 8,9% |
| Nyugellátások | 6545 | 6010 | 535 | 8,9% |
| Egészségbiztosítási Alap | 4751 | 4424 | 327 | 7,4% |
| Gyógyító-megelőző ellátás | 2766 | 2553 | 213 | 8,3% |
| Gyógyszertámogatás | 534 | 500 | 34 | 6,8% |
| Forrás: Portfolio-gyűjtés | ||||
Címlapkép: A 2025-ös költségvetés tervezete a dokumentum átadásán a Parlamentben 2024. november 11-én. A törvényjavaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter átadta Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés KDNP-s alelnökének. Forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi
