Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon évtizedek óta nem látott infláció tapasztalható. Nálunk azonban kétszer olyan gyorsan nőnek az árak, mint az uniós átlag. Vagyis jól látható, hogy az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést. Akkor mégis miért vezet be újabb hatósági árakat a kormány?
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban belengette, hogy hamarosan újabb termékekre terjeszthetik ki az árstopokat. Vélhetően elsősorban élelmiszerekre utalt a kormányfő, azonban elemzők szerint inkább a jelenlegi hasonló intézkedések eltörlésén kellene gondolkodni.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének pénteki adása. A mai műsor első témája Orbán Viktor ma reggeli bejelentése lesz, miszerint még több termékre kiterjesztik az árstopokat azért, hogy 2023 végére 10% alá csökkenjen az infláció Magyarországon. Elemzők azt is felvetik, hogy a kiskereskedelmi szektor terheit a kormány azért növeli, hogy csökkenjen a szektorban működő cégek értéke. Azt ugyanis már korábban jelezték: szerencsésebbnek tartanák, ha magasabb lenne a hazai tulajdon részaránya ezen a piacon. Arról, hogy az eddigi árstop intézkedéseknek milyen hatásai voltak a gazdaságra, és hogy mit okozhat ezeknek a kiterjesztése, Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. Az adás második részében az MVM újításáról lesz szó, egy most elkészült fejlesztés ugyanis lehetőséget ad a lakosság számára a rezsiköltségek finomhangolására. A témával kapcsolatban Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója volt a Checklist vendége.
A következő hetekben várhatóan tovább bővül majd az árstoppal érintett termékek köre – mondta péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg az év végéig érvényes intézkedések esetében nem a kivezetésen, hanem a további bővítésen gondolkodik a kormány. De milyen termékek árának befagyasztása kerülhet szóba? Az elmúlt hónapok statisztikái alapján elsősorban az élelmiszerek köre bővülhet.
Váratlant húzott a kormány azzal, hogy kiterjeszti az élelmiszerárstopot még több termékre, ugyanis az eddigi intézkedéseknek is voltak árnyoldalai. Elemzők szerint, akik a téma érzékenysége miatt nevük elhallgatását kérték, a piacellenes lépésekkel nem igazán lehet leszorítani az inflációt, miközben a kiskereskedelmet már olyan sok intézkedés sújtja, hogy a kisboltoknál csődhullám várható. Van, aki a kormány céljának megvalósulását sejti az újabb árstopok mögött: mégpedig azt, hogy ezzel is csökkentsék a láncok értékét, hogy könnyebben meg tudják venni hazai szereplők.
Az a kormány célja, hogy 2023 végére egy számjegyűre, tehát 10% alá, faragja az infláció ütemét, ezért a következő hetekben olyan döntéseket fog hozni, amelyekkel még több terméket lehet majd megvenni a boltokban árstop mellett – jelentette be a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában Orbán Viktor. Látható tehát, hogy a kormányzat részéről olyan intézkedések jönnek, amelyek mélyen beavatkoznak a gazdaságba. Ugyanakkor nem világos, hogy miért az árstop eszközét választják, hiszen egyes élelmiszerárak befagyasztásának érdemi kedvezőtlen hatásai vannak már ma is.
A Magyar Közlöny csütörtök esti számában hirdette ki a kormány azon döntését, amivel az árstopok érvényességi idejét október 31-ről december 31-re módosította.
6 podcast, melyekkel könnyebb értelmezni a minket körülvevő világot.
Az előző heti Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a sajtóeseményt megelőző kormányülés döntéseit, így azokat az információkat is, hogy az élelmiszer- és benzinárstop december 31-ig érvényes, a kamatstop pedig jövő június végéig velünk marad. Cikkünkben összefoglaltuk a bejelentés legfontosabb részleteit, továbbá az ezzel kapcsolatos fejleményeket, reakciókat és várakozásokat. Mutatjuk, mit érdemes tudni az élelmiszer-árstopról, a benzinárstopról, a kamatsopról, illetve a Tűzifaprogramról, amely az állami erdőgazdálkodások esetében biztosít hatósági áron vehető tűzifát.
