A tavalyi inflációtól kisebb mértékű, 15 százalékos áremelést hajt végre a Magyar Telekom az ügyfélszerződéseknél a 2022-ben bevezetett inflációkövető díjkorrekció jegyében – derül ki a BÉT-en publikált közleményből.
A bezárási hullámot követően az energiakrízis egyértelműen enyhült, az inflációs szorítás csökkent, de a kereslet még nem az igazi a vendéglátóhelyeken, miután a lakosság reáljövedelme tavaly nagyot esett. Az emelkedő költségek fedezése miatt idén kétszámjegyű áremelésre lenne szükség, de ezt a piaci szereplők többsége nem igazán meri meglépni.
Az infláció idén 5% körül alakulhat, ami a nominális béremelkedés várható mértéke mellett azt jelenti, hogy a reálkeresetek növekedése is elérheti az 5%-ot a Kopint-Tárki előrejelzése szerint. A kutatóintézet legfrissebb konjunktúrajelentésének bemutatóján Palócz Éva vezérigazgató elmondta: várakozásuk szerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,7%-kal bővülhet, amit főként a belföldi kereslet fokozatos újraéledése táplálhat.
Péntektől tovább csökkennek a hazai üzemanyagárak: a hét második felében a benzinért fizethetünk majd kevesebbet, írja a holtankoljak.
Kubában több mint ötszörösére emelik a benzin és a gázolaj árát február 1-jétől. A kormányzat szerint a lépéssel biztonságosabbá válik az üzemanyagellátás, és ez az intézkedés is hozzájárul a kubai gazdaság újraélesztéséhez.
Szerdától tovább csökken a gázolaj nagykereskedelmi ára, a benzin jegyzésében azonban nem lehet változásra számítani, írja a holtankoljak.
A Mol a Janaf állításaira válaszolva egy közleményben ismét kijelentette, hogy "a horvát olajvezeték-üzemeltető továbbra is aránytalanul magas, és tisztességtelen árat kér szolgáltatásaiért". A magyar olajcég szerint ez egy egyszerű európai árösszehasonlítás alapján bárki számára egyértelművé és nyilvánvalóvá válik - hozzáteszik: tény, hogy az elmúlt években a Janaf jelentősen megemelte szolgáltatásainak árát, amelyek ennek következtében az európai referenciaár többszörösébe kerülnek.
Hiába a két lépcsőben történő jövedéki adóemelés a hazai finomított olajtermékek esetén, Bujdos Eszter, a holtankoljak ügyvezetője alapvetően optimista az üzemanyagárak várható alakulásával kapcsolatban - a szakember az RTL műsorának vendége volt.
Lakossági szempontból jól indul az év az üzemanyagárakat tekintve, írja a holtankoljak: péntektől a gázolaj nagykereskedelmi, azaz beszerzési ára bruttó 10 forinttal csökken, a benzin beszerzési ára a héten nem változik. A kiskereskedelmi árak alakulása azonban jelentősen eltért az elmúlt időszakban a nagykereskedelmi árak változásától, ezért nehéz megmondani, hogy pénteken milyen árakra számíthatunk a benzinkutak totemoszlopain.
A Mol a tavalyi év utolsó napjaiban arról határozott, hogy az idén januárban életbe lépő jövedéki adóemelést két lépcsőben juttatja érvényre benzinkutain - kérdéses volt azonban, hogy vajon csak a Mol benzinkútjain találkozhatnak majd a korábban vártnál alacsonyabb árakkal az autósok január közepéig, vagy a piacvesztéstől tartva a többi üzemeltető is követi árazásában a magyar olajtársaságot? Most megkaptuk a választ.
Rosszul méri az inflációt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a valóságban jóval magasabb a drágulás mértéke - ezt a véleményt fogalmazta meg a napokban több közgazdász, ami aztán nemzetközi visszhangot is kiváltott. De tényleg hibás a KSH számítása? Miért támadják ennyire a hivatalt? A válaszainkkal valószínűleg egyik fél sem lesz maradéktalanul elégedett.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy tényleg Magyarországon volt-e a legmagasabb az infláció európai összevetésben, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az áremelkedés nem minden országban indult egyidőben. Arról is beszéltünk, hogy milyen tényezők vezettek itthon a dráguláshoz. Vendégünk volt Zsoldos Ákos, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A második blokk témája egy furcsa és viszonylag új szállodai gyakorlat volt. Több helyről lehet ugyanis hallani, hogy a szállodák olyan szolgáltatásokért számítanak fel külön díjat, amelyet korábban beleszámoltak a szobaárba. Hogy mi áll emögött, arról Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
A Fehér Ház kedden fokozta a nyomást a vállalatokon, amelyek nem csökkentették a kiskereskedelmi áraikat, annak ellenére, hogy a gyártási költségek stabilizálódtak és az inflációs ráta lehűlt – írja a CNBC.
Novemberben a fogyasztók kissé borúlátóbban, az üzleti világ viszont valamelyest optimistábban tekint a közeljövőre, mint tette azt októberben – ez derül ki a GKI Gazdaságkutató által, – az EU támogatásával – végzett felmérés eredményeiből. A GKI konjunktúraindexe érezhetően emelkedett, a cégek foglalkoztatási szándékai javultak, áremelési terveik pedig csökkentek az előző hónaphoz képest.
A Magyar Posta által alkalmazott levélfeladási díjak minimálisan, infláció alatti mértékben emelkednek 2024. január 1-jétől – olvasható a társaság honlapján.
Az Egyesült Államok gazdasága jelentősen lassulhat, átmeneti recesszió is bekövetkezhet, az infláció pedig már jövőre elérheti a 2%-ot, a Fednek emiatt kamatot kell csökkentenie majd – vélik az ING Bank elemzői. A közgazdászok részletesen megindokolják elemzésükben, hogy milyen jelekből következtették ki a fentieket. A Fed kamatpolitikája az egész világra kifejti hatását, Európától-Ázsián át azt várják a befektetők, hogy mikor csökkennek végre a kamatok.
Mindössze fél év alatt 4500 boltra került lakat Magyarországon. Ilyen drasztikus bezárási hullámot még sosem láttunk. Az inflációs válság nemcsak a lakosságnak, de a boltoknak is kritikus időszakot jelent. A bezárási hullám kifejezetten rossz hír: a verseny csökkenése végül magasabb árszinthez vezethet.
Egy szerda este megjelent kormányrendelet háromszorosára emelte az úgynevezett magisztrális gyógyszerek, azaz a gyógyszertárban helyben kikevert készítmények árát - szúrta ki a Telex. A Pintér Sándor belügyminiszter mint egészségügyért felelős kormánytag által jegyzett rendelet értelmében az új árszabás már november 16. csütörtöktől érvényes.
Gyakran halljuk, hogy a kiskerláncok brutális „árháborút” folytatnak a vásárlók kegyeiért, de legalább ennyiszer mondják rájuk azt, hogy dörzsölt „árspekulánsok”, akik folyamatosan „drágítanak”. Sokszor ugyanazon intézmény vagy megszólaló is használja mindkét kifejezést, pedig triviális, hogy egyszerre nem lehet az árakat letörni (háborúzni) és közben arcátlanul emelni (spekulálni). Utánajártunk, hogy mi történik Magyarországon.
Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a magyar infláció hónapok óta a legmagasabb az Európai Unióban. Kevésbé ismert viszont, hogy az utóbbi hónapok áralakulása már abszolút értelemben és uniós összevetésben is alacsonynak mondható.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
