Az Európai Bizottság a jövő héten mutatja be a gázellátási vészhelyzeti terv tervezetét, ami többek között tartalmazza a középületek és kereskedelmi épületek fűtésére ajánlott maximális hőmérsékleteket is. Az első részletekről már beszámolt a dpa.
A Kormányinfó utolsó perceiben elhangzott még egy fontos kijelentés, amely szerint a távhőt nem érinti a mostani intézkedés, ergo a távhősökre továbbra is vonatkozik a rezsicsökkentett ár, fogyasztástól függetlenül.
Stanley Pignal, a The Economist újságírója osztott meg Twitter-fiókjával egy videót, amely szerint francia fiatalok csoportba verődve kapcsolják le üzletek homlokzatának világításait.
A francia kormány szeretné 100 százalékig visszaállamosítani az Électricité de France (EDF) áramszolgáltatót - jelentette be Élisabeth Borne új miniszterelnök szerdán, a nemzetgyűlésben elmondott programbeszédében.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Az a kis- és középvállalkozás, amelynek vezetője nem nyilatkozik haladéktalanul, de legkésőbb július 1-ig arról, hogy a továbbiakban már nem jogosult a rezsicsökkentett áron venni az áramot és a gázt, súlyos retorziókkal néz szembe, mert lekapcsolhatják mindkét szolgáltatásról és még komoly pénzügyi büntetést is fizethet – derül ki az MVM Next hétfői közleményéből. Ez azután született, hogy a minap megjelent kormányrendelet jelentősen szűkítette a rezsicsökkentésre jogosult cégek körét és amint szombati cikkünkben külön kiemeltük: haladéktalanul lépniük kell a rezsicsökkentésből kieső cégeknek a súlyos következmények elkerülése érdekében. Sőt, egy másik céges körnek is nyilatkoznia kell, hogy újonnan jogosult lehessen a kedvezményes áram- és gázárra.
Az ausztrál energiapiaci szolgáltató (AEMO) tegnap délután felfüggesztette a teljes nemzeti energiapiacot, miután lehetetlennek ítélte az azonnali piac további működését a megbízható energiaellátás biztosítása mellett. Ez az első alkalom, hogy a teljes nemzeti energiapiac 1998-as megalakulása óta felfüggesztették.
Megváltoztatta a rendszerhasználati díjelemek induló árai kapcsán az évenkénti ármegállapítás első időpontjával kapcsolatos szabályokat a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent rendeletében a kormány.
Egy minden körülményekre kiterjedő gázpiaci, illetve egy áramellátási megállapodást írt ma alá Belgrádban Szijjártó Péter külgazdasági külügyminiszter, és így egy minden eddiginél jelentősebb és széleskörűbb energetikai együttműködés alakult ki Szerbia és Magyarország között – derült ki a tárcavezető belgrádi sajtóeseményén.
Robbanásszerűen, akár 30 százalékkal drágulhat a sör az idén Németországban a főzdék szövetségének (Deutscher Brauer-Bund, DBB) szerdán ismertetett becslése szerint.
Korábban soha nem használt még fel annyi villamos energiát Magyarország márciusban, mint a múlt hónapban, ezzel január után már másodszor dőlt meg az adott hónapra vonatkozó rekord. Az orosz-ukrán háború első napjától egy időre leállt Ukrajna felől az áramimport, de március második felében már ismét élénk áramlás volt látható Magyarország irányába.
Az osztrák háztartásoknak februárban jelentősen többet kellett energiára költeniük mint egy évvel korábban, de januárhoz képest is viszonylag nagy áremelkedést voltak kénytelenek elviselni.
A világ országainak első negyedében található Magyarország a nap- és szélenergia áramtermelésben elfoglalt részaránya alapján, de ez szinte csak a napenergiának köszönhető, a szélenergia szerepe itthon csekély, ami a nemzetközi mezőnyben egyedi kettőségnek tűnik. Ezzel együtt a magyar villamosenergia-termelés a világ- és EU-átlagnál is gyorsabban zöldült az ezredforduló óta.
A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy sok cég nem tudott élni az idén januártól elérhető, rezsicsökkentett áramvásárlás lehetőségével, azaz benne ragadhatott a versenypiaci szolgáltatási szerződésében, és így jóval magasabb áron volt kénytelen áramot vételezni. Az adatok azt is mutatják, hogy januárban is csaknem 200 milliárd forintos volt a versenyszektor villanyszámlája, több, mint duplája az egy évvel korábbinak.
Egy közös javaslatban arra tettek javaslatot az illetékes spanyol és portugál miniszterek, hogy 180 euró legyen a nagykereskedelmi áramárak plafonja az Európai Unióban, hogy ezzel megtörjék az egekbe emelkedő gázárak miatt szintén egekbe emelkedő áramárak káros gazdasági hatásait. A két ország azt mondja, hogy ha a jövő heti EU-csúcson nem lesz erről egységes döntés, ők akkor is meglépik ezt, azaz újra bevezetik azt az árplafont, amit 2019-ben brüsszeli nyomásra töröltek el.
Míg a bruttó villamosenergia-termelés 2,5%-kal, addig a felhasználás 5,3%-kal emelkedett tavaly és a termelésen belül egyre látványosabban tör előre a napenergia mellett a földgázalapú is – rajzolódik ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtökön kiadott előzetes éves adataiból. Az anyag egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy a megtermelt villamos energia 63,8%-a karbonsemleges forrásból származott, és mindezzel párhuzamosan a teljes bruttó termelésben a napenergia aránya 10,6% volt.
Az energiaköltségek világszerte elszabadultak. A benzinárak megugrottak az Egyesült Államokban, míg Európa a fűtési számlák emelkedése miatt került energiaválságba. Az Egyesült Királyságban arra figyelmeztetnek: az idősek élelem vagy fűtés nélkül maradhatnak a megnövekedett energiaszámlák miatt. Ennek a jelenségnek egy részét az okozza, hogy a világ újraindult a járvány után, azonban az is elmondható, hogy a klímapolitika egyre jobban emeli az árakat. Az új nettó zéró emissziós vállalások ezer milliárdos költségekkel járnak, ami a klímaváltozás kezelésének rossz irányát jelenti.
Romániában ideiglenesen korlátozzák a lakossági villamos energia és gáz árát, illetve kiterjesztették az árkompenzációban részesülők körét; az újabb intézkedések februárra és márciusra érvényesek. A kormány keddi ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el erről.
A tartósan magas gázárak a legjobb esetben is kitartanak 2023 közepéig, de még hosszú távon, 2030-ig sem várható a gázpiaci helyzet jelentős javulása. Így lehet, hogy az árampiaci őrület is elhúzódik addig.