A délutáni nem kompetitív tenderen további 23,6 milliárd forintnyi kötvényt adott el az ÁKK, ezzel a délelőtti aukcióval együtt csütörtökön közel 100 milliárd forintnyi forrást vont be.
A tervezett 50 helyett 75 milliárd forintnyi forrást tudott bevonni az ÁKK a csütörtöki kötvényaukción, ráadásul a hozamok is új történelmi mélypontokra estek vissza, a tízéves például először volt 2 százalék alatt.
Novemberben megint rég nem látott összegben vettek állampapírt a bankok, vagyis korai volt azt gondolni, hogy kifullad a rohamuk - derül ki az MNB legfrissebb statisztikájából. Az októberi és novemberi adatok szerint megtette hatását a jegybank újabb kamatvágása, sikerült ismét az állampapírok felé terelni a pénzintézeteket.
Hónapok óta arról olvasni, hogy hozamsivatag van a világban, a fejlett állampapírokkal nem lehet érdemben pénzt keresni. Az igazán bátor befektetők azonban még tudnak mazsolázni, valahol tíz százalék feletti reálhozam is elérhető. A legnagyobbat most Argentínával lehet kaszálni, ha hiszünk abban, hogy a dél-amerikai ország csődökkel tarkított történelmében nem 2018 lesz a következő fájdalmas dátum. Persze Európában sem kell messzire menni egy kis hozamért, Ukrajna és Törökország például szintén komoly pénzzel kecsegtet. Ami viszont számunkra jó hír, hogy Magyarországnál alacsonyabb hozamon kevesen tudnak forrást bevonni jelenleg a következő 12 hónapra.
A Citibank lakossági üzletágának tavalyi átvételével megerősítette helyét a piacvezetők között az Erste a magyar lakossági bankpiacon. A hitelezés, a digitalizáció és a megtakarítások területén látható piaci fejleményekről a bank vezérigazgató-helyettesét kérdeztük. A ma már pangó, de a válság előtt igen népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelek várható feléledéséről, a lakáspiaci árak jövőjéről és az end-to-end digitalizációról is beszélgettünk Harmati Lászlóval.
Összesen 80 milliárd forintnyi rövid kincstárjegyet adott el kedden az ÁKK, a 3 hónapos papírok mellett a még rövidebb, hathetes kincstárjegyek is elfogytak.
A tervezett 40 helyett csak 32 milliárd forintnyi 12 hónapos diszkont kincstárjegyet értékesített csütörtökön az ÁKK. Az aukció pénzügyi elszámolása már 2018-ra esik, így a most eladott papírok nem növelik az év végi adósságrátát sem.
Néhány éve még a görög csődtől rettegett Európa, idén azonban a görög állampapírokkal lehetett a legjobban keresni a fejlett piacon - olvasható a Bloomberg összesítésében. Azok viszont, akik a venezuelai gazdaság feltámadásában bíztak, pénzük nagy részét elbukták 2017-ben.
Először márciusban fordult elő az, hogy Magyarország negatív kamattal tudott eladni állampapírt, vagyis gyakorlatilag a befektetők fizettek azért, hogy hitelt adjanak a magyar államnak. Októberre az MNB újabb lépéseinek köszönhetően pedig már az egyéves kincstárjegyeket is negatív hozam mellett sikerült értékesíteni.
Soha, semmilyen körülmények között nem szednek kamatot, és csak etikusan, a vallási előírásoknak megfelelően fektetnek be: ez az iszlám pénzügyek alapja. Ugyanakkor a gazdag közel-keleti országok nagybefektetői emiatt nem vehetnek állampapírokat, a helyi bankok nem hitelezhetnek. Egyre több nem muszlim ország ismeri viszont fel, hogy képesek iszlám-kompatibilis kötvények - azaz sukuk - kibocsátására, amellyel hozzáférhetnek az olcsó közel-keleti forrásokhoz. Az iszlám kötvények piaca egyelőre relatíve kicsi, de gyorsan növekszik.
