• Megjelenítés

életszínvonal

Boldogok vagyunk, csak közben összeomlott a gazdaságunk – Riadót fújt a világ egyik legelzártabb országának vezetője

Boldogok vagyunk, csak közben összeomlott a gazdaságunk – Riadót fújt a világ egyik legelzártabb országának vezetője

Szokták mondani, hogy a pénz nem boldogít. Mindez igaznak is tűnt Bhután esetében, amely a „bruttó nemzeti boldogság” (GNH) filozófiájával eddig úgy tűnt, sikeresen tudott egyensúlyt teremteni az állampolgárok jóléte és a gazdasági növekedés között. Csakhogy az ország új miniszterelnöke szerint sürgős változásra van szükség, az ország gazdasága ugyanis az összeomlás szélén tántorog.

Az egyik legrosszabb éven vannak túl a boltok

Az egyik legrosszabb éven vannak túl a boltok

A bolti kiskereskedelem a 2023. évben az egyik legnehezebb évét tudja maga mögött, hiszen a rekordmagas infláció mellett a napicikk kereskedelem meghatározó szereplőinek lehetőségeit rendkívüli mértékben korlátozták az olyan intézkedések, mint az extraprofit adó vagy a beszerzési áron és a beszerzési ár alatti értékesítés kötelezettsége - állapítja meg az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), amely csütörtökön tartotta meg közgyűlését.  

Mégis kinek van igaza a magyar, román, bolgár fejlettségi vitában?

Mégis kinek van igaza a magyar, román, bolgár fejlettségi vitában?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen mutatók alapján érdemes egy ország fejlettségét és az abban élők életszínvonalát meghatározni. Ennek az ad aktualitást, hogy az Eurostat szerint Magyarországon a második legalacsonyabb a háztartások fogyasztása, csak Bulgária áll mögöttünk és a román bérek is megelőzték a magyart váráslóerő-paritáson. Vendégünk volt Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője. Az adás második részében azt jártuk körbe, hogy miért stagnálnak - illetve bizonyos esetekben miért növekednek -a lakáshitelkamatok. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük.

GEN Z Fest május 9-én az Akváriumban – pénzről, bátran

GEN Z Fest május 9-én az Akváriumban – pénzről, bátran

A Z generáció tagjai aktív pénzkeresők, adót fizetnek, lakbért, rezsit és tandíjat, mindeközben próbálnak megtakarítani, mégis úgy érzik, hogy nem eléggé tájékozottak a pénzügyi kérdésekben. Ez nem meglepő, mert a gazdasághoz kötődő egyetemi szakokon kívül sehol nem tanítják a pénzügyi ismereteket, a család idősebb tagjai pedig nem tudják érthetően átadni ezt a tudást, vagy akár ők maguk sincsenek tisztában alapvető gazdasági és pénzügyi fogalmakkal. A GEN Z Fest-en, május 9-én szakértők segítenek tisztázni a pénzügyi kérdéseket, legyen szó lakhatásról, vállalkozásról vagy befektetésről.

Egy hajszálon múlt: még nem a magyar háztartások a legszegényebbek az EU-ban

Egy hajszálon múlt: még nem a magyar háztartások a legszegényebbek az EU-ban

A magyar háztartások fogyasztása tavaly az EU-átlag 68%-án volt, kissé alacsonyabban, mint egy évvel korábban (68,3%) - derül ki a hétfőn éjjel megjelent Eurostat adatokból. Mivel eközben Bulgária mutatója jelentősen növekedett (67,9%), ezért egyetlen tized százalékponton múlt, hogy Magyarország nem süllyedt az EU utolsó helyére.

Dolgozzanak többet az emberek! Németország új irányt vehet?

Dolgozzanak többet az emberek! Németország új irányt vehet?

A németeknek többet kell dolgozniuk a gazdasági növekedés fellendítése érdekében – ezt hangoztatja a német munkaadók szövetségének (BDA) elnöke, valamint a Deutsche Bank vezérigazgatója. Az igaz, hogy Németországhoz képest az EU-n belül csak Hollandiában alacsonyabb az átlagos heti munkaidő, ugyanakkor felmérések szerint a munkaidő növelése jellemzően a termelékenység csökkenését okozza.

Ijesztő tendencia látszik a fogyasztásban

Ijesztő tendencia látszik a fogyasztásban

Átalakul a fogyasztási szerkezet Magyarországon, amely tendencia mögött nagyrészt a jövedelmi egyenlőtlenségek állnak - mondta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) frissen kinevezett főtitkára a Pénzcentrum által szervezett RETAIL DAY 2024 konferencián.

Magyar relatív életszínvonal: két évtizede a lejtőn

Magyar relatív életszínvonal: két évtizede a lejtőn

„Oly hosszú volt a harminchárom év, S oly messze van az én hazám” – szóltak a legendás Omega együttes sorai, mely sorok a véletlen játékának köszönhetően – a balladáétól teljesen eltérő kontextusban – váteszinek bizonyultak. Nagyon hosszú volt az első szabad választás óta eltelt harminchárom (lassan harmincnégy) év, és még mindig nagyon messze van hazánk európai életszínvonal elérésétől. Ráadásul – konvergencia ide vagy oda – folyamatosan csúszunk vissza a mezőnyben. „Omega” így bizonyosan nem, ám ómega annál inkább lehet még a magyar lakosságból. Szükségszerűen adódik tehát a kérdés: e régóta tartó lejtmenetet tapasztalva nem kellett volna már valami nagyon mást megpróbálni?

