Mérföldkőhöz ért a magyarok immár kedvenc lakossági állampapírja: februárban a Prémium Magyar Állampapír állománya átlépte az 5000 milliárd forintot. Ezzel már közel háromszor annyi megtakarítást tart itt a lakosság, mint a hajdani szuperállampapírban. Van itt más is: időközben megjelent az új, 7 éves PMÁP kiírása is, ez március 27-től lesz megvásárolható.
A friss adatok szerint 2020. júniusa óta nem volt olyan nagy összegű heti tőkebeáramlás pénzpiaci alapokba, mint a most vizsgált egy hétben Amerikában, mivel a bankcsődök miatt a befektetők biztonságosabb eszközöket kerestek - számol be a hírről a Financial Times.
A jelenlegi gazdasági környezetben egyre fontosabbá vált az, hogy a megtakarításainkat valamilyen befektetéssel kamatoztatni tudjuk. Erre az egyik legjobb módszer az, ha az Államkincstár kínálatában megtalálható értékpapírok közül vásárolunk.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak -6,8 százalékos hozammal zártak 2022-ben, azonban a pénztári portfóliók közel ötödének hozama az utolsó negyedév kiváló teljesítménye révén már a pozitív tartományba került. A szektor hosszú, egy és másfél évtizedes távon továbbra is – igaz, csekély mértékű – reálhozamot, azaz az infláció feletti nyereséget mutathat fel tagjai számára, áll az MNB közleményében.
A megtakarított pénz kamatoztatásának egyik legegyszerűbb és legbiztonságosabb módja az, ha állampapírt veszünk, ezt legolcsóbban a Magyar Államkincstárnál nyitott értékpapírszámlán lehet megtenni. Ebben a cikkben összegyűjtöttük azokat a tudnivalókat, amelyek az első állampapírunk megvásárlásához szükségesek.
Ahogy arról a Portfolio hasábjain beszámoltunk, péntektől a Prémium Euró Magyar Állampapírt felváltja az Euró Magyar Állampapír, az eurózóna inflációját lekövető PEMÁP március 16-ig vásárolható még.
Bizonyára minden szülő számára fontos, hogy a gyermeke megfelelő anyagi háttérrel rendelkezzen, amikor belép a felnőttek világába. Erre jó megoldás lehet a Magyar Államkincstárnál vásárolható Babakötvény, ebben a cikkben erről gyűjtöttük össze a legfontosabb információkat.
Olyan heves esést látunk az amerikai és európai kötvényhozamokban, amelyekre a koronaválság óta nem volt példa, miközben a részvénypiacok is esnek, a dollár gyengül. Nem kétséges, hogy az amerikai bankcsődök állnak a jelenség mögött, a befektetők ugyanis úgy kalkulálnak, hogy a Fednek a vártnál sokkal korábban kell leállnia a kamatemelésekkel - úgy gondolják tehát, hogy az amerikai jegybank figyelemmel lesz a kamatemelések bankrendszert érintő hatására, és ezért visszafogja magát. A piac szerint a Fed egyszerűen hátrébb sorolja az árstabilitásért folytatott harcot, hogy biztosítsa a pénzügyi stabilitást. Amennyire egyértelmű hétfő reggel a konszenzus ezzel kapcsolatban, annyira nem biztos, hogy tényleg így lesz.
A második legnagyobb stablecoin, a USDC (USD Coin) az 1 dolláros lekötött értékről szombaton 81,2 centig esett. Mindez a kibocsátónak, a Circle Internet Financialnek a csődbe ment Silicon Valley Bank felé való kitettségének köszönhető - írja a Bloomberg.
Az Államadósság Kezelő Központ által 2022. júniusában kibocsátott Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP) 400 millió euró összegben meghirdetett mennyisége hamarosan elfogy, újabb sorozat már nem kerül meghirdetésre ebben a konstrukcióban. A kivezetéssel egy időben az ÁKK 2023. március 9-én új euró alapú lakossági állampapírt hirdet meg, Euró Magyar Állampapír (EMÁP) néven, 250 millió euró keretösszegben, a 3 hónapos Euriborhoz kötött negyedéves kamatfizetéssel, évi 2,944% induló kamattal, amelyet az eurómegtakarításokkal rendelkező lakossági befektetők 2023. március 17-től vásárolhatnak meg kizárólag a Magyar Államkincstárnál - derül ki az ÁKK közleményéből.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 3 állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. A 3 és 5 éves kötvényekből jóval kevesebbet tudtak eladni, mint ahogy tervezték, ugyanakkor a 10 éves papírokra nagy volt a kereslet. Összességében 12,5 milliárd forinttal kevesebb papírt adtak el, mint ahogy azt tervezték.