A Takarékbank viszi tovább az FHB Bank befektetési szolgáltatásait, a várható változásokról beszélgettünk Farkas Róberttel, a Takarékbank Pénz- és Tőkepiaci Üzletágának igazgatójával. Szó volt arról is, milyen folyamatok zajlanak most a magyar brókerpiacon, miért érdemes óvatosnak lenni a piaci ralival, és mi veheti fel a versenyt a lakossági állampapírokkal.
Az egyre alacsonyabb kamatok ellenére az állampapírok továbbra is a kockázatkerülő befektetők kedvencei, hiszen szinte ez az egyetlen kockázatmentes befektetési eszköz, amely képes az infláció fölötti hozamot elérni. Megnéztük, melyik állampapírba érdemes most fektetni.
Mostanra kialakult az adósságnak egy olyan szerkezete, ami szerintünk egészséges mind a deviza részarány, mind a lakossági állampapírok esetében - mondta a Portfolio-nak adott interjúban Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A szakember szerint így, ha jövőre is ugyanilyen ütemben folytatódik a felfutás, akkor elképzelhető, hogy további lépésekre lesz szükség, a lakossági láz hűtése érdekében. Sőt, már be is jelentett egy lépést: a tervek szerint 2018-ban több lakossági állampapír esetében szűkítenék a lehetséges vásárlói kört. Barcza szerint idén is magabiztosan csökken majd az adósságráta, pár éven belül pedig akár három fokozattal is felminősíthetik Magyarországot.
Az elsődleges forgalmazóktól érkező összes, a 3 hónapos diszkont kincstárjegyekre (dkj) tett ajánlatott elutasította keddi aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A heti rendszerességgel tartott 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukcióra az ÁKK most 30 milliárd forintért kínált állampapírt.
Most először ír az ÁKK havi sajtóközleményében arról, hogy a havi értékesítés pontosan hány százalékban került lakossági befektetőkhöz. Ennek minden bizonnyal köze van ahhoz, amiről a Portfolio már többször is írt: lényeges különbségek vannak az MNB által közölt háztartási állampapírvagyon és az ÁKK statisztikáiban szereplő lakossági állampapír-állomány között.
A Budapest Alapkezelő legfrissebb elemzése szerint a magyarok többsége továbbra is készpénzben és bankbetétben tartja a pénzét, jó hír viszont, hogy a megtakarítások aránya az elmúlt 5 évben 20 százalékponttal 53%-ra nőtt. A szolgáltató mai sajtótájékoztatóján az alapkezelő és a privátbank idei évi eredményei is szóba kerültek, Konkoly Miklós többek között kiemelte az ingatlanpiac megtakarítási piacra gyakorolt jelentős elszívó hatását is.
A tervezett 40 helyett csak 30 milliárd forint értékben adott el 3 hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK, viszont cserébe megint negatív lett a hozam, vagyis a befektetők fizettek azért, hogy magyar állampapírt vehessenek.
Kifizetődő volt idén részvényekbe fektetni, az MNB értékpapír-statisztikája szerint október végéig mintegy 160 milliárd forintot hoztak a részvénybefektetések a magyaroknak. Ennek köszönhetően a háztartásoknál lévő részvények állománya eddig sosem látott szintre, 500 milliárd fölé nőtt. A részvények idei állománynövekedése eltörpül az állampapíroké mellett, amelyekben idén eddig a háztartások közel nettó 700 milliárdnyi megtakarítást helyeztek el.
Három forintalapú államkötvény aukcióját tartotta ma délelőtt az Államadósság Kezelő Központ és az összesen meghirdetett 50 milliárd forintnyi mennyiségre közel 115 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett be, amelyből végül 54 milliárd forintnyit fogadott el a kibocsátó. A 15 éves kötvénynél 2,8%-os átlaghozam alakult ki, amire még nem volt példa a leghosszabb futamidejű forintalapú aukciók történetében.