Januárban 6610,5 milliárd forintra emelkedett a pénzintézetek állampapír-állománya, ami természetesen új csúcsot jelentett - derült ki az MNB hétfő reggel publikált friss adataiból. Ezzel a decemberi átmeneti visszaesést egyszerre korrigálták a bankok, amiben szerepe lehetett annak is, hogy a jegybank januárban bejelentette önfinanszírozási programjának folytatását.
Két hónap sem telt el az évből, de máris teljesült az egész évre tervezett lakossági értékesítés közel 80 százaléka, így meg is emeltük a tervet - mondta a Portfolio-nak adott interjúban Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója szerint ugyanakkor azt korai lenne kijelenteni, hogy emiatt nem kell majd devizakötvényt kibocsátania Magyarországnak, első lépésben a forintkötvények kibocsátását foghatják vissza. A szakember szerint természetes, hogy eléri majd a korlátját a lakossági értékesítés, a cél az, hogy kialakuljon egy olyan struktúra, melyben tovább csökkenhet a deviza részarány az adósságon belül és egyre inkább belföldi kézben lehet az adósság.
Szokatlanul gyengére sikerült a ma megtartott 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukció a benyújtott ajánlatok szempontjából: a 40 milliárd forintos keretre ugyanis csak 28,1 milliárdnyi vételi igény érkezett az elsődleges forgalmazóktól. Ezt látva az Államadósság Kezelő Központ 18,5 milliárd forintra csökkentette az elfogadott ajánlatok volumenét, azaz még a meghirdetett keretnek a felét sem adta el.
Az idei év leggyengébb vételi érdeklődését generálta a ma megtartott 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukció, de emellett is eladta a tervezett 40 milliárdos mennyiséget az Államadósság Kezelő Központ.
A tervezett 50 milliárd forint helyett 65 milliárd értékű államkötvényt adott el az ÁKK csütörtökön, főleg az öt- és tizenöt éves papírokra volt intenzív kereslet. A hozamok kismértékben emelkedtek a legutóbbi nagy beszakadás után.
Időarányosan nagyon jól állhat Magyarország 2016-os finanszírozása, így a korábbi tervekkel ellentétben valószínűleg mégsem lesz szükség euró- vagy dollárkötvény kibocsátására - véli a Citigroup elemzője. Gárgyán Eszter kedden kiadott elemzése szerint ugyan hivatalos bejelentés nincs, de elképzelhető, hogy az első féléves finanszírozási szükségletet már fedezte az ÁKK.
Rég nem látott kereslet volt a rövid magyar állampapírokra az ÁKK keddi aukcióján, így a tervezett 40 milliárd forintnál többet sikerült értékesíteni. A hozam alig változott a múlt héthez képest, a jelek szerint kicsivel egy százalék felett alakult ki az új egyensúlyi pont.
Csütörtökön világszerte folytatódott a tőzsdék zuhanása és a befektetők menedékkeresése. Az ilyen helyzetekben erőre kapnak az amerikai állampapírok és az arany is.
A tervezett 40 milliárd forint helyett csak 37 milliárd értékben adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK csütörtökön. A hároméves változó kamatozású tenderen is csak a meghirdetett összeg felét tudta eladni az adósságkezelő.
A terveknek megfelelően 40 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az aukciós hozam minimálisan csökkent, a hétfőihez képest viszont ellentétes volt a folyamat.
Az eredetileg tervezett 50 helyett 53 milliárd forint értékben adott el államkötvényeket csütörtökön az ÁKK, ehhez az kellett, hogy a három- és tízéves futamidők esetében felülteljesítsék a tervet, mivel az ötéves papírok nem fogytak úgy, ahogy szerették volna.
Ugyan sikerült eladni a tervezett 40 milliárd forintnyi 3 hónapos diszkont kincstárjegyet kedden, de annak az volt az ára, hogy ismét egy százalék fölé emelkedjen a hozam a visszafogott kereslet mellett.
Az elmúlt 7 évben tízszeresére nőtt a feltörekvő piaci vállalatok dollárban felvett adósság állománya - mutat rá szemléletes ábrájával a Societe Generale stratégiai elemző csapata. Így a Fed-emelések miatt növekvő dollár kamatkörnyezet és egyéb tényezők miatt növekvő csődrátákra figyelmeztetnek friss rövid anyagukban.
Pénteken minden korábbinál nagyobb összegű, 5500 milliárd dollárnyi állampapír hozama csúszott a negatív tartományba azt követően, hogy a japán jegybank meglepetésre mínusz 0,1 százalékra vágta az alapkamatot - írta a Financial Times.
Ugyan decemberben jelentős mennyiségű állampapírt adtak el a magyar bankok, de így is a pénzügyi szektor volt a 2015-ös átrendeződés egyik főszereplője, hiszen több mint 1700 milliárd forinttal nőtt az állományuk. A másik nagy vásárló a lakosság volt, mely szintén több mint ezermilliárddal növelte befektetését magyar állampapírban. Közben viszont a külföldiek - elsősorban a Franklin Templeton - folyamatosan adták el magyar kötvényeiket.
A terveknek megfelelően 40 milliárd forintnyi kincstárjegyet és 8 milliárdnyi változó kamatozású kötvényt adott el csütörtökön az ÁKK, azonban mindkét aukció esetében visszafogottnak volt mondható a kereslet.
A tervezett 40 helyett csak 35 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK. Az átlaghozam egy hajszállal egy százalék alatt alakult.
Az év elején tapasztalt nemzetközi piaci kilengéseket viszonylag olcsón megúszta a magyar kötvénypiac - emeli ki az Erste Bank hétfőn megjelent elemzése. A cég szakemberei szerint az év további részében emelkedésnek indulhatnak a forinthozamok is.
Egyetlen negyedév alatt eladta magyar állampapír-kitettségének negyven százalékát a Franklin Templeton amerikai befektetési alap, melynek már mindössze 4,5 milliárd dolláros állománya van Magyarországon - derül ki a cég friss portfóliójelentéseiből. Az adatok szerint a forint- és a devizakötvényeket is intenzíven szórta ki a cég, előbbire elsősorban a bankok, utóbbira pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lehetett vevő. Egy év alatt majdnem 6,5 milliárd dollárnyi magyar állampapír tűnt el a Templeton portfóliójából, vagyis a negyedik negyedévben végérvényesen bebizonyosodott, hogy Michael Hasenstab gyorsan itt akar hagyni minket, esze ágában sincs lejáratig tartani papírjait. Vélhetően ezzel van összefüggésben az is, hogy az MNB megpróbálja az állampapírpiac felé terelni a bankokat, valószínűleg ez a folyamat hasonlóan erős lesz 2016-ban is, hiszen a fennmaradó kötvény mennyiséget is valószínűleg megpróbálja majd piacra dobni az amerikai cég.
Felemásra sikerültek az MNB csütörtöki kamatcsere-tenderei, a jegybank ugyan megemelte az ajánlott mennyiséget, és a tenderek vonzerején is javított, ennek ellenére csak a legrövidebb, hároméves tenderekre volt elegendő érdeklődés.