A Duna vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű mérési szakaszán ismét nagyon megközelítette a kritikus 30 fokos hőmérsékleti korlátot, 29,79 Celsius-fokot mértek szerdán délelőtt, ezért az erőmű első, második és negyedik blokkját összesen 240 megawattal ismét le kellett terhelni – derült ki az erőmű közleményéből. Az újbóli visszaterhelésre azután került sor, hogy tegnap, az augusztus 20-i állami ünnepnap során a zivatarok hűtő hatása mellett még nőtt az erőmű termelése.
Az idei első hét hónap átlagában 25,6%-ra csökkent Magyarországon a fosszilis alapú áramtermelés aránya a tavalyi első héthavi 29,8%-ról, azaz egyre tisztább a magyar áramtermelés háttere. Ezzel továbbra is az uniós középmezőnybe tartozunk, mert legalább tíz ország megelőz minket. Az élmezőnybe ezúttal Portugália ugrott, amely így megelőzte a rivális Spanyolországot is a bőséges vízerőművi termelés, illetve a tovább bővülő nap- és szélerőművi kapacitások miatt. A magyar áramtermelési mix átalakulásáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A tegnapi 80 megawattos leterhelés után ma további 240 megawattal le kell terhelni délután 3 órától a Paksi Atomerőmű blokkjait, annyira felmelegedett a Duna – derült ki az erőmű honlapjának szűkszavú közleményéből. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a mai napra nem adott felmentést a 30 fokos vízhőmérsékleti korlát betartása alól Lantos Csaba energiaügyi miniszter, hiába lépett mától hatályba az ezt lehetővé tevő miniszteri rendelet.
Ha kis mértékben, 300 megawattal, visszafogná a magyar lakosság a hőhullám idején este 7 és 10 óra között az áramfogyasztását, például a légkondicionálók átmeneti kikapcsolásával, vagy az elektromos autótöltés elhalasztásával, akkor akár több száz euróval olcsóbb lehetne az áram a nagykereskedelmi piacon, és összességében jócskán tudna spórolni az ország - derült ki a Portfolio vizsgálatából. Természetesen a versenypiacról áramot vásárlók is tehetnének többet ilyenkor az esti fogyasztásuk visszafogása terén, de például a folyamatosan termelő üzemeknél, vagy egy irodaház hűtésénél vannak korlátok. A háztartások fogyasztásvisszafogását leginkább az akadályozza, hogy semmit nem éreznek a hőhullám miatt újra extrém magas piaci áramárakból, így a ma este 8 és 9 óra közötti közel 500 eurós áramárból, hiszen védi őket a merev rezsicsökkentési rendszer. Ebben legfeljebb annyi a "büntetésük", hogy ha éves szinten túllógnak az átlagfogyasztási korláton, akkor 36 forint helyett 70 forintot kell fizetniük kilowattóránként; és ebben hozna nagy változást, ha a kormány bevezetné a tavaly Brüsszel felé már megígért dinamikus árképzést 2025 végéig. Az árampiac kereslet oldali visszafogásának lehetőségeiről, illetve az árambeszerzési lehetőségekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről itt érhetők el információk.
Két vállalkozás, a Green Energy Investhor Zrt. és az Euronergy Arrabona Kft., építheti meg a Győr-Moson-Sopron vármegyei Vadosfa közelében azt a gigantikus, összesen 695 megawatt kapacitású szélerőműparkot, amelyre az egész országban csak egyetlen csatlakozási ponton adott lehetőséget tavasszal a kormány – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal oldalán elérhető adatbázisból. Ez megerősítette a Portfolio tavasszal megírt értesülését, hogy Győr közelében valósulhat meg a projekt, közvetlenül a nagyfeszültségű hálózatra csatlakoztatva.
Műszaki probléma miatt automatikusan lekapcsolódott az országos energiarendszerről a román cernavodai atomerőmű első blokkja péntek este - közölte az üzemeltető Nuclearelectrica, amely 82,5 százalékban állami tulajdonban áll.
Ma, azaz csütörtök délután fél 3-tól a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját 25-25 MW-tal le kellett terhelni a rendszerirányító utasítására – jelezte üzemi esemény című szűkszavú közleményében az erőmű.
Bár egy legyengült hidegfront hatására néhány fokkal csökkent mától a napi csúcshőmérséklet Magyarországon, de ezzel együtt is ma hazai viszonylatban történelmi csúcsközeli, ezer eurós áramár alakult ki holnap este 8 és 9 óra közöttre a magyar áramtőzsdén. Az áram- és gázfogyasztási trendekről, kilátásokról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek és regisztráció itt.
