"A legnagyobb kárt az Egyesült Államok fogja elszenvedni a vámok miatt"

Lehet-e Trump lépései mögött racionális közgazdasági logika és magyarázat? Valóban képes lesz ez helyreállítani a kereskedelmi mérleg hiányát, és gyártótevékenységet az USA-ba terelni, vagy ez csak hiú ábránd és más okokat kell keresni a döntés mögött?

Szeretném először is azt tisztázni, hogy

miért nincs logika az amerikai külkereskedelmi hiány leépítési szándéka mögött.

Egy külker hiány azt jelenti, hogy az adott országban nagyobb a fogyasztás és a beruházás, mint a hazai termelés. Ez egy idilli állapot, ha a helyzet fenntartható, és az USA-ban fenntartható, ami kapcsolódik a dollárnak a nemzetközi pénzügyi rendszerben betöltött domináns szerepéhez is. Ha a külker hiány csökken adott termelési szint mellett, akkor ez azt jelenti, hogy az amerikaiak kevesebbet fogyaszthatnak és beruházhatnak. Emellett a magas vámok nagy valószínűséggel az amerikai termelésnek is ártanának.

A külkerereskedelmi deficit azt jeleni, hogy a külföldről behozott többlettermékeket külföldi forrásokból, például amerikai államkötvények vásárlásával vagy közvetlen működőtőke beáramlással finanszírozzák. A dollár domináns szerepe miatt nagy volt a kereslet az amerikai államkötvények iránt, a nemzeti bankok devizatartalékaiban magas a dollár részaránya, vagy legalábbis volt eddig,

kérdés, hogy a kiszámíthatatlanná váló amerikai politika miatt lesz-e ebben változás.

Mindazonáltal a múltban az Egyesült Államok főként alacsony kamatozású külföldi forrásokat vont be, míg az amerikai befektetők többnyire magas hozamú tőkebefektetéseket eszközöltek külföldön, így a külföldi forrásokon és eszközökön pozitív eredménnyel zártak – egyes kutatók ezért az USA-t a világ kockázati tőke befektetőjének nevezik. Ez nagyban segítette a külkereskedelmi hiány fenntartását.

Minden általam ismert elemzés fenntarthatónak értékelte az amerikai külkereskedelmi hiányt, és a főként ebből adódó folyó fizetési mérleg hiányt.

Emellett Trump a kétoldalú külker hiányokra fókuszált az április 2-i bejelentéseiben (amelyek nagy részét időközben felfüggesztette és visszavonta), amely szintén problémás: még ha a tejes külker hiány egyensúlyban is van, a nemzetközi kereskedelem előnyeinek kiaknázásában elkerülhetetlen, hogy egyes országokkal pozitív, másokkal negatív legyen az egyenleg. Minden országgal kiegyensúlyozott külkereskedelemre való törekvés számottevően rontaná az USA gazdasági kilátásait. Emellett az országonként eltérő vámtarifák alkalmazása feltehetőleg ahhoz vezet, hogy a magas vámtarifjú országgokkal szemben csökken az USA külker hiánya, az alacsony vámtarifájú országokkal szemben pedig nő. Így a teljes külker hiány csökkenés jó eséllyel elmaradna a várt értéktől.

Emellett az amerikai import megdrágítása az amerikai exportot is hátráltatná, hiszen az amerikai export termékeknek is van import tartalma, így az amerikai export csökkenése rontaná az USA külker egyenlegét, ezért ez a hatás is arra utal, hogy

a külker deficit várt csökkenése elmaradhat a várakozásoktól, még akkor is, ha az import csökken a vámok hatására.

Darvas Zsolt

Bruegel Intézet, vezető kutató

Darvas Zsolt, közgazdász, a brüsszeli Bruegel (Brussels European and Global Economic Laboraty) és a MTA kutatója, a Corvinus Egyetem docense. A Bruegelhez 2009-ben csatlakozott. 2005-2008 között az Ar

Tovább

Darvas Zsolt, közgazdász, a brüsszeli Bruegel (Brussels European and Global Economic Laboraty) és a MTA kutatója, a Corvinus Egyetem docense. A Bruegelhez 2009-ben csatlakozott. 2005-2008 között az Ar… Tovább

Mégis, milyen logika húzódhat meg a vámintézkedések mögött?

