A tervezett 40 milliárdos mennyiségre is sikerült kicsit ráemelni, így végül 45 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyeket kedden az ÁKK. A hozam továbbra is gyakorlatilag nulla százalék.
A csütörtöki újabb határidőig sem fizette ki egy 650 millió dolláros kötvény kamatát a venezuelai állami tulajdonú közszolgáltató cég. A hitelezők szerint ez gyakorlatilag a csőddel egyenértékű, de a dél-amerikai ország hivatalosan még nem jelentette be fizetésképtelenségét.
Több mint 80 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK, hasonlóra évek óta nem volt példa. A jelek szerint egymásra találtak a befektetők és az állam: az egyik fél még hisz a további hozamesésben, a másiknak pedig minden fillér forrás jól jön a mostani helyzetben.
Idén csaknem feleződött a világban a szuverén államadósság leminősítések száma 37-ről 20-ra, míg duplázódott, 6-ról 12-re ugrott az országfelminősítések száma - áll a Moody's Investors Service ma Londonban ismertetett éves világjelentésében.
A tervezett 40 milliárd forintnyi 3 hónapos diszkont kincstárjegyet értékesítette kedden az ÁKK, a hozam pedig ismét pozitív tartományba kúszott. Mindez arra utal, hogy továbbra is pénzszűkében van az állam, szükség van a forrásra.
Hatalmas sikerrel cserélte le dollárkötvényeit euróalapú papírokra Magyarország októberben, az akció jelentős megtakarítással járt. Ezen felbuzdulva pedig egyáltalán nem kizárt, hogy jövőre is megismétlik a mutatványt. Elvileg a mozgástér adott, hiszen egyrészt bőven van még lecserélhető kötvény, másrészt a devizalejárat sem jelentős, így a piac "elbírna" egy ilyen lépést.
Közel egy éve nem látott összegben hirdetett meg eladásra 12 hónapos diszkont kincstárjegyeket az ÁKK csütörtökön, azonban a visszafogott kereslet miatt nem sikerült annyit eladni, amennyit szerettek volna. A változó kamatozású kötvényekkel több szerencséje volt az adósságkezelőnek, ott elment a 7 milliárdos tétel.
Felülsúlyozásról semlegesre módosították a magyar kötvénypiac ajánlását a Societé Generale elemzői, azonban ezt nem azzal indokolják, hogy pesszimisták lennének az országgal kapcsolatban. Egész egyszerűen a francia bank szakemberei szerint annyira drága lett a magyar piac, hogy a jelenlegi árazások mellett már nem éri meg beszállni.
Augusztus végére új csúcsra, 8000 milliárd forint fölé emelkedett a magyar bankok állampapír-állománya, és ez nemcsak a magyar piacon számít kiemelkedőnek, hanem egész Európában nálunk hitelezik a legnagyobb arányban a bankok az államot saját méretükhöz képest. Ha megvalósulnak az MNB tervei, akkor ez még tovább növekedhet a következő hónapokban, amiből a hitelfelvevők is profitálhatnak.
Megint a szokásosnál nagyobb összegben, 40 milliárd forintért adott el három hónapos kincstárjegyeket az ÁKK, ami arra utal, hogy továbbra is átmeneti forrásszűkében van Magyarország az uniós kifizetések előfinanszírozása miatt. A szerencsénk az volt, hogy a megemelt mennyiségre volt kereslet.
Az eredetileg tervezett 50 helyett 65 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK. Vagyis hiába emelte meg a felkínált mennyiséget az adósságkezelő, így is bőven túl tudja teljesíteni a célokat, ráadásul a hozamok új történelmi mélypontra estek.
Az MNB Monetáris Tanácsa keddi közleményében jelezte, hogy kész az eddigiektől eltérő eszközöket is megfontolni annak érdekében, hogy sikerüljön leszorítani a hosszú hozamokat. De milyen eddig nem használt fegyverei vannak a jegybanknak? És miért nem használta azokat eddig?
A korábbinál lényegesen több, 25 milliárd forintnyi három hónapos diszkont kincstárjegyet adott el kedden az ÁKK, pedig nem volt kimagasló az érdeklődés. Ennek köszönhetően a hozam is emelkedett, volt olyan befektető, aki már nulla százalékon kapott állampapírt.
Már eleve a szokásosnál magasabb mennyiséget kínált fel eladásra 12 hónapos diszkont kincstárjegyekből az ÁKK csütörtökön, és még erre is ráemeltek. Így február eleje óta nem látott összegben adtak el egyéves papírokat, a hozam pedig továbbra is negatív.
Szeptemberben az MNB elismerte, hogy a következő időszakban a fő célja a hosszú hozamok leszorítása lehet. Ennek érdekében pedig készek lehetnek elmenni a falig, egyes elemzők szerint az sem zárható ki, hogy végső esetben másodpiaci állampapír-vásárlási programot indítanak az EKB és a Fed mintájára. Ehhez azonban az is kellene, hogy kedvező maradjon a nemzetközi környezet, így jövő kedden még korai lenne várni a nagy dobást.
A tervezett 15 helyett 20 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyet kedden az ÁKK, a hozam pedig továbbra is negatív.
A Prémium Magyar Állampapír volt a legkeresettebb szeptemberben közel 120 milliárd forintos nettó értékesítéssel, ezzel idén eddig az inflációkövető papír a legnépszerűbb állampapír a piacon, miközben tavaly egyértelműen az Egyéves Magyar Állampapír volt a favorit.
Immár öt éve tartják bűvöletükben a magyar lakosságot az állampapírok. A sorozatos kamatcsökkentés ellenére még az MNB legfrissebb adatai sem utalnak arra, hogy bármely más megtakarítási forma az állampapírok közelébe férkőzött volna népszerűségben. A befektetési alapok piaca immár két és fél éve tetszhalott, és a lekötött betéteknek is leáldozott. Egyedül a készpénz és a látra szóló betétek mutatnak érdemi növekedést az állampapírokon kívül. Pedig a lakosság pénzügyi vagyona reálértéken is újabb rekordszintre került, így lenne lehetőség a nagyobb diverzifikációra.
A tervezett 40 helyett 53,5 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK, a hozamok viszont már nem tudnak tovább csökkenni a jegybank szeptemberi lazítása ellenére sem, kismértékben emelkedtek az átlaghozamok.
A keddi aukció nem okozott különösebb meglepetést, ismét negatív hozam mellett sikerült eladni 3 hónapos diszkont kincstárjegyeket. Az ÁKK a tervezett összeget kényelmesen el tudta fogadni.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
