Az aktuális fűtési szezonban az eddigi legmagasabb szintre emelkedett a magyarországi villamosenergia-rendszer terhelése kedden délután, ami rekord döntést vetít előre a terhelésben a következő egy-két hétben.
Európa jelenlegi energiafüggőségére az egyetlen válasz az energiabeszerzés diverzifikációja lehet és az Európai Bizottság ma előterjesztett gázpiaci javaslatcsomagját csak azután szabad elfogadni, hogy csütörtök-pénteken a tagállami vezetők megszabják az irányokat, utána pedig tagállami szintre lebontott hatástanulmányok készülnek az ellátásbiztonsági kockázatokról is – jelentette ki kedden Brüsszelben Varga Judit.
Négy területen fontos áram- és gázpiaci beavatkozásokról döntöttek ma az uniós energiaügyi miniszerek Brüsszelben egy újabb rendkívüli ülésen, amely egyúttal alkalmat adott arra is, hogy a megosztó témában, a gázár sapka kérdésében kifejtsék álláspontjukat. Ezt meghallgatva az Európai Bizottság jövő kedden várhatóan előáll majd a végleges gázár sapka javaslatával, hogy aztán arról jövő pénteken az állam- és kormányfők dönteni tudjanak Prágában.
Spanyolország kiterjeszti a saját erőműveket üzemeltető nehézipari vállalatokra a gázárplafont, mivel attól tart, hogy Oroszország leállítja az Európába irányuló összes szárazföldi vagy tengeri gázszállítást - közölte Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök kedden.
Hétfőn reggel 6 óra után elkezdett nőni a Paksi Atomerőmű által termelt villamosenergia mennyisége és délutánra már 1320 MW fölé nőtt az összesített teljesítmény. Bár az erőmű oldalán jelenleg még nincs külön hír róla, de ez arra utal, hogy fokozatosan elkezdték újraindítani a nemrég leállított második reaktort, amelyet egyébként is ezekre a napokra ígértek.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Míg a bruttó villamosenergia-termelés 2,5%-kal, addig a felhasználás 5,3%-kal emelkedett tavaly és a termelésen belül egyre látványosabban tör előre a napenergia mellett a földgázalapú is – rajzolódik ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtökön kiadott előzetes éves adataiból. Az anyag egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy a megtermelt villamos energia 63,8%-a karbonsemleges forrásból származott, és mindezzel párhuzamosan a teljes bruttó termelésben a napenergia aránya 10,6% volt.
A szenes erőművek fokozottabb igénybevétele és a koronavírus-járványból való gazdasági talpra állás, több közlekedés együtt oda vezetett, hogy tavaly mintegy 6,2%-kal ugrott az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátása – derül ki a Rhodium Group elemzéséből.
Egészen különleges napok ezek a magyarországi villamosenergia-felhasználás történelmében: csütörtökön ugyanis egymás után a harmadik napon dőlt meg az áramfogyasztási csúcs. Az egymást követő három napon bekövetkezett hármas csúcsdöntés az utóbbi éveket tekintve szinte biztosan példátlan, de egy időre valószínűleg vége szakad a sorozatnak.
Évtizedek óta arról beszélünk, hogy a világ a 24. órában van a klímakatasztrófa elkerüléséhez, ami így hiteltelen, így egyértelmű cselekvésre van szükség, és Magyarországon már törvény van a 2050-es klímacélról, amit el is kezdtek megvalósítani, így például "2030-ig biztosan, de reményeink szerint talán már 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést" - ezekről beszélt Áder János a skóciai Glasgowban az ENSZ klímacsúcstalálkozóján. Áder János hétfő esti felszólalásában kitért rá, hogy Magyarország az év végéig kiépülő 3000 megawattról 2030-ig 6500 megawattra növeli a naperőmű-kapacitást, 2030-tól a városi tömegközlekedésben csak elektromos buszokat használ, addig is folyamatosan cseréli a járműparkot, és mindezzel együtt jelentős erdőtelepítési programot is végrehajt.
Az Európai Beruházási Bank által végzett értékelés alapján jóváhagyták az első magyar állami projektet az uniós Modernizációs Alapból, így a magyar kormány mintegy 4 milliárd forint értékben hirdethet pályázatot az energiaközösségek és független aggregátorok létesítésének támogatására – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium keddi közleményéből.
Akár évi 50 milliárd forintos támogatást is igényelhet a tavaly állami tulajdonba kerülő erőműcég – írja a Népszava cikkében.
Hamarosan véget ér a szaldó elszámolási rendszer a hazai napelemek piacán, és a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség a napokban közzétette javaslatait arra vonatkozóan, hogy hogyan is nézhetne ki szerintük az új, bruttó elszámolási rendszer.
Az áram nagykereskedelmi ára Texasban több mint 10 ezer százalékkal emelkedett tegnap miután az államban uralkodó nagy fagyok miatt akadozik az áramtermelés, miközben a legtöbb fogyasztó meg éppen többet használna fel fűtési célból.
A csütörtöki rekord után pénteken is igen magasan alakult Magyarország áramfogyasztása. Minden ezzel ellentétes híreszteléssel szemben ismét bebizonyosodott, hogy az időjárásfüggő megújulók már a jelenlegi fejlettségi szinten, jelentősebb energiatárolók hiányában, télen is fontos szerepet játszhatnak a megemelkedett igények kiszolgálásában. Régebbre visszatekintve megállapítható, hogy 1990 óta mindössze nem egészen 10 százalékkal nőtt a magyar villamosenergia-rendszerterhelése, de az elmúlt bő három évtizedben nagyot hullámvasutazott az érték.
A következő 10 éven belül megállhat az olajkereslet növekedése, és szerepe egyre csökken majd az üzemanyagok között az alternatív energiaforrások javára, de a petrolkémiai felhasználásban még fontos lesz egy ideig. Ezzel szemben a szénkereslet már sohasem fogja elérni a 2019-es szinteket és lassú hanyatlás elé néz az iparág, az áramtermelésben a napenergia válthatja fel fokozatosan. A földgáz felhasználása azonban még akár 30 százalékkal is növekedhet a következő két évtizedben, és ezzel párhuzamosan a cseppfolyósított földgáz (LNG) szerepe is felértékelődik majd - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kedden kiadott World Energy Outlook 2020 jelentéséből.
Májusban rekord szintre ugrott Magyarország áramimportja, voltak időszakok, amikor a hazai fogyasztásnak kevesebb mint felét termelték meg az itthoni erőművek. A fennmaradó részt természetesen a szomszédos országokból kellett megvásárolni az ellátás biztosítása érdekében. Az importfüggőség nem tegnap alakult ki, a fogyasztás elmúlt évtizedekben tapasztalt bővülését a hazai erőművi termelő kapacitás nem volt képes követni, részben a befektetői környezetben felmerülő nehézségek miatt. Az új erőművek építése azonban nem az egyetlen lehetőség a probléma kezelésére.
A svéd Climeon megújulóenergia-technológia gyártó vállalat első magyarországi megrendelése keretében geotermikus áramtermelő berendezést szállít a Baseload Capital Hungary számára. A most bejelentett pilot projekt a Baseload Capital számára ugródeszkaként szolgálhat az egész régióban. A társaság stratégiai lépésként tekint a beruházásra, amelynek segítségével a régióban geotermikus áramtermelő erőművek portfólióját építenék fel, amelyek megújuló alapon termelt zsinórárammal látják majd el a fogyasztókat Alexander Helling vezérigazgató szerint.
Rekord mennyiségű szélenergiát termeltek az európai szélerőművek 2019 első három hónapjában, ezzel egymás után a második negyedben haladta meg a vízenergia-termelést. Miközben a szélerőművek jóval többet termeltek, mint 2018 hasonló időszakában, a vízerőművek termelése negyedével visszaesett.
Váratlan nehézségek akadályozhatják meg Münchent azon tervének megvalósításában, amely szerint alig több mint 5 év alatt, 2025-re teljes mértékben megújuló energiaforrásokból biztosítaná villamosenergia-termelését, amivel a legalább 1 milliós nagyvárosok közül világelső lenne. Ami még meglepőbb, ezek a nehézségek a terv megszületésének és megvalósításának helyszínétől meglehetősen nagy távolságban, Norvégiában jelentkeztek. Az eset ismét rávilágít a rendkívül ambiciózus, de többirányú kihívással küzdő német energiaátmenet megvalósításának problémáira is.
December 1-jétől vásárolhatók meg a 2025-ös matricák.
A választások után sem lett könnyebb dolga a befektetőknek.
Franciaország minden felhasználást megenged a rakétáinál Kijevnek.
EU-kritikus jelölt lehet az egyik befutó.
Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