Koronavírus, energiaválság, infláció: több oldalról támadták a megtakarításainkat az elmúlt években. Többen felismerték, hogy azok az összegek, amelyek egy éve még soknak számítottak, ma már jóval kevesebbet érnek, így egyre inkább fontossá váltak a különböző befektetési formák. Sokan azonban azt nem tudják, hogy a nyereségre 15%-os kamatadót kell fizetni, amely jelentősen csökkentheti a megszerzett összeget. Szerencsénkre létezik a TBSZ, amellyel kiküszöbölhető az adófizetési kötelezettségünk a befektetéseken nyert összeg után, ebben a cikkben erről a termékről gyűjtöttük össze a legfontosabb információkat.
Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt a jövő évi költségvetésről, az inflációról, a forint árfolyamáról és a különadókról is az Indexnek adott interjújában.
Érdekes számokat hozott a január is a magyar háztartások értékpapír statisztikáiban. Az MNB adataiból kiderül, hogy az állampapírok iránt rég nem látott keresletet hozott a január, amit a DKJ-vásárlás is erősített, ennek állománya ugyanis átlépte az ezermilliárd forintot. Ennél is érdekesebb, hogy szép csendben egy másik kötvénytípus iránt is nagy érdeklődést mutatnak a magyarok, és ez nem állampapír.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, a tervezett 15 helyett csak 14 milliárd forintnyi papír talált gazdára.
Ma már egy olyan világban élünk, ahol minden csak megszokás kérdése: ez van a forinttal és ez van az orosz-ukrán háborúval is. Tavaly éppen a forint erős volatilitásán kerestek sokat a privátbanki ügyfelek, a szakma kissé átcsapott deviza tradingbe – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Katona Ildikó, az iPrivate Banking Zrt. vezérigazgatója. Bár most erősebb forintot látunk, a szakember szerint könnyen elképzelhető egy jelentősebb lefordulás még a hazai fizetőeszközben. Elmondása szerint nehezen, ugyanakkor példaértékű nyugodtsággal vészelték át a tavalyi piaci lefordulást a vagyonosabb magyarok, idén pedig a kötvénypiacok adják az egyik legizgalmasabb befektetési lehetőséget. Az interjúból kiderül az is, miben hibáztak nagyot a hazai bankok.
Közzétette az OECD a végleges számokat a 2021-es nyugdíjvagyonokról, ezekből többek között kiderül, hogy bár a világban nőtt a nyugdíjmegtakarítások értéke, ennek legnagyobb részét hét ország tudja magáénak. Nem meglepő módon azokban az országban a legmagasabb a nyugdíjpénztári részvétel, ahol kötelező beléptetéses rendszer működik, Magyarországon a munkaképes korú lakosság mindössze 18,6%-ának volt önkéntes nyugdíjpénztára 2021-ben. Ha a pénztári befizetéseket nézzük, Magyarország teljesít a legsiralmasabban az OECD-országok között. Az elmúlt években a nyugdíjhozamokban sem remekeltünk, igaz, 10 éves időtávon azért még mindig pozitív a nyugdíjra gyűjtők reálhozama itthon.
Januárban még minden szépnek és jónak tűnt, februárban viszont jött a kijózanodás, amit a vártnál magasabb infláció és a jegybankok szigorúbb hangvétele is elősegített. A részvénypiacok kapcsán most már sokkal óvatosabbak a hazai potfóliómenedzserek, a többségük távolságtartással figyeli, mi lesz ebből. A kötvénypiaci befektetések viszont új virágkorukat élik, hiszen olyan helyzet állt elő, hogy gyakorlatilag kockázatmentesen lehet szép hozamokat zsebre tenni.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
