2024-ben újra magyar űrhajós mehet a világűrbe és léphet a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére – mondta az InfoRádióban Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa.
Kezdetét vette a második magyar tudományos űrhajós misszió, a Hungarian to Orbit (Hunor) program toborzása, amelyre elektronikusan, a hunor.gov.hu oldalon lehet jelentkezni 2022. január 31-éig. A leendő magyar űrhajóst a jövő évben választják ki, ezután zajlik majd a fizikai felkészítés és tudományos képzés - mondta Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa egy szakmai rendezvényen.
Szigorú feltételeknek kell megfelelniük a csütörtökön elindított magyar űrhajós-kiválasztási folyamatban részt vevőknek. A 30-60 naposra tervezett misszió során egy magyar űrhajós az évtized közepén űrrepülésben vehet részt, hogy világszínvonalú magyar innovációkat teszteljen és egyedülálló kísérleteket folytasson a Nemzetközi Űrállomáson.
Dél-Korea az utóbbi időben látványosan demonstrálja katonai és technológia erejét: szeptemberben tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát tesztelt, szerdán pedig első saját gyártmányú hordozórakétáját lőtte ki az űrbe. A héten Szöulban rendezték meg az ország történetének legnagyobb védelmi kiállítását, ahol mintegy félszáz ország színe előtt mutatkozott be a dél-koreai katonai és űrprogram. A távol-keleti állam egy vagyont invesztál űrkutatásba és fegyverkezésbe, melyek céljai között természetesen hangsúlyosan szerepel az ellenséges szomszéd, Észak-Korea elrettentése, de az ország hosszabb távon az Egyesült Államok katonai gyámkodásától is szabadulni szeretne. A végcél pedig a béke megteremtése a Koreai-félszigeten a déli ország vezetésével.
A Rocket Lab részvényei valósággal kilőttek a mai tengerentúli kereskedésben, miután tegnap a piaczárás után bejelentették, hogy a vállalatot választotta ki a NASA egy úgynevezett "napvitorla" kísérleti űrrepülésére.
Oroszország forgathatja az első űrben készülő filmet, szimbolikus csapást mérve Amerikára. Pedig Tom Cruise, Elon Musk és a NASA korábban már bejelentkezett az elsőségre.
Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.
Elon Musk látszólag megsértődött azon, hogy Joe Biden elnök nem szólt semmit az Inspiration4 történelmi sikeréről. A Twitterre írt ki egy posztot, melyben az amerikai vezető állítólagos aluszékonyságával viccelődik.
Magyarország és Finnország űrkutatási-űripari együttműködésről állapodott meg, aminek nyomán a magyar vállalatok és egyetemek szorosabban fognak együtt dolgozni finn partnereikkel - közölte a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Helsinkiben.
Jeff Bezos űrvállalkozása, a Blue Origin csütörtökön nyilvánosságra hozta, hogy a 18 éves Oliver Daemen fog a milliárdos mellett az űrbe repülni a múlt havi nyilvános árverés még névtelen 28 millió dolláros nyertese helyett.
Stratégiai partnerként dolgozik együtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az európai űrügynökség (ESA) a klímaváltozás és a Föld működésének megértése érdekében - olvasható az ESA honlapján.
A második világháborút követő dinamikus technológiai verseny több ezer űripari fejlesztést indított, amelyek jelentősége a technológia fölény megszerzésén – mint korábbi meghatározó célon - túlmutatóan az emberiség számára felbecsülhetetlen értékkel bír. Az űrtechnológiai fejlesztések egyre elterjedtebbek a mindennapi „földi” életben történő alkalmazásban, legyen szó magán-, vállalati-, állami-, vagy akár nemzetbiztonsági használatról. Mégis számtalan kérdésünk lehet: Mi értelme van az űrkutatásnak? Megtalálható Magyarország a világ űrkutatásának térképén? Vannak kompetenciáink az űrtevékenység területén? Segíthet az űripar a klímaváltozással járó kihívások kezelésében? A mezőgazdaság számára milyen előnnyel járhat az űrszektor fejlesztése? További kérdések feltevése helyett inkább vizsgáljuk meg dióhéjban a nemzetközi és a hazai helyzetképet!
A kínai Csu-zsung marsjáró vörös bolygóra érkezéséről tett közzé felvételeket a kínai nemzeti űrhivatal vasárnap. A videón jó látható, amint a leszálló egység működésbe hozza ejtőernyőit és leereszkedik a Mars felszínére. Egy másik felvételen pedig Csu-zsun elhagyja a leszálló egységet és a vörös bolygó felszínén közlekedik.
Nemzetközi partnerekkel közösen folytatná a Hold-kutatást Kínai és Oroszország a nemzetközi Hold-kutatási állomáson (International Lunar Research Station, ILRS) - adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség, miután a két ország űrhatóságai közös tájékoztatót adtak ki a projektről.
Az Amazon alapítója, Jeff Bezos júliusban indul az űrbe, de nem ő az első milliárdos űrhajós, és nem is ő lesz az utolsó, viszont ő lesz az első, aki saját űrhajóval megy. Jeff Bezos hétfőn jelentette be, hogy július végén a Blue Origin nevű cégének űrhajójával repül az űrbe. A július 20-ra tervezett repülésre mindössze két héttel azután kerül sor, hogy Bezos lemond az általa 1994-ben alapított e-kereskedelmi óriás, az Amazon vezérigazgatói posztjáról. Ezzel az alkalommal Bezos - aki jelenleg a világ második leggazdagabb embere - lenne az első az "űrmilliárdosok" közül, aki személyesen látogatna el a világűrbe. Bezos azonban nem az első, és messze nem az utolsó milliárdos űrhajós. A Forbes összegyűjtött azokat a milliárdosokat, akik már jártak az űrben, vagy hamarosan indulnak oda.
Sikeresen kikötött vasárnap hajnalban az első kínai teherűrhajó az épülőfélben lévő kínai űrállomáson, annak központi modulján - jelentette a kínai űrkutatási hivatal. A Tiencsou-2 teherűrhajót a Hainan szigeti Vencsang űrközpontból a Hosszú Menetelés-7 Y3 típusú hordozórakéta vitte az űrbe szombaton. A szükségleti cikkeket és üzemanyagot szállító űrhajó a Tienho (Mennyei Harmónia) leendő állomás központi modulján kötött ki. A manőver mintegy nyolc óra hosszáig tartott.