"Valóságos földi pokol lett Svédországból" – akkora a válság az országban, hogy az már nem is igaz

A fenti, idézőjelben lévő cím talán túlzónak és hatásvadásznak tűnik, ugyanakkor meglehetősen hűen adja vissza valóságot. (Írásunk címét többek között a következő hír inspirálta.) Már amennyiben „valóság” alatt a hazai média, illetve a politikai közbeszéd egy része által az elmúlt években Svédországról kialakított képet értjük. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ez a narratíva mennyiben tartható, amennyiben tudományos szempontok szerint összegyűjtött adatok és percepciók segítségével tárjuk fel azt, hogy valójában mit is tudunk a svéd társadalom állapotáról, és mit látunk, ha mindezt Magyarországgal hasonlítjuk össze. Jelen írás egy most kezdődő kutatás első eredményeit foglalja össze.

Vitézy Dávid: az agglomeráció helyett a budapesti rozsdaövezetekben kellene lakásokat építeni

Vitézy Dávid: az agglomeráció helyett a budapesti rozsdaövezetekben kellene lakásokat építeni

A 90-es években főként a budapestiek költöztek az agglomerációba, míg ma már vidékről is sok az odaköltöző, aminek fő oka Budapest nehéz megfizethetősége. Nagyon sok olyan ösztönző van jelenleg, ami a fővárosból való kitelepülést jutalmazza. Hogy miért probléma ez, és mi lenne a jó fejlesztési prioritás, arról a Smart Budapest Forum konferencián Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója és társalapítója, Ilyés Márton, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány elnöke és Vitézy Dávid, Közlekedési és város-mobilitási szakértő, korábbi közlekedésért felelős államtitkár beszéltek.

Münchauseni trükkel zárkóztatnák fel az országot a magasnyomású gazdaság propagálói

Münchauseni trükkel zárkóztatnák fel az országot a magasnyomású gazdaság propagálói

Nagy vitát váltott ki közgazdász berkekben Nagy Márton elképzelése a magasnyomású gazdaság kialakításáról. Engedtessék meg, hogy kívülálló létemre – de mint a gazdasággal szorosan összefüggő terület, a közoktatás reformjával foglalkozó személy – én is bekapcsolódjak ebbe. A vita tárgya, hogy a magasnyomású gazdaság megteremtése biztosíthatja-e azt a mértékű növekedést, amely által elérhető életszínvonalunk felzárkózása az Európai Unió átlagához, vagy – ahogy a merészebbek remélik – a legfejlettebb országok életszínvonalához. Röviden fogalmazva: az csodaszámba menne, különösen az utóbbi.

Súlyos stratégiai hibák sorozata vezetett Kína egyik legsúlyosabb válságához

Súlyos stratégiai hibák sorozata vezetett Kína egyik legsúlyosabb válságához

Kína sokáig élvezte „a világ legnépesebb országa” címet, ám legkésőbb 2023 tavaszától már India vette át a vezető helyét. A keleti nagyhatalomban a születésszámok régóta lefelé tartó tendenciát mutatnak, az elmúlt években ez már a lakosságszám csökkenését eredményezte. A The Wall Street Journal elemzése alaposan utánajár, hogy pontosan milyen okok és stratégiai tévedések vezettek az egyre súlyosabb demográfiai válsághoz.

Mikor térhet vissza az élet a magyar e-kereskedelembe?

Mikor térhet vissza az élet a magyar e-kereskedelembe?

Miközben a magyarországi kiskereskedelem 2023-ban nem tudta kiheverni a reálbércsökkenés okozta sokkot - csak decemberben tudott szépíteni egy kicsit - és európai összevetésben is nagyon rosszul teljesített, ezen belül az online kereskedelemről ezt nem mondható el. Az igaz ugyanakkor, hogy volumenét tekintve ez is alacsonyabb szinten jár, mint Covid-éra csúcsán, amikor nagyon sok ember tapasztalta meg, hogy mennyire megkönnyíti életét, ha nem kell elmennie egy fizikai boltba.

Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

Magyarországról jól képzett, fiatal, motivált munkavállalók vándorolnak ki, akiknek a helyére olyan külföldi betanított munkások érkeznek, akik napi 10-12 órát tudnak dolgozni a nagy iparvállalatoknál, amelyek egyébként kifejezetten alacsony hozzáadott értéket teremtenek – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bod Péter Ákos. A Budapest Corvinus Egyetem professzorával azután beszélgettünk, hogy születésnapja alkalmából megjelent a Gazdasági rendszerek és rendszerváltozások című könyv. Bod Péter Ákos szerint Magyarországnak nem lenne szüksége több összeszerelőüzemre, mert a társadalom jólétéhez egészen más vezethetne el. Ezek a gyárak bár a GDP-t növelik, minimális hatásuk van a nemzeti jövedelemre. Korábban legalább lehetett azt mondani, hogy magyarok dolgoznak ezekben a gyárakban, az újonnan betelepülő üzemekre azonban szerinte már ez sem lesz igaz. Szerinte sem az ország, sem a társadalom nem készült fel a nagyszámú külföldi munkavállaló integrálására. Magyarország fejlődése kapcsán úgy véli, a gazdaságszerkezeti adottságok miatt a jövő is borús lesz.

Egyre nagyobb a gond - Lesz-e nyugdíjreform Magyarországon?

Egyre nagyobb a gond - Lesz-e nyugdíjreform Magyarországon?

Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutatom be, hogy miért nem lehet számítani arra, hogy a kormányzat az EU felé tett mostani vállalása keretében érdemben hozzányúl majd a nyugdíjrendszerhez. Továbbá ebben a cikkben arra is kitérek, hogy az EU milyen elvárásokat fogalmaz meg a megfelelő, fenntartható és korszerű nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, és azoknak mennyiben felel meg jelenleg Magyarország.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ügyfélkapu-mizéria: egy újabb szolgáltatás kiesése fenyeget ügyintézési káosszal
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility