A NATO Parlamenti Közgyülése a legutóbbi, montreali (Kanada) plenáris ülésén egy négy oldalas állásfoglalást fogadott el, amely Ukrajnára vonatkozó főbb pontjai szerint:
- meg kell erősíteni az Oroszországgal és Észak-Koreával (KNDK) szembeni szankciós politikát
- növelni kell Ukrajna katonai, pénzügyi és humanitárius támogatását.
- iztosítani a lőszerek és a modern fegyverrendszerek időben történő szállítását,
- beleértve a légvédelmi rendszereket, a nagy hatótávolságú precíziós fegyvereket és a vadászrepülőgépeket.
Az állásfoglalásból nem derül ki egyértelműen, hogy a Közgyűlés mit tekint „nagy hatótávolságú precíziós fegyvereknek” (a nyugati médiában ráadásul az ATACMS-t és a Storm Shadow-t is ekként jellemzik).
Jehor Csernev ukrán parlamenti képviselő, az ukrán parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának helyettes vezetője azonban tisztázta, a dokumentumban
1000-5500 kilométeres hatótávolságú rakétákról, köztük a Tomahawkról van szó.
Az ukrán delegációnak sikerült meggyőznie a nyugati kollégákat, hogy támogassák javaslatomat, és ezt a pontot a Közgyűlés rendes ülésszakának határozatába foglalják
– írta a posztjában az ukrán politikus. Hozzátette:
Ez a döntés az első olyan lépés, amely jogalapot teremt, és alapot ad a NATO-tagországok kormányai számára a megfelelő döntés meghozatalára.
Ukrajna eddig csak jellemzően 200-300 kilométeres hatótávolságú rakétákat kapott partnereitől. Volodimir Zelenszkij „győzelmi tervében” ugyan szerepeltek már hagyományos értelemben vett közepes hatótávolságú rakéták, de az ukrán elnök maga is a békeszerződés utánra értette a szállításokat, egyfajta biztosítékként gondolt rájuk.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
