Az elmúlt három év különösen megviselte a fodrész szakmát: először a pandémia miatt hónapokig nem nyithattak ki, majd amikor végre fellélegezhettek volna beütött az energiaválság. Hajas László mesterfodrász szerint így súlyos válság érte el az ágazatot.
Ma még sokaknak talán nehezen tűnik elképzelhetőnek, hogy a kormány célja az egy számjegyű inflációról év végéig teljesüljön, hiszen márciusban 25% felett volt az áremelkedés mértéke idehaza. Pedig a cél könnyebben teljesíthető, mint gondolnánk, hiszen az év hátralevő hónapjaiban a két számjegyű év végi inflációhoz hónapról hónapra jelentős drágulásra lenne szükség. S bár az egy számjegű infláció jól hangzik a mai helyzethez képest, valójában ez még nem eredmény: ahhoz, hogy az árstabilitás helyreálljon Magyarországon, már komolyabb erőfeszítésekre lenne szükség. Ma még nem látszik, hogy az árstabilitás helyreállása mikor valósulhat meg, de ami nagyobb baj, hogy még az ezzel kapcsolatos szándék sem tűnik egyértelműnek.
A gyártó cégek az energiaszámláik jelentős emelkedése ellenére meg tudták tartani munkavállalóikat - derült ki az MTI által az energiadrágulás hatásáról, idei foglalkoztatási terveikről megkérdezett vállalatok válaszaiból.
Az idei szezonban is számos nehézséggel néz szembe a vendéglátóipar. Elsősorban azoknak van nehéz dolguk, akik télre bezártak, mert nem könnyű új csapatot toborozni, illetve ez igencsak drága. Az energiaválság hatásai mostanra valamelyest csillapodtak: azok jártak jól, akik nem fixálták a rezsiszámlájukat. A költségek emelkedése azonban az árakon is meglátszik majd, a lángos például 2000-3000 forint is lehet a frekventált nyaralóhelyeken.
A piacgazdasági viszonyok között sosem látott intézkedést hozott a kormány, a kötelező akciók bevezetését. Ezzel azt az üzenetet küldte, hogy az infláció nem csökken olyan mértékben, ahogy azt szeretnék. Habár a részletek még nem ismertek, ennek az eredménye könnyen az lehet, hogy az árstopok miatt már egyébként is romló termékminőség tovább gyengülhet a termékek széles körében, miközben ez egyébként is komplex és egyenetlen problémákkal küzdő kiskereskedelmi és élelmiszeripari szereplők újabb pofont kapnak. A külföldi multiknak fokozódhat az az érzésük, hogy a kormány ellenségkét tekint rájuk. Mindeközben a diszkontok további megerősödése, felemelkedése szinte garantált, hiszen az elmúlt időszak szabályozói meglepetéseire ők tudnak a leginkább rugalmasan reagálni. A kiskereskedelmi szektort meglepetésként érte a bejelentés a kötelező akciókról.
Az infláció nem kíméli a nyári napközis táborokat sem, a gyerekek étkezése, a bérleti díjak, az állatkerti, múzeumi vagy strandbelépők díjai is növekedtek, az alapanyagigényes vakációs lehetőségek költségeiről nem is beszélve - írja a 24.hu a Táborfigyelő adatai nyomán.
Újabb helyről erősítették meg azt, amit a Portfolio Építőipar 2023 konferenciáján is kiemeltek a szakértők, azaz, hogy nagyon komoly mértékben lassul a hazai építőanyag piac, ahol 2023 első hónapjaiban is rendkívül nagy visszaesést regisztráltak. A helyzetet Juhász Attila, az Új Ház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. igazgatóságának elnöke értékelte, aki az aktuális adatok mellett a 2023-ban várható iparági kilátásokat és az építőipar várható jövőjét is elemezte.
A legalább 20 főt foglalkoztató cégek közel háromnegyede véli úgy, hogy árat fog emelni a közeljövőben. Az áremelésre készülő vállalkozások több mint harmada 6-10 százalékos, valamivel több mint negyede 11-15 százalékos, ötöde pedig 1-5 százalékos emeléssel számol - ismertette januári felmérésének eredményeit kedden az MTI-vel az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI). A cégek 12 százaléka nagyobb, 16-20 százalékos, 5 százaléka pedig 20 százalékot is meghaladó mértékű áremelést tervez.
