Az első negyedéves GDP-adatok részletes adatiat közölte csütörtökön a KSH, de különösebben ez sem befolyásolta az árfolyamot. Meghatározó volt, hogy kedvező inflációs adatok jöttek az euróövezetből, de az EKB megnyugtatta a piacokat, hogy nem áll le a szigorítással. Az amerikai munkaerőpiaci és feldolgozóipari adatok viszont felemásra sikeredtek, ami még este befolyásolhatja a kereskedést. Hektikus napja van a forintnak.
Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese és a Bankszövetség alelnöke szerint sérül a versenysemlegesség a magyar piacon a kormány múlt éjjel hozott, megtakarítási piacra vonatkozó döntései miatt – a szakember erről a Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján beszélt.
Négy terelőlépést tett az éjszaka kihirdetett jogszabályokkal a kormány annak érdekében, hogy az állampapírok iránti kereslet növekedjen - mondta Nagy Márton miniszter egy mai sajtóbeszélgetésen. Ezek közül kettő az intézményi, kettő pedig a lakossági állampapírkeresletet célozza meg. A kormány várakozásai szerint a bankoktól 1300, a befektetési alapoktól 500 milliárd forint extra kereslet érkezhet az állampapírpiacra a változtatásoknak köszönhetően, és a lakosságtól is több száz milliárd forintnyi új forrást várnak.
Pénzügyi jogszabálydömpinget hozott a szerda este a Magyar Közlönyben, melynek nagy része arról szól, hogy a legváltozatosabb eszközökkel terelje állampapír-befektetésbe a lakosságot és a pénzügyi szektort egyaránt. A legszebb rendelet az, amelyik előírja a bankoknak, hogy év végén bemutassák majd az ügyfeleknek, mennyit nyertek volna, ha pénzüket állampapírba teszik, szemben a (legendásan rosszul kamatozó) bankbetétekkel.
A Magyar Közlöny friss száma szerint módosul a befektetési alapokat szabályozó törvény. Ennek egy része már ismert volt, legalábbis az, hogy egyes alapok esetében előírják a legalább 60%-os értékpapírsúlyt, az viszont újdonság, hogy a befektetések döntő részét gyakorlatilag állampapírokra korlátozza le az érintett befektetési alapoknál a kormány.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
Nemrég jött a hír, hogy új PMÁP papírokat dob piacra az ÁKK, a korábbinál alacsonyabb kamatprémiummal, viszont hosszabb lejárattal. Utóbbi azt is jelenti, hogy hosszabb ideig ketyeg a papír a mostani magasabb inflációval, így kiszámoltuk, érdemes-e még most bevásárolni a hamarosan megszűnő konstrukciókból, vagy jobb kivárni az új inflációkövető papírokat.
Az elmúlt évek egyik legmagasabb vételi ajánlata, 136,5 milliárd forint, jelentkezett a mai 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegy aukción a minap elindított MNB kamatvágás mellett, de közben a 7 éves futamidejű fix kamatozású államkötvény iránt meglepően gyenge lett az érdeklődés a 2024-es költségvetés és az EU-pénzek körüli bizonytalanság mellett, így az adósságkezelő nem is tudta eladni azt a mennyiséget, amit tervezett. A közel 10 éves futamidejű változó kamatozású kötvény iránt viszont szintén erős volt a vételi érdeklődés, így ott is megemelte az elfogadott mennyiséget az ÁKK.
Továbbra sem tudja tartani a versenyt a hajdani szuperállampapír a mostani kamat- és inflációs környezettel, április végén már csak 1457 milliárd forint maradt a konstrukcióban, ami közel 4 éves mélypontnak felel meg. Mindeközben a Prémium Magyar Állampapír iránti kereslet töretlen, a háttérben pedig egyre csak jön fel egy állampapír, ami még csak nem is kifejezetten lakossági konstrukció.
Az Államadósság Kezelő Központ ma hirdette meg a Prémium Magyar Állampapír újabb sorozatait a lakosság részére. Rossz hír, hogy az MNB kamatcsökkentésére hivatkozva csökkenti az ÁKK a kamatprémiumot: a 2028-as lejáratú PMÁP-é 0,25, a 2031-es pedig 1 százalékpontra apad, így a rövidebb futamidejű papír 14,75%-os, a hosszabb 15,5%-os induló kamattal fut majd június 1-jétől.
Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus elnöke kedden közölte a párttársaival, hogy az adósságkorlátról szóló tárgyalásokon még mindig messze a megállapodás, és arra kérte őket, hogy maradjanak egységesek a párt kiadáscsökkentési követeléseivel kapcsolatban, hogy elkerüljék az USA fizetésképtelenségét – írja a Yahoo Finance.
A brit versenyjogi hatóság szerint 5 nagybank is megsértette a brit versenyjogot azzal, hogy egy-egy online chatelés során érzékeny információkat cseréltek egymással a brit államkötvényekről – számol be a Hírről a Reuters.
A magas infláció miatt nagyon is érthető átrendeződés zajlott az idei első negyedévben a magyar megtakarítási piacon az MNB csütörtök reggel közzétett adatai szerint: a folyószámlabetét és a készpénz felől állampapírba és befektetési alapba súlyozta át megtakarításait a magyar lakosság. Míg a tavalyi második félévben a befektetési alapokba áramlott több pénz, idén már visszavette első helyét az állampapír. A felerősödő hozamvadászat sem volt azonban elég ahhoz, hogy sikerüljön megőrizni a megtakarítások reálértékét, az ugyanis tovább romlott.
Babakötvény-programot indítanának el az egyik amerikai államban, a cél az, hogy a 600 millió dolláros programmal csökkentsék a társadalomban jelen lévő vagyoni egyenlőtlenségeket – számol be a hírről a Bloomberg. Ilyen babakötvény-program itthon már régóta létezik, az állampapír jelenleg a legmagasabb kamatozási lakossági konstrukció 17,5%-os kamatával.
Márciusban gyakorlatilag véget vetett a kormány az MNB diszkontkötvényén keresztüli, 18% körüli hozamszerzési lehetőségnek, de amíg tartott, sokan igyekeztek kihasználni a lehetőséget, köztük a magyar privátbanki ügyfelek is. Erre lehet következtetni az MNB számaiból, ami azt mutatja, hogy februárban több mint 15 milliárdnyi diszkontkötvény került a magyar háztartásokhoz. Sőt, vannak olyan hazai szereplők, akik valamilyen szinten továbbra is hozzáférnek az értékpapírhoz.
Szigorít a kormány a befektetési alapoknál: 2023. július 1-től kezdődően a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60%-nak kell lennie az értékpapírok súlyának - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium április végi közleményében. A GFM mai háttérbeszélgetésén kiderült, hogy a szabályozás elsősorban a kötvényalapokra fókuszál, azokon belül is a rövid kötvényalapokra. A GFM azzal kalkulál, hogy az előírás mintegy 400-450 milliárd forintot mozdíthat meg, és ennek nagy része a magyar állampapírpiacon fog lecsapódni.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 6 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében.
Miközben az MNB még 15%-19,5% közé várja az idei átlagos inflációt, egyes hazai piaci szakértők szerint ez inkább 19,5% körül alakulhat, ami azt is jelenti, hogy olyasminek lehetünk szemtanúi hamarosan, aminek ebben az évezredben soha: a 20% feletti kamatozású lakossági állampapírnak. Ezzel pedig jövőre már komoly reálhozamot is zsebre tehetnek a befektetők.
Zöld bejelentéseket tett ma az MNB: egyrészt elindult a zöld pénzügyi termékkereső, másrészt pedig a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek között már zöld termékek is elérhetőek. A jegybank célja az intézkedésekkel az ügyféltájékoztatás mellett az, hogy erősítse a fenntarthatósági pénzügyi termékinnovációkat is.
Péntektől már 15,90%-os kamaton vásárolható meg a Bónusz Magyar Állampapír a diszkontkincstárjegy-hozamok emelkedésének köszönhetően, ezzel pedig megközelíti a népszerű PMÁP 7 éves futamidejű változatának hozamát is. A BMÁP egyik nagy előnye azonban a gyakoribb kamatfizetésben rejlik, a kamatos kamat kihasználásával pedig akár 16%-nál magasabb hozamot is bezsebelhetünk.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