A vámbevételek forrást jelentenek az amerikai kormányzatnak, amelyre szüksége van Donald Trumpnak a beígért adócsökkentések finanszírozására,

de adócsökkentés nélkül is nagyon magas az amerikai szövetségi költségvetés GDP 7%-át meghaladó hiánya és az államadósság gyors növekedéséhez vezet költségvetési kiigazítás nélkül. Azonban egyrészt van egy felső határa annak, hogy vámokból mennyi bevétel származhat – hiszen ha túl magasra emelik a vámokat, akkor jelentősen csökkenni fog a behozott termékek mennyisége, így magasabb vámtarifa mellett is csökkeni fognak a vámbevételek. Másrészt

a vámok által előidézett gazdasági visszaesés más adónemek, például jövedelmi és fogyasztási adók csökkenéséhez vezet, rontva a költségvetés helyzetét.

Egy másik motiváció a vállalatok ösztönzése az USA-n belüli termelésre, külföldi termelés és import helyett. A szakirodalom azonban nagyon kritikus ezen cél várható sikerében, néhány korábbi amerikai elnök hasonló próbálkozása már kudarcot vallott.

Egy további célja a magas vámok belengetésének egy jó tárgyalási pozíció kialakítása lehet, hátha ezáltal jobb megállapodásokat tud kötni a partnerországokkal. A reciprokális vámok 90 napos felfüggesztése Kínán kívül valóban szinte minden országot arra késztet, hogy tárgyaljanak az amerikai partnerekkel és elviselhető kompromisszumokat kössenek a határidő lejártáig. Lehetséges, hogy ezáltal Trump valóban ki tud csikarni egyes engedményeket a partnerországokból.

Közgazdaságilag milyen hatásai lehetnek ennek a vámpolitikának rövid és hosszú távon a világgazdaság teljesítményére nézve? Kik járhatnak a legrosszabbul, köztük van az USA? Lehet-e recesszió emiatt az amerikai gazdaságban még idén, vagy jövőre?

Az április 2-i bejelentés után a tőkepiacok világos jelzést adtak:

a zuhanó részvényárak és emelkedő amerikai államkötvény kamatok világosan jelezték a várható negatív következményeket. Bár a reciprokális vámok nagy részét és egyes specifikus termékekre vonatkozó vámokat ideiglenesen felfüggesztette a Trump-kormányzat, amely meg is nyugtatta a pénzügyi piacokat,

a megtartott 10%-os extra vámok és a kínai termékekre kivetett gigantikus vámok az infláció emelkedéséhez fognak vezetni az Egyesült Államokban.

Ez ellehetetlenítheti a monetáris lazítást, vagy akár monetáris szigorításhoz is vezethet. Ha pedig végül életbe lépnek az ideiglenesen felfüggesztett vámok is, akkor még erősebb lesz ez az inflációs hatás, amely rövidtávon visszafogja az amerikai gazdaságot. A recesszió lehetőségét Trump elnök sem zárta ki teljesen.

Azonban két ok miatt azt feltételezem, hogy az amerikai kormányzat is erőteljesen fog törekedni a partnerországokkal való megállapodásra, így

a felfüggesztett vámok többségében nem fognak életbe lépni.

Egyrészt az április 2-a utáni erőteljes negatív piaci reakció bizonyosan elgondolkoztatta az amerikai vezetést. Másrészt közvéleménykutatások szerint az amerikaiak többsége negatív gazdasági következményekre számít a vámok bevezetése miatt, és a népszerűségvesztést még feltehetően Trump elnök is szeretné mérsékelni. Amennyiben csak a megtartott 10%-os extra vámok és a kínai termékekre kivetett gigantikus vámok maradnak, akkor

véleményem szerint az amerikai gazdaság lassulása várható, de recesszió nem.

Összességében mi ezen hatások eredője? Várható-e recesszió az euróövezetben?