Magyarországon 2023 márciusában egyetértés látszik abban, hogy az áremelkedés üteme januárban érte el a csúcsát, s év végére elérhető lesz az egyszámjegyű infláció, 2024-ben pedig folytatódhat az árszínvonal gyors csökkenése. Valóban adottak ennek előfeltételei, kellőképpen eltökélt ehhez a kormányzat?
Inflációkövető díjkorrekció vezetett be tavaly a Yettel, amit 2023-ban alkalmaz először, a 2022. évre meghatározott éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyezhetően. Az idei módosítás március 14-től lép életbe – írja holnapján a távközlési szolgáltató.
Az élelmiszer-infláció hamarosan túl lehet csúcson, a mezőgazdasági termékek és az energiaárak mérséklődésének köszönhetően vannak olyan termékek, amelyeknek már csökkent az ára a boltokban - mondta Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek.
A Pénzcentrumnak adott interjút Gabriel Makki, a Kifli frissen kinevezett új ügyvezető igazgatója. Makki a vállalat céljainak vázolása, a Budapestben rejlő lehetőségek mellett az infláció jelentette kihívásról, az élelmiszerár-stopról, illetve annak kivezetéséről is beszélt. A vállalat új vezére szerint nehéz bármi konkrétat mondani arra, mi várható az árstop kivezetése után.
Februárban az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt javultak, a három mutató (az üzleti, a lakossági és a kompozit indexek) 2-4 hónapja mutatnak lassú, óvatos emelkedést. A fő mutató harmadik hónapja emelkedik. A mélyről induló jelzőszámok azonban továbbra is rossz hangulatot tükröznek. A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint a fogyasztók még mindig pesszimistábbak, mint 2020-ban, a Covid-járvány kitörésekor kialakult pánik idején voltak. Ehhez képest az üzleti szektor várakozásai kedvezőbbek, nagyjából a 2020 véginek felelnek meg.
Azt már tavaly év végén lehetett tudni, hogy egyes budapesti fürdők jelentős áremeléssel fordultak rá 2023-ra, azonban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Kft. differenciált a döntően turisták által látogatott egységek, és a hazai közönség körében kedvelt fürdők között. A fővárosi közgyűlés oldalára feltöltött pénzügyi tervből most még több részlet kiderült.
A kormány azt a célt tűzte ki, hogy az év végére egyszámjegyűre csökkenjen az infláció, és ebben partnerként számít a gazdasági élet szereplőire, azokra a hivatalokra és hatóságokra, köztük a Gazdasági Versenyhivatalra (GVH), amelyek ellenőrizni tudják az árak emelkedéséhez vezető szabálytalanságokat - hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden sajtótájékoztatón, miután találkozott a GVH elnökével.
Hogyan hatnak a magyar vállalkozásokra a gazdasági nehézségek? Hogyan küzdenek meg vele? Az MCC Vállalkozáskutatási műhelyének mélyinterjús kutatása azonosította a válság fő hatásmechanizmusait és a vállalati alkalmazkodás meghatározói irányait. Egyelőre a cégek bírják a nyomást.
Az árstopból napról-napra nehezebb kiszabadulni, de közben mindenki a végét keresi - mondta a Portfolio-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Szerinte az élelmiszerinfláció tetőzik, aminek az előjele az volt, hogy az élelmiszeripar belföldi átadási árszintje sem nőnek már. Szerinte ez lehetőséget ad az árstopok kivezetésére, amely csökkentené az importkényszert. Úgy véli, fékezi a drágulást, hogy az élelmiszerüzletekben a vásárlások mennyisége folyamatosan csökken, az átlagosan közel másfélszeresére ugrott élelmiszerárak miatt 2018-as szint közelébe süllyedt a fogyasztás szintje a tavalyi év vége felé.
Jól indult az év azok számára, akik mindig is Teslát akartak venni, hiszen a vállalat világszerte visszavágta az autói árát. Kezdetben sokan szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy ez a lépés valóban árháborúhoz vezethet-e, de az elmúlt hetek eseményei abba az irányban mutatnak, hogy azért a versenytársak egy része felhúzta a kesztyűt és válaszolt a Tesla árcsökkentéseire. Elon Musk cégének viszont a legtöbb gyártóhoz képest jóval nagyobb mozgástere van ebben az árháborúban, hiszen a közeli versenytársaknál jóval többet keres az autóin. Ráadásul az érkező új járműplaform miatt könnyen lehet, hogy nem ez a mostani fogja a padlót jelenteni a Teslák ára számára.