A világszerte eladott élelmiszer 17 százaléka a szemétben végezte 2019-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) csütörtökön bemutatott jelentése szerint.
Újabb széria etilén-oxiddal szennyezett Knäckebröd Flerkorn nevű 250 grammos, többgabonás kétszersültet hív vissza a forgalomból a gyártója, a finn Lantmännen Cerealia, a magyarországi forgalmazója az IKEA - közölte a lakberendezési lánc az MTI-vel pénteken.
Százhúsz ország több mint háromezer tudósa jelentetett meg pénteken egy figyelmeztetést, miszerint az emberiségnek sürgősen alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, a Föld felmelegedéséhez, különben óriási kár éri az embereket, főleg a szegényeket és a természetet is.
A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy forgalmazója fiktív leárazással és valótlan, vásárlásra sürgető üzenetekkel hirdette honlapján a MyProtein termékeket. A hatóság 100 millió forintos bírságot rótt ki az angol cégre - derül ki a GVH közleményéből.
„Minden, ami friss” – hangzik a 2009-ben, dr. Csányi Sándor által alapított Bonafarm Zrt. jelmondata. A cél elérését a cégcsoport tagjai összesen mintegy 8 ezer dolgozóval biztosítják: a Pick Szeged Zrt.-n kívül a Bóly Zrt., a Dalmand Zrt., az Agroprodukt Zrt., a Fiorács Kft., a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., a Csányi Pincészet Zrt., a Sole-Mizo Zrt., valamint a két stratégia partner, a Hungerit Zrt. és az MCS Vágóhíd Zrt.
A Dél-Angliában felfedezett, veszélyesebb mutáns koronavírustörzs megjelenése miatt korlátozásokat vezetett be több európai ország Nagy-Britanniával szemben, emiatt egyes árucikkek korlátozott mennyiségben jutnak el a brit boltokba. Most lépett a Tesco, és több árucikk esetében korlátozta azt, hogy a vevők mekkora mennyiséget vásárolhatnak belőlük.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzést indít, hogy feltárja, miként keletkezik az online kiskereskedők adatvagyona, illetve milyen szerepet tölt ez be a webáruházak között folyó versenyben - közölte szerdán sajtóközleményében a hivatal. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy a fogyasztók mennyire vannak tisztában az adatgyűjtéssel és hogyan befolyásolja döntéseiket. A közleményből kiderül, hogy a piacelemzés végülis három áruházi típura: a műszaki cikkek, az élelmiszerek és a ruházati cikkek online kiskereskedelmére terjed ki.
Decembertől a Prímából is rendelhetünk a Wolton keresztül. A szolgáltatás 1 órán belüli kiszállítást és érintkezésmentes kézbesítést ígér, ami egyelőre Budapest egyes kerületeiben érhető el.
A szabadságvágy, a városi életből való kilépés mellett praktikus okai is vannak annak, hogy sok fiatal család vidékre, kisebb falvakba költözik – számoltak be tapasztalataikról a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Műhely című beszélgetéssorozatának legújabb részének vendégei. De milyen előnyei és hátrányai vannak az önfenntartó életmódnak? A műsor szerkesztői Sipos Mihály és Forrai Mária segítségével járták körbe a vidéki, önellátó életmód kérdéseit.
Drasztikus visszaeséssel számolnak az idei évben a pálinkafőzdék. Egyre többen főznek otthon pálinkát, megugrott az illegális értékesítés aránya is, ezzel párhuzamosan az éttermi fogyasztás a tavalyi töredékére esett vissza. Ráadásul az év végi ajándékozás is visszafogottabb lesz: sok olyan cég fogja vissza a büdzséjét, amelyik korábban ügyfeleinek, partnereinek párlatot adott ajándékba. A szektor meghatározó szereplője, az Agárdi Pálinkafőzde vezetői szerint ugyanakkor a minőségi pálinkáknak az exportpiacokon komoly lehetőségeik vannak, és érdemes nyitni más típusú párlatok felé is.
A magyar lakosságnak csak a 11 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben tudatosan hamis termékeket, egyre kevesebben értékelik viszont bűncselekményként a hamisítványok terjesztését – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és Tárki legfrissebb fogyasztói felméréséből.
Megjelent a Magyar Közlönyben az elviteles és a kiszállított ételek áfájának 27%-ról 5%-ra történő csökkentéséről szóló rendelet, amely szombattól hatályos.
Laborban hasonlítják össze egyes termékek itthon kapható változatát a külföldivel: eltérést csak jogszerű és objektív tényező indokolhat, de a vásárlót ez esetben is tájékoztatni kell.
A vállalat központjától nem messze, a németországi Mülheimban nyitotta meg legújabb presztízs projektjét, a világ legnagyobb Aldi-üzletét a német diszkontlánc.
Élelmiszeráruházakban kezdi árusítani a járatainak első osztályán kínált ételeket Finnország legnagyobb légitársasága, hogy dolgozóinak munkát, az utazást hiányoló embereknek pedig a repülés egy "falatnyi" élményét biztosítsa.
Az elmúlt félév egyik legkomolyabb eredménye, hogy éveket ugrottunk előre az online világ szélesebb körben való elterjedésében és a digitalizációs fejlődésben. Olyanok vették igénybe az áruházak, márkaboltok online rendelési lehetőségeit, akik eddig sosem rendeltek élelmiszert, vagy ruhát házhoz, sosem vettek részt videós beszélgetésekben vagy konferenciákon. A biciklis és robogós futárok elözönlötték a várost az applikációkon keresztül megrendelt ebédeket fuvarozva, miközben voltak olyan hetek, sőt hónapok, amikor az eddig forgalmas plázák, tömegközlekedési csomópontok és éttermek pangtak az ürességtől, vagy konkrétan zárva voltak. De mi lesz ezután? Mi lesz az irodaházak melletti menzákkal és a kiskereskedelmi ingatlanokkal? Mit látnak a legnagyobb rendelési növekedést tapasztaló ételszállító cégek, a Bolt Food, a Wolt és a NetPincér? A pozitív tapasztalatok mellett, arra az érdekes kérdésre is választ kaptunk, hogy mit rendelnek és esznek most a magyarok.
Júliusban és augusztusban is Európa legmagasabb inflációját mérték Magyarországon az Eurostat adatai szerint, ez pedig a jegybankot is komoly dilemma elé állítja. Megnéztük a részadatokat, minek szállt el ennyire az ára itthon. A legnagyobb probléma, hogy a mostani áremelkedés alól szinte senki nem tudja kivonni magát, hiszen az élelmiszerekben lógunk ki nagyon a többi európai ország közül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a forintgyengülés hatása egyelőre nem számottevő, a tartós fogyasztási cikkekben nem kirívó a magyar drágulás.
A korábban vártnál 132 millióval többen éhezhetnek a világon 2020-ban. A koronavírus-járvány tönkreteszi az ellátási láncokat, példa nélküli élelmiszerválság felé sodródunk – írja a Bloomberg. Az ENSZ becslése szerint év végén a COVID-okozta éhínség 12 ezer ember életét követelheti naponta, potenciálisan többet, mint ahányan elhunynak a betegségben.