államkötvény

Kellene nyaralásra a pénz, de melyik inflációkövető állampapírt váltsam vissza?

Kellene nyaralásra a pénz, de melyik inflációkövető állampapírt váltsam vissza?

Olyan vonzó kamatozással forog mostanság a Prémium Magyar Állampapír a magas inflációnak köszönhetően, hogy egyre több magyar megtakarítás áramlik ide, május végén több mint 5650 milliárd forint volt PMÁP-ban. Sőt, minden bizonnyal az eddig is élénk kereslet csak újabb löketet kap azzal, hogy az állampapírok szocho-mentes befektetések maradnak. Csakhogy jön a nyár, és lehetnek olyanok, akiknek a nyaraláshoz szükségük lenne az állampapírban lekötött pénz egy részére. Nem mindegy azonban, melyik PMÁP-ot váltjuk vissza, az alábbi cikkben összeszedjük, mire érdemes figyelni, és adunk pár tippet is.

Átárazódik Európa a tegnapi jegybanki esemény után

Átárazódik Európa a tegnapi jegybanki esemény után

A német rövid lejáratú kötvényhozamok pénteken új háromhavi csúcsot értek el, április közepe óta a legjelentősebb emelkedéssel, mivel a Federal Reserve és az Európai Központi Bank (EKB) jelezte, hogy a szigorítási ciklusnak még nincs vége. 

Ráugrottak a befektetők a 10 éves magyar államkötvényre, 7% alá szakadt az aukciós átlaghozam

Ráugrottak a befektetők a 10 éves magyar államkötvényre, 7% alá szakadt az aukciós átlaghozam

Három papír kapcsán is tartott ma aukciókat az Államadósságkezelő Központ, amelyek közül a 12 havi diszkontkincstárjegy iránt visszafogott volt az érdeklődés, a 10 éves kötvény iránt viszont nagyon erőteljesn és ez, illetve az elmúlt napok meredek hozamesése oda vezetett, hogy az elfogadott ajánlatokból kialakuló átlaghozam 7% alá szakadt.

Itt a lista: ezekkel a befektetésekkel megúszhatod a kormány új adóját

Itt a lista: ezekkel a befektetésekkel megúszhatod a kormány új adóját

A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy mi várható az egyes megtakarítási termékek adózását tekintve a július 1. utáni időszakban, és melyek azok a befektetések, amelyek a jövőben is mentesülnek a szocho alól.

Jön a kötelező állampapír-tartás a befalapoknál – Honnan lesz 500 milliárd erre?

Jön a kötelező állampapír-tartás a befalapoknál – Honnan lesz 500 milliárd erre?

Gyakorlatilag kötelező állampapír-vásárlást ír elő egyes befektetési alapok számára a kormány egy szerda esti rendeletben, de az intézkedés főként a kötvényalapokat érinti. Számításaink szerint a teljes befektetési alap piacon több mint 1500 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit kötvényben, de nem magyar államkötvényben tartanak a hazai alapok, azt viszont nehéz megbecsülni is, hogy ebből mennyi lehet a kötvény-, részvény- és vegyes alapokban. Ugyanakkor az is látszik, hogy nem a magyar államkötvények kötelező tartásán fogja „megkeresni” a magyar állam a plusz 500 milliárdot, sőt, ennél jóval több pénz is befolyhat magyar állampapírba.

Ráugrottak a magyar kincstárjegyre a befektetők, a fix kötvény viszont nem igazán kellett nekik

Ráugrottak a magyar kincstárjegyre a befektetők, a fix kötvény viszont nem igazán kellett nekik

Az elmúlt évek egyik legmagasabb vételi ajánlata, 136,5 milliárd forint, jelentkezett a mai 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegy aukción a minap elindított MNB kamatvágás mellett, de közben a 7 éves futamidejű fix kamatozású államkötvény iránt meglepően gyenge lett az érdeklődés a 2024-es költségvetés és az EU-pénzek körüli bizonytalanság mellett, így az adósságkezelő nem is tudta eladni azt a mennyiséget, amit tervezett. A közel 10 éves futamidejű változó kamatozású kötvény iránt viszont szintén erős volt a vételi érdeklődés, így ott is megemelte az elfogadott mennyiséget az ÁKK.

Katasztrofális pénzügyi összeomlás jön a sztárbefektető szerint

Katasztrofális pénzügyi összeomlás jön a