Nem véletlenül hívják ezt az újságot Portfolio-nak: a modern portfólióelmélet ugyanis kétségtelenül az egyik leginkább meghatározó ötlet a befektetési pénzügyek világában. Kitalálója méltán Nobel-díjat is kapott azért a matematikai keretrendszerért, amit a diverzifikáció köré szőtt. De miről is szól pontosan a portfólióelmélet és mennyire lehet ezt a gyakorlati életben hasznosítani? Cikkünkben ennek eredünk utána.
Ma már gyorsabb ütemben vásárolja az állampapírokat az MNB, mint a Fed, pedig az amerikai jegybanknak sokkal hosszabb gyakorlata van ebben. Ha az év végéig ilyen ütemben fenntartja a vásárlásokat a magyar jegybank, akkor a teljes államadósság 10 százalékánál is több lehet a kezében. Persze még ezzel is messze el lenne maradva a több mint a több mint tíz év alatt a másodlagos piacon aktív versenytársaktól.
Áprilisban 5,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest, így sokakban merülhet fel a kérdés: ilyen magas infláció mellett érdemes még szuperállampapírt venni vagy inkább az inflációkövető állampapír a jobb választás?
Az elmúlt körülbelül 10 év visszatérő kérdése, hogy hová tűnt a profitabilitás az eurózóna bankrendszeréből. A jó hír, hogy teljesen (még) nem tűnt el, a rossz hír az, hogy a pandémia következtében az eredménykimutatás korábban még ellenállónak tűnő elemein is egyre láthatóbbak a válságok nyomai. A jövedelmezőség csökkenését részben szabályozói ösztönzők is magyarázzák.
Egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hedge fundok az európai országok által kibocsátott állampapírok iránt, így egyes kormányok úgy döntöttek, hogy limitálják a hedge fundok által vásárolható állampapírok mennyiségét, hogy ezzel a hosszú távú befektetőknek kedvezzenek – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
Elsősorban a forintkötvények és a lakossági állampapírok tervezettnél magasabb értékesítése fedezheti a költségvetési hiánycél 6,5 százalékról 7,5%-ra emelését – olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői közleményében. Az adósságkezelő módosította 2021-es finanszírozási terveit a vártnál magasabb deficitre reagálva.
Közel 450 milliárd forinttal bővült a lakosság kezében lévő három legnépszerűbb befektetés állománya az első negyedévben, és bár továbbra is az állampapír hajtja a szekeret, a MÁP+ varázsa egyértelműen elmúlt. Mindeközben kezd magára találni a régóta elhanyagolt befektetés, de ez annak is köszönhető, hogy a koronavírus-válság óta emelkednek a piacok.
Nyolc éve nem látott szintre emelkedhet 2022-ben Magyarország kamatkiadása, ebből elsősorban a lakossági állampapírok tulajdonosai és a forintkötvények vásárlói profitálhatnak – derül ki a jövő évi költségvetés kedden benyújtott tervezetéből. Az adósságkezelés alapelvei nem változnak, viszont a tavalyi megugrás után csak nagyon lassan kezd majd csökkenni újra a GDP-arányos ráta.
Jelentősen javította a brit gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzését csütörtökön a Bank of England, elsősorban a koronavírus-járvány visszavonulásával és a járvány megfékezésére elrendelt korlátozások folyamatos enyhítésével indokolva a módosítást.
Magyarország nem kívánja igénybe venni az Európai Unió helyreállítási alapjának (RRF) hitel lábát, csak a vissza nem térítendő támogatást vesszük fel. Az igen olcsó forrásokról való lemondás lehetséges okairól már írtunk, most a döntés árát próbáljuk számszerűsíteni. Bár nagyon sok peremfeltételtől függ, de hosszú távon az uniós hitelről való lemondás több százmilliárd forintnyi kamatkiadási többletet jelenthet. Cserébe persze nem köti majd meg a kormány kezét az Európai Bizottság.