Az esti órákban elképesztően magas szintre ugrik az áram ára a magyarországi nagykereskedelmi piacon ezekben a napokban: már-már az energiaválság legakutabb fázisának árszintjeit idézik az aktuális számok, ami jelentős mértékben összefügg az Európa-szerte tomboló hőséggel, és az emiatt megugrott hűtési igénnyel.
Hétfőn déltájban több, mint 3190 megawattot termeltek az ipari méretű, 50 kW feletti, napelemek Magyarországon, és ezzel 11 MW-tal megdőlt az eddigi, április 30-án felállított áramtermelési csúcs – hívta fel a figyelmet keddi Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
A jelenlegi magyarországi szélerőmű kapacitások tízszerese (3,3 GW) mellett sokkal jobban ki lehetne tölteni a magyar energiatermelésben azokat a hullámvölgyeket, amelyek a naperőművek napközbeni túltermeléséből adódnak, és amelyek miatt ahogy a rámutattunk, rendszeresen vissza kell terhelni a Paksi Atomerőművet is – emeli ki friss összefoglalójában az Energiaklub szakértője. A Regionális Energiakutató Központ (REKK) szintén friss modellszámításai pedig azt mutatják, hogy nemzetgazdaságilag az lenne a legolcsóbb és legtisztább megoldás, ha a kormány által 2030-ra megcélzott 12 GW naperőmű kapacitás mellé nem 1, hanem 4 GW szélerőmű kapacitás épülne ki, mert így az importáram döntő részének kiváltása mellett a tervezett három új rugalmas gázerőművet (CCGT) is meg lehetne spórolni. Ezekről az izgalmas kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet jelentkezni.
Az orosz rakétacsapások tapasztalatai azt mutatják, hogy korlátozott számú ballisztikus vagy cirkálórakéta is képes jelentős és hosszútávú kárt okozni az energetikai és más infrastruktúrákban – írja az amerikai Institute for the Study of War (ISW) háborús elemzőintézet vasárnapi jelentése.
2024. március 22. egy újabb mérföldkő. Aznap éjjel újabb, sajnos nem váratlan fordulatot vett az orosz-ukrán háború – főleg energetikai fronton. Aznap és azóta Oroszország ismét aktívan támadja az ukrán energetikai infrastruktúrát, különösen annak áramtermelő képességét, azaz az erőműveket. Az írás célja körbejárni, hogy ez az erőműveket romboló taktika hova vezethet az ukrán hálózat működtetése és a kereslet kielégítése szempontjából, illetve milyen rövidtávú hatásai lehetnek az immár majdnem fél éve összekapcsolt EU-ukrán villamosenergia piacokra.
A nagyobb áramtermelő gázerőműveknek nem kell tagi hozzájárulást fizetniük a 2022-ben sebtében beszerzett különleges földgázkészlet fenntartásához, és a részben ezért, részben egyéb okok miatt keletkező lyukat a magyar adófizetőknek kell állniuk 18,5 milliárd forint összegben – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
A napsütéses, hűvös időben ma 3400 MW körüli szintet ért el több órán keresztül az ipari naperőművek villamosenergia termelése Magyarországon, amivel messze új történelmi csúcs született. Erről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Egykor csak különböző fizikai törvények illusztrálására használták a kedvelt bólogató ivó madárnak (vagy részeges kacsának) nevezett játékot. Bár az már bebizonyosodott, hogy valódi örökmozgó soha nem lesz belőle, gyakorlatilag egy szinte teljesen ingyenes energiaforrás, áramtermelő lehet belőle egy friss kutatás szerint.
Elérte a 6000 megawattot az ipari és háztartási méretű naperőművek együttes kapacitása Magyarországon, azaz háromszor akkora már, mint a Paksi Atomerőműé – jelentette be az MVM kalocsai ügyfélszolgálati irodájának átadó ünnepségén Lantos Csaba.
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Tartós és jelentős növekedési korszak kezdődhetett az Európai Unió áramfogyasztásában, és a megújuló energia folytatódó térnyerésével párhuzamosan a felhasználók zömét érintő további mélyreható változások indultak a villamosenergia-rendszerben. A hálózatfejlesztések mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a rendszer rugalmasságát növelő olyan új alternatívák is, mint a kisebb-nagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitások vagy a fogyasztó oldali válasz megoldások.