Az árstopok már nemcsak a kisebb boltok számára, hanem a nagy élelmiszerláncoknak is egyre nagyobb kihívást okoznak. A szektor problémáit csak fokozza, hogy a növekvő beszerzési költségek mellé hirtelen megugranak az energiaszámlák is – egyebek mellett erről beszélt Hornyák József, a Portfolio Makro rovatának elemzője a Portfolio Checklist keddi adásában.
Hamarosan meghallgatható lesz lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének keddi adása. A mai műsorban előbb az élelmiszerárstop-intézkedés hatásaival, majd pedig egy friss kutatással foglalkozunk, ami a magyarok energiatudatosságát vizsgálta.
Nem ér véget az élelmiszerár-stop októberben, amely dühös boltosokat és elméletileg elégedett vásárlókat kellene, hogy eredményezzen. A boltosok közül sokaknak akkora terhet jelent az árstop hosszabbítása, hogy permanens áruhiányra készülnek. Miután már a kisboltosok is előszeretettel a diszkontokban vásárolnak (nagykereskedők helyett), így egyre többen egyre gyakrabban fogynak ki az árstopos termékekből. Kiskereskedelmi forrásaink szerint a következő időszakban annyi biztos, hogy a csirkemell és a cukor is olcsó lesz, már ha lesz belőlük a boltokban. Az árstop kivezetésével viszont jön majd a legalább 2500 forintos csirkemell és a 400 forint feletti UHT tej. De nem biztos, hogy minden boltban: a kiskereskedelmet sújtó terhek miatt sokan húzzák majd le a rolót.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének hétfői adása. A műsor első részében az Európai Bizottság magyar jogállamisági eljárása ügyében meghozott döntését értékeltük, mely szerint 7,4 milliárd euró EU-s támogatás felfüggesztését javasolják az Európai Tanácsnak, azonban hagytak egy menekülőutat, mely alapján Magyarország akár minden korábban kialkudott közösségi forráshoz hozzájuthat. A bizottsági ajánlással kapcsolatban Weinhardt Attila, lapunk makroelemzője volt a Checklist vendége. Az adás második részében a szombaton, rendkívüli Kormányinfó keretén belül bejelentett intézkedésekről volt szó, melyek szerint az árstopok folytatódnak, s egy új kormányzati program is indul, ami az energiaintenzív kkv-k és gyárak számára biztosít majd forrásokat. A témával kapcsolatban Madár István, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
A kormány szombaton jelentette be, hogy az év végéig meghosszabbítják az üzemanyagár-stopot. A döntés következményeiről már megszólaltattuk a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét, most Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük elsősorban a Mol kilátásaival kapcsolatban. A szakember a döntés olajcégre gyakorolt hatásáról, a régiós energiapiac jövőjéről, a magyar piaci ellátásbiztonságról is beszélt, de az árplafon fenntartásának lehetséges változatait is boncolgatta, és elmondta, hogy extrém esetben az is egy elképzelhető forgatókönyv, hogy csak a benzines autókra fog fennmaradni az árstop.
Rendkívüli időpontban, ma délután 13 órakor tartotta a Kormányinfót Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra, amelyen Nagy Márton is részt vett. A kormányülés döntéseit ismertették, a legfontosabb közülük az, hogy az élelmiszer- és benzinárstop december 31-ig lesz meghosszabbítva, a kamatstop pedig jövő június végéig velünk marad.
Váratlan időpontban, ma délután 1 órakor rendkívüli kormányinfó lesz, miután a kormány szombat délelőtt ülést tart. A témakör várhatóan az ársapkák jövője lesz. Az eseményről élőben tudósítunk.
Legkésőbb a jövő héten biztosan eldől az október 1-jén lejáró üzemanyagárstop és az élelmiszerárstop sorsa.
Hetek óta hiánycikk a kristálycukor Magyarországon, egy üzletlánc budapesti boltjában azt sem tudják, mikor kapnak legközelebb – számolt be az RTL Híradó.
Egyre több boltban nem érhető el az árstopos, 2,8%-os UHT tej az RTL Híradója szerint. Ez abból fakad, hogy megnőtt rá a kereslet, amihez nem tud alkalmazkodni a kínálat.
A francia Carrefour nemzetközi áruházlánc bejelentette, hogy befagyasztja 100 termékének árát, hogy ezzel is segítsen a franciáknak megbirkózni az országban egyre növekvő inflációval - írja a Reuters.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