Ha csak a 10%-os új vámok maradnak, akkor a világ többi országa számára, így

az európai uniós országok számára is, ez feltehetően nem fogja a világ végét jelenteni.

Bár bizonyos mértékben az Európából Amerikába irányuló export visszaesése várható, azonban például az euró/dollár árfolyama az elmúlt évtizedekben 10%-nál sokkal nagyobb változásokat mutatott, közöttük az euró több éven át tartó erősödését is, ennek ellenére a kétoldalú kereskedelem erős maradt.

Az 10%-os új vámtarifa valamelyest csökkenteni fogja az európai növekedést,

azonban az általam ismert modellszámítások szerény hatást jeleznek.

Mennyire áll készen ezen intézkedések hatásainak tompítására az EU, eurózóna? Milyen eszközei lehetnek, milyen válaszcsapások jöhetnek szóba és ezek következményeiről mit érdemes tudni? Hogyan tudná tompítani az unió a vámháborúból fakadó negatív gazdasági hatásokat?

A világ országai két fő csoportra oszthatóak a válaszlépések szükségességét tekintve, és az az EU-n belüli vélemények is megoszlanak. A szélesebb tábor határozott válaszlépések mellett érvel, mivel csak válaszlépések esetén várható, hogy az Egyesült Államok meghátrál és előbb-utóbb visszavonja az új vámintézkedéseket. Ez a tábor úgy gondolja, hogy a válaszlépések elmaradása egyfajta gyengeséget tükrözne, csökkentené az adott ország nemzetközi presztízsét. A kisebb tábor szerint nem érdemes válaszlépéseket kivetni, hiszen ezzel csak magunknak ártunk: az amerikai termékekre szükségünk van, azonban esetleges válaszlépések csak megdrágítanánk számunkra ezen termékeket.

Közgazdaságilag én a második állápontot tartom megalapozottnak, mely szerint nincs szükség válaszlépésre. Egyrészt kicsi esély társítok ahhoz, hogy az Egyesült Államok meghátrálna akár határozott válaszlépések esetén. A Kínával való kakaskodás, mely során Kína válaszlépése után 100% fölé emelte az USA a kínai termékekre vonatkozó vámokat, azt jelzi, hogy a Trump csapat meglehetősen eltökélt. Véleményem szerint még

ha a jelenleg felfüggesztett vámok életbe is lépnének, ez a legnagyobb kárt az Egyesült Államoknak fogja okozni,

így az amerikai gazdaság gyengülése, valamint Trump elnök népszerűségének csökkenése az, amely elérheti ezen vámintézkedések visszavonását. Nem gondolom, hogy válaszlépések elmaradása gyengeséget tükrözne – sokkal inkább megfontolt, racionális gondolkodást. Az USA csak nyugodtan ártson magának, előbb-utóbb belátják majd, hogy ezek hátrányos intézkedések voltak.

Nekünk nem szükséges további károkat okozni magunknak azzal, hogy megdrágítjuk magunk számára az amerikai termékeket.

Függetlenül attól, hogy ki melyik álláspontot osztja, két fontos következménye kell, hogy legyen az Egyesült Államok vámháborújának. Egyrészt fontos a tárgyalóasztalhoz ülni az amerikaiakkal, és megpróbálni lebeszélni őket a vámháborúról. Bár Trump második elnöki ciklusával gyengült a transzatlanti szövetég, az Egyesült Államok számos területen fontos partnere Europának, és ezek megőrzése a vámháború ellenére is fontos.

Másrészt fontos az USA-n kívüli államokkal is leülni és megpróbálni megőrizni a világkereskedelem szabályait legalább az USA-n kívül országok körében.

Megjegyzem, hogy bár az amerikai vámok minden országot kedvezőtlenül érintenek és feltehetően csökkeni fognak az Egyesült Államokhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok, feltehetően

az USA-án kívüli országok kereskedelmi kapcsolatai erősödni fognak.

Ebből azonban ezen országok profitálhatnak is, részben ellensúlyozva az amerikai kapcsolatok visszaszorulásából eredő károkat.

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.