Meglett a hatása a kormány lépésének a lakossági állampapíroknál
Már érezhető a kormányzati intézkedések hatása az állampapírpiacon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Kurali Zoltán szerint.
Már érezhető a kormányzati intézkedések hatása az állampapírpiacon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Kurali Zoltán szerint.
Három papír kapcsán is tartott ma aukciókat az Államadósságkezelő Központ, amelyek közül a 12 havi diszkontkincstárjegy iránt visszafogott volt az érdeklődés, a 10 éves kötvény iránt viszont nagyon erőteljesn és ez, illetve az elmúlt napok meredek hozamesése oda vezetett, hogy az elfogadott ajánlatokból kialakuló átlaghozam 7% alá szakadt.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy mi várható az egyes megtakarítási termékek adózását tekintve a július 1. utáni időszakban, és melyek azok a befektetések, amelyek a jövőben is mentesülnek a szocho alól.
Gyakorlatilag kötelező állampapír-vásárlást ír elő egyes befektetési alapok számára a kormány egy szerda esti rendeletben, de az intézkedés főként a kötvényalapokat érinti. Számításaink szerint a teljes befektetési alap piacon több mint 1500 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit kötvényben, de nem magyar államkötvényben tartanak a hazai alapok, azt viszont nehéz megbecsülni is, hogy ebből mennyi lehet a kötvény-, részvény- és vegyes alapokban. Ugyanakkor az is látszik, hogy nem a magyar államkötvények kötelező tartásán fogja „megkeresni” a magyar állam a plusz 500 milliárdot, sőt, ennél jóval több pénz is befolyhat magyar állampapírba.
Az elmúlt évek egyik legmagasabb vételi ajánlata, 136,5 milliárd forint, jelentkezett a mai 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegy aukción a minap elindított MNB kamatvágás mellett, de közben a 7 éves futamidejű fix kamatozású államkötvény iránt meglepően gyenge lett az érdeklődés a 2024-es költségvetés és az EU-pénzek körüli bizonytalanság mellett, így az adósságkezelő nem is tudta eladni azt a mennyiséget, amit tervezett. A közel 10 éves futamidejű változó kamatozású kötvény iránt viszont szintén erős volt a vételi érdeklődés, így ott is megemelte az elfogadott mennyiséget az ÁKK.
Az EKB alelnöke szerint egyre nagyobb kockázatot jelent az árnyékbankrendszer, és ennek a kockázatnak a kezelésére az EU jelenlegi szabályozása nem elegendő – számol be a hírről a Financial Times.
A brit versenyjogi hatóság szerint 5 nagybank is megsértette a brit versenyjogot azzal, hogy egy-egy online chatelés során érzékeny információkat cseréltek egymással a brit államkötvényekről – számol be a Hírről a Reuters.
Két héten belül eljöhet az a pont, amikor az amerikai kormány képtelen lesz kifizetni a számláit és beüt az államcsőd, ez a szakértők egybehangzó véleménye szerint beláthatatlan következményekkel járna. A fizetésképtelenséget minden erővel igyekeznek elkerülni a legmagasabb szinteken, egyre inkább közelednek az álláspontok az adósságplafon megemeléséről a demokraták és a republikánusok között - de van itt egy komoly bökkenő, legalábbis Ray Dalio szerint. A világ legnagyobb hedge fundját menedzselő veterán guru szerint rövid távon meg fogják oldani a krízist a döntéshozók, az adósságplafon újabb megemelése viszont azt fogja jelenteni, hogy az adósságnak nem lesz értelmes korlátja, ez pedig végül katasztrofális pénzügyi összeomláshoz fog vezetni.
Az Egyesült Államoknak csak napjai vannak hátra, hogy elkerülje az államcsődöt a republikánusok és demokraták kiegyezésével az adósságplafon megemeléséről. Ha nincs alku, a kormány heteken belül képtelen lenne finanszírozni kötelezettségeit. Sajnos a politikai álláspontok túlságosan merevek, és a kormányzat leállásának, valamint egy rendkívül káros fizetésképtelenségnek a veszélye nagyon is valós – hívja fel a figyelmet az ING Bank, akik megvizsgálták a lehetséges kimeneteleket.
Szigorít a kormány a befektetési alapoknál: 2023. július 1-től kezdődően a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60%-nak kell lennie az értékpapírok súlyának - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium április végi közleményében. A GFM mai háttérbeszélgetésén kiderült, hogy a szabályozás elsősorban a kötvényalapokra fókuszál, azokon belül is a rövid kötvényalapokra. A GFM azzal kalkulál, hogy az előírás mintegy 400-450 milliárd forintot mozdíthat meg, és ennek nagy része a magyar állampapírpiacon fog lecsapódni.
A Bank of Japan változatlanul hagyta a kamatokat Kazuo Ueda újonnan kinevezett kormányzó első kamatdöntő ülésén. A piac azt várta, hogy az új jegybankelnök a normalizálódás irányába tolhatja el a jegybankot.
Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése miatt, 2024. január 1-től az USA-ból származó forrásadós jövedelmek – így például az osztalék vagy a kamat – után az USA a saját belső szabályai szerinti mértékű forrásadót vonhat le. Az idei év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében tehát még nincs változás, azonban a mostani ismeretek szerint jövőre már a jelenleginél mintegy háromszor nagyobb adót kell majd fizetniük a hazai befektetőknek az amerikai értékpapírokból származó osztalék vagy kamat után. Ennek ellenére sem kell lemondaniuk a magyaroknak a dolláros befektetésekről, ugyanis a dollárban denominált, de nem amerikai kibocsátású értékpapírokba történő befektetés esetén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hatálya után sem emelkednek a hazai ügyfelek adóterhei - hívja fel a figyelmet közleményében az SPB Befektetési Zrt., amely szerint több, nem amerikai kibocsátású vállalati és szuverén kötvény is vonzó befektetés lehet manapság.
A Die Welt német lap úgy értesült, hogy az Európai Unió nem találta jogszerűnek, hogy az orosz jegybank lefoglalt vagyonát Ukrajnának adja – a hírt az Infostart szúrta ki.
A japán jen az év végére 120-as szintig erősödhet a dollárral szemben a jegybank politikájának megváltoztatása miatt – vélekedik a Nomura. Tavaly októberben még 150 felett volt a jegyzés.
Az utóbbi egy-két évben jelentősen ugrottak a lakosság számára is elérhető intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val is 14% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha nehéz ezek után eldönteni, vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2023. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terve 42 százalékban teljesült 2023. március 31-i értéknappal, az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként - közölte az ÁKK közleményében.
A bankszektorban tapasztalható feszültséget egyaránt szorosan figyelemmel kísérik az Egyesült Államok és az eurózóna monetáris politikai döntéshozói. A helyzet nem csak pénzügyi stabilitási szempontból érdekes, hanem azért is, mert a bizonytalan helyzetre a bankszektor a hitelezés szűkítésével reagálhat, ez pedig egy váratlanul új tényező lehet az infláció elleni harcban.
A Moody's Investors Service szerint az európai nagybankok helyzete stabil, így nem várható, hogy olyan helyzetbe kerülnének, amikor veszteséggel kénytelenek túladni kötvényállományukon – számol be a hírről a Reuters.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Diófa Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a KBC Asset Management írását olvashatják:
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
