Eladják a Szojuz egyik űrmodulját
Eladja azt a Szojuz űrmodult Oroszország, amellyel 2018-ban egy orosz és két amerikai űrhajós tért vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról.
Eladja azt a Szojuz űrmodult Oroszország, amellyel 2018-ban egy orosz és két amerikai űrhajós tért vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról.
Sikeresen leszállt a Marsra a kínai Tienven-1 űrszonda fedélzetén egy marsjáróval - adta hírül szombaton a kínai nemzeti űrhivatal.
A Tienven-1 kínai űrszonda marsjárója pekingi idő szerint május 15. és 19. között landol a Marson, az Utopia Planitia síkságon - közölte pénteken a kínai nemzeti űrhivatal. Az űrszondával teljesíti Kína az első saját Mars-misszióját.
Sikeresen landolt szerdán első ízben a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Mars- és Hold-utazásra tervezett Starship kísérleti űrhajója, amelynek prototípusai az előző négy kísérlet során mindig felrobbantak.
Megérkezett a Földre a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) a SpaceX amerikai magánvállalat űrhajója, fedélzetén három amerikai és egy japán asztronautával, akik 168 napot töltöttek a világűrben. A leszállást az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA élőben közvetítette.
Kína csütörtökön fellőtte a világűrbe leendő állandó űrállomásának főmodulját, amelynek neve Tian-he, vagyis Mennyei Harmónia. A modult egy Hosszú Menetelés 5B nevű rakéta vitte fel a vencsangi űrközpontból, amely Hainan szigetén található. Ez egy újabb nagy lépés az ország űrkutatási programjában, amelynek keretében az utóbbi hónapokban számos jelentős eredményt értek el.
A Csang'o-6 űrszondát Kína 2024-ben akarja felbocsátani, hogy a Hold tulsó oldalán, a Déli-sark-Aitken-medencében gyűjtsön talajmintákat - jelentette be szombaton a kínai holdkutatási program egyik szakértője.
Megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra a SpaceX magánvállalat Crew Dragon Endeavour űrkapszulája négy asztronautával a fedélzetén - közölte szombaton a NASA.
A magasba emelkedett az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Ingenuity nevű helikoptere a Marson, és ezzel első ízben repült egy ember alkotta eszköz egy másik bolygó felszíne fölött.
Műszaki hiba miatt elhalasztották az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Mars-helikopterének első, vasárnap estére - közép-európai idő szerint hétfő hajnalra - tervezett tesztrepülését, amely az első lett volna egy idegen bolygó felszínén.
Jóval 2030 előtt landol majd a SpaceX Starship űrhajója a Marson – twittelte nemrég az űripari cég vezére, Elon Musk. A Starship legújabb prototípusát múlt héten tesztelték, ami a korábbi három magaslégköri próbarepüléshez hasonlóan most is felrobbanással végződött. Szakértők szerint a SpaceX eddigi eredményei alapján képes lehet a vörös bolygón történő emberes landolás kivitelezésére, azonban szerintük az pár évvel később valósulhat meg a Musk által kitűzött 2026-os céldátumhoz képest. A befektetők bíznak a cégben, amely februárban 850 millió dollárnyi tőkét vont be a Starship-fejlesztések és egyéb projektek fedezésére.
Nemrég foglalkoztunk már egy hosszabb írás keretein belül az űrszektorral, egészen pontosan akkor a Perseverance Marson történő landolásának apropóján vettük elő a témát. Megnéztük a szektor jövőjével kapcsolatos kilátásokat és az aktuális, betervezett projekteket, illetve a teljesség igénye nélkül megnéztünk négy magánkézben lévő vállalatot, melyek potenciálisan jó befutók lehetnek akkor, amikor igazán beindul az űripar.
Mostani cikkünk egy új szögből, más perspektívából tárgyalja az űrszektor helyzetét: az USA és Kína között a világhatalmi vezető szerepért folyó gigászi küzdelem egy lehetséges új csatatereként mutatjuk be az űripart, ahol akár a magáncégekkel való együttműködés szorosságán is múlhat, hogy melyik ország szerzi meg a vezető űrhatalmi státuszt a jövőben. Ezen magáncégek közül persze több tőzsdén jegyzett vállalat is van, így egy-egy részvény megvásárlásával minden további nélkül részesei lehetünk a történelmi versenyfutásnak.