2021 év eleje óta a fejlett gazdaságokban megemelkedett az infláció alakulásával kapcsolatos bizonytalanság, felerősödtek az inflációs várakozások, reflációs kockázatok a gazdaságok újranyitása és a jelentős amerikai fiskális élénkítés kapcsán. Mindez a globális kötvénypiacokon tőkekivonáshoz és a hozamok növekedéséhez vezetett. A magyar állampapírhozamok a nemzetközi folyamatokkal összhangban emelkedtek, országspecifikus elmozdulás csak a hozamgörbe leghosszabb szegmensében volt tapasztalható. Az országspecifikus tényezőkre reagálva, a piac stabilitásának fenntartása érdekében az MNB több lépésben, célzott finomhangolást hajtott végre állampapírvásárlási programján. Az intézkedések ellensúlyozni tudták az átmeneti országspecifikus tényezők hatását, így márciusban a hosszabb szegmensben a hozamok nagyobb mértékben csökkentek. Összességében az év első három hónapjában az MNB tartós piaci jelenlétének és az állampapírvásárlási program rugalmas alakításának is köszönhetően a hazai hozamok emelkedése beleillett a globális trendbe és jóval visszafogottabb volt a korábbi turbulens időszakokban tapasztaltnál.
Valamivel több, mint 120 milliárd forint van babakötvénybe fektetve, és bár az elmúlt években nem láthattunk nagy érdeklődést a konstrukció iránt, úgy tűnik az utóbbi fél évben valami változott. Érdemes kihasználni a 6,3%-os hozamot kínáló és ezzel egyben a legjobb kamatozású lakossági állampapír adta lehetőségeket, már csak az infláció várható emelkedése miatt is, a babakötvény hozama ugyanis az inflációval párhuzamosan nő.
Márciusig több mint 300 milliárd forinttal bővült a lakossági állampapírok állománya idén, ha ez így megy tovább, év végére átlépheti a 10 ezermilliárd forintos szintet is a vagyon. A papírok közül továbbra is a MÁP+ mutatja a legnagyobb bővülést, de sokan keresik az inflációkövető prémium állampapírt is. A szuperállampapír azonban önmagában is képes lehet hozni az adósságkezelő idei tervét.
Az eredetileg tervezett 20 milliárd forint helyett 30 milliárdért tudott eladni az új 30 éves zöld kötvényből csütörtökön az ÁKK, a papírra jelentős kereslet volt az első aukción. A többi papír is jól fogyott, így összességében a tervezett mennyiség másfélszeresét adta el az adósságkezelő.
Joe Biden elnök beszédet tartott tegnap, néhány órával azután, hogy szankciókat szabott ki a kormánya Oroszországra. Elmondta: a büntetés arányos, most viszont itt az ideje, hogy csökkentse a feszültséget az oroszokkal.
Az újszülöttnek minden vicc új – szól az ismert bölcsesség. De neki minden fenyegetés is új, tehetjük akkor hozzá. Kortól és szituációtól függ, hogy mi számít újnak: meglehet, hogy a mai egyetemista nem találkozott a boltokban erőteljes inflációval egészen mostanáig, és most fedezi fel annak kellemetlenségeit.
A ma reggeli sajtóhíreknek megfelelően Joe Biden amerikai elnök kormánya ma bejelentette az Oroszországot célzó újabb amerikai szankciókat. A büntetést az oroszok korábbi hackertámadásai és az amerikai választásokba való beavatkozások miatt szabták ki.
Globálisan a 2021 februárja előtti egy évben a negyedik legnagyobb volt az MNB mérlegnövekedése GDP-arányosan – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy friss anyagából. Ez többek között annak köszönhető, hogy a magyar jegybank már több mint 1800 milliárd forintnyi kötvényt vásárolt, heteken belül döntenie kell a program újabb kibővítéséről, mivel eléri a korlátot. Így pedig hamarosan nem csak az amerikai jegybank, hanem az EKB növekedési ütemét is elérhetjük.
Akár már csütörtökön bejelenthetik, hogy az amerikai kormányzat tíz orosz diplomatát utasít ki az országból, illetve tovább szigorítja az amerikai bankoknak az orosz állampapírokkal való kereskedést – értesült a Wall Street Journal. A lépések oka a 2016-os elnökválasztás befolyásolása, illetve korábbi hackertámadások lehetnek.
A háztartások éves pénzügyi megtakarítása historikus csúcsra emelkedett. Már a koronavírust megelőzően is nőttek a lakossági megtakarítások, de a vírus hatására erősödött az óvatosság és emelkedtek a kényszermegtakarítások – mondta el Kuti Zsolt, az MNB monetáris politika és pénzpiaci elemzések igazgatóságának igazgatója a Portfolio Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján.
