Megint egy százalék alatt a rövid hozamunk
A tervezett 40 milliárd forint helyett 50 milliárdért tudott eladni három hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK kedden, a hozam pedig ismét az egy százalékos lélektani határ alá esett.
A tervezett 40 milliárd forint helyett 50 milliárdért tudott eladni három hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK kedden, a hozam pedig ismét az egy százalékos lélektani határ alá esett.
Az uniós forráslehívás költségvetési megelőlegezése miatt az eredetileg tervezettnél lényegesen magasabb lehet a 2016-os finanszírozási szükséglet Magyarország esetében, azonban a terv feletti lakossági értékesítés miatt ez nem okoz gondot - olvasható a Citibank friss elemzésében. Az amerikai bank szerint devizakötvény-kibocsátásra nem lesz szükség idén a legutóbbi jüanalapú értékesítést követően.
Két sikertelennek mondható aukció után csütörtökön sikerült eladni a tervezett 40 milliárd forintnyi 12 hónapos diszkont kincstárjegyet. Ráadásul a hozam is kedvezően alakult, stabilan egy százalék alatt találtak gazdára az állampapírok.
A múlt héten hosszú évek óta először fordult elő, hogy a tízéves magyar kötvények másodpiaci hozama a hasonló futamidejű lengyel papíroké alá esett. Korábban el sem tudtuk képzelni, hogy ez megtörténhet, azonban az elemzők szerint a számunkra kedvező folyamatnak még nincs vége, mostantól egy időre tartóssá válhat ez a helyzet. Persze ehhez kellettek a lengyel belső kockázatok is a tavalyi parlamenti választások után, ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni a magyar állampapírok kimagasló teljesítménye mellett.
A tervezett 40 helyett 50 milliárd forintnyi három hónapos diszkont kincstárjegyet adott el kedden az ÁKK. A papírokra kiugró volt a kereslet, több mint fél éve nem tolongtak ennyire a befektetők a rövid magyar kincstárjegyekért.
Rekordközeli reálkamatokat kínálnak a magyar állampapírok, azonban egy elhamarkodott döntés miatt ezeken a befektetéseken is tudunk bukni, mivel a visszaváltási árfolyam alacsonyabb is lehet a névértéknél. Megnéztük, meddig érdemes tartani egy állampapírt ahhoz, hogy pozitívan tudjunk belőle kiszállni.
Az e heti kínai kötvénykibocsátás után egyelőre nem látja szükségesnek az Államadósság Kezelő Központ, hogy milliárd eurós nagyságrendben újra megjelenjen a kínai piacon, ehelyett a jelenlét néhány év alatti felépítése a fontos, illetve az, hogy a hagyományos euró- és dolláralapú forrásbevonás mellett egy harmadik választási lehetőség is rendelkezésre álljon - többek között ezt fogalmazta meg a Magyar Időknek adott, vasárnap megjelent interjúban Barcza György. Az ÁKK-vezér szerint négy tényezőnek köszönhető, hogy a lengyel kötvényhozamok alá süllyedtek a magyar papírok hozamai és mindez arra is utal, hogy felminősítések sorozatát árazta be a piac Magyarország kapcsán. A jüankötvény árazásáról, az euróhoz képest becsült felárának méretéről saját szombati cikkünk:
Akár 750 milliárd dollárnyi amerikai eszközt is eladhat Szaúd-Arábia abban az esetben, ha elfogadja a kongresszus azt a törvényt, amely lehetővé teszi a szaúdi állam jogi felelősségre vonását a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekben való esetleges részvételért - ezzel az üzenettel fenyegette meg a szaúdi külügyminiszter múlt hónapban amerikai partnereit Washingtonban - írta meg a New York Times. A tömeges szaúdi eszközeladás amiatt következne be, hogy megelőzzék azok bírósági lefoglalását, igaz kérdéses, hogy az üzenetet komolyan lehet-e venni. Az amerikai adminisztráció mindenesetre lobbizik a törvény megakasztásáért, Barack Obama amerikai elnök pedig jövő szerdán Rijádba látogat a szaúdi királyhoz.
Számításaink szerint évente nagyjából egy százalékos hozamfelárat kell fizetnie Magyarországnak azért, mert a héten jüanban adósodott el. Ugyanakkor a kibocsátás alacsony összege miatt a teljes költség elhanyagolható, három év alatt bő egymilliárd forint a gazdaságpolitikai közeledés ára.
Az utóbbi években a kormány szeret arra hivatkozni, hogy a magyar állam egyre kevésbé van ráutalva a külföldi befektetőkre. A számok azonban nem ezt mutatják, ha megnézzük a magyar adósság elmúlt tíz évben mutatott evolúcióját, akkor az látszik, hogy egy nagy külföldi hitelező állományának leépítése okozott ugyan némi változást az utóbbi években, de hosszabb távon alig változik a nemzetközi szereplők részaránya.
A jüankötvény ma megtörtént kibocsátása inkább gazdaságpolitikai, politikai céllal, és nem finanszírozási szándékkal történt - mondták el az MTI által megkérdezett elemzők.
Az elmúlt tizennégy évben először fordul elő, hogy a magyar kötvények hozama a hasonló futamidejű lengyel állampapíroké alá essen - közölte csütörtökön a Bloomberg. A jelenség oka elsősorban az MNB további kamatcsökkentése és az, hogy egyre több befektető várja Magyarország felminősítését.
A sajtóhíreknek megfelelően hároméves, egymilliárd jüan értékű devizakötvényt bocsátott ki csütörtökön Magyarország évi 6,25 százalékos hozam mellett - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ahogy azt korábban sejtettük, az euró-swapot követően a tényleges kamat lényegesen alacsonyabb lesz.
Délután háromkor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tart sajtótájékoztatót "Kínai devizában bocsátott ki államkötvényt Magyarország" címmel - olvasható a szerkesztőségünknek küldött meghívóban. A jelek szerint a reggeli sajtóhírek után meg is történt a kibocsátás, a részletekről természetesen beszámolunk.
A maximális rábocsátással élve a tervezett 50 helyett 75 milliárd forintnyi kötvényt értékesített csütörtökön az ÁKK. A hozamok felemás képet mutattak az erős érdeklődés mellett is.
Várhatóan hároméves jüankötvényt bocsát majd ki Magyarország a közeljövőben 6,5 százalék körüli kamattal - értesült a Reuters és a Dow Jones hírügynökség. A kamat elsőre irreálisan magasnak tűnik, azonban az euróra cseréléssel ez csökkenhet még valamennyivel.
Az Államadósság Kezelő központ (ÁKK) mandátumot adott a Bank of China Limited pénzintézetnek kínai jüanban (renminbi) denominált, benchmark összegű, angol jog alatti kötvény kibocsátásának megszervezésére - közölte az ÁKK szerdán az MTI-vel.
A tervezett 40 helyett 50 milliárd forintnyi három hónapos diszkont kincstárjegyet adott el kedden az ÁKK, a hozam viszont gyakorlatilag hetek óta nem változik.
Szerdán visszafizette Magyarország a válság idején lehívott hitelét, Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az InfoRádiónak pedig azt is kiemelte, hogy most már az államadósság többsége belföldi tulajdonban van.
A tervezett 40 helyett csak 34 milliárd forint értékben adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyeket csütörtökön az ÁKK, a változó kamatozású papírokból viszont elfogyott a felkínált mennyiség.
Felgyorsítják és kibővítik az országos haváriaközpont tervét.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mutatunk hat érdekes ábrát.
Holnap is érdemes ugyanilyen időre készülni.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