Idén a tervek szerint az Európai Űrügynökség (ESA) két űrhajósa is feljut a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a SpaceX Crew Dragon űrhajójának fedélzetén két különböző küldetés keretében. Utoljára 2011-ben fordult elő, hogy nem orosz misszió keretében jutott fel az űrbe egy európai űrhajós. Európa USA-tól vagy Oroszországtól való függése űrhajósainak az ISS-re való juttatása terén a legoptimistább forgatókönyvek szerint is várhatóan még legalább egy évtizedig fog tartani, hiszen a még fejlesztés alatt álló következő generációs európai rakéta, az Ariane 6 sem lesz alkalmas arra, hogy a SpaceX Falcon 9 rakétájához hasonlóan emberes küldetést vigyen fel az űrbe. Az európai technológiát a SpaceX rakétája a részbeni újrahasználhatóságával is felülmúlja, ami alaposan felforgatta a kereskedelmi célú rakétakilövések piacát, ahol eddig Európa erős pozíciókkal rendelkezett.
Joe Biden új amerikai elnök elődje számos intézkedését felülírta, azonban az űrkutatások területén támogatásáról biztosította a Donald Trump által elindított Artemis-programot, amely 1972 után ismét embert vinne a Holdra. A Trump-adminisztráció 2024-re célozta meg az újabb emberes Holdra szállást, a Biden-kormányzat azonban nem jelölt ki céldátumot. Ez nem is véletlen, hiszen szakértők szerint 2024-re a missziót szinte lehetetlenség megvalósítani a projekttel kapcsolatos finanszírozási és technikai nehézségek miatt. Sokáig azonban nem tolhatja ki Washington a küldetés időpontját, ha azt akarja, hogy amerikai legyen a következő ember a Holdon, mivel az utóbbi években Hold-programjával komoly sikereket elérő Kína is azt tervezi, hogy az évtized végére embert juttat a Föld körül keringő égitestre.
Ha a pár hete a Mars körüli pályára állást sikeresen abszolváló Kínának májusban sikerülne a vörös bolygón történő becsapódásmentes landolás, illetve marsjárójának működtetése is, akkor a második ország lenne a világon az USA után, amely elmondhatja magáról, hogy ezt a hármas feladatot kipipálta, amit éppen a kínai kommunista párt megalapításának 100. évfordulójára időzített Peking. A népköztársaság kikiáltásának centenáriumára, 2049-re pedig nem kisebb célt tűzött ki az utóbbi időben Hold-programjával több világelsőséget bezsebelő Kína, minthogy a világ vezető űrhatalma lesz. Ennek elérésében kiemelt szerepet kaphat a Nemzetközi Űrállomás riválisának szánt, 2022 végére tervezett saját űrállomásának kiépítése.
Mindig is piszkálta az emberiség fantáziáját, hogy milyen lehet a világűr: léteznek-e rajtunk kívül is életformák, lehet-e hatékonyan vizet bányászni a Marson, milyen lehet a légüres semmiben lebegni és így tovább. Az Egyesült Államokkal az élen rengeteget költenek az országok a különböző űrkutatási projektekre, de a privát cégek is egyre inkább helyet követelnek az asztalnál, élükön az Elon Musk és Jeff Bezos által irányított vállalatokkal. Az előttünk álló évtizedeket tekintve hatalmas potenciál lehet az űrkutatásban, a gyors fejlődést és előrehaladást nem csak a költségek radikális csökkenése, de az egyre növekvő társadalmi igények is hajtják. Ennek apropóján most "szétnéztünk a világűrben" - megnéztük, hogy milyen nagyobb projektek várhatóak a közeljövőben, kik mozgatják a szálakat, mi várható az űripar számára, és a legfontosabb: befektetőként hogy lehet mindebből profitálni.
A héten sikeresen landolt a Marson a Perseverance marsjáró, amelynek közel kétéves küldetése alatt a célja, hogy bizonyítékot találjon a marsi mikrobiális élet nyomaira és vizsgálja az emberi marsmissziók lehetőségeit. De nem ez az egyetlen izgalmas űrkutatási projekt ebben az évben, a Forbes összegyűjtötte a 8 legfontosabbat, amelyekről nem lehetett sokat hallani eddig.
Sikeresen landolt a Marson a Perseverance marsjáró közép-európai idő szerint csütörtök este - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
Robotszondát indított Kína kőzetminták vételezésére a Holdra helyi idő szerint kedd hajnalban.
A Facebookon közzétett videójában foglalta össze washingtoni útjának eredményeit Szijjártó Péter külügyminiszter, aki egyedüli uniós külügyminiszterként részt vett Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniáján a Fehér Házban.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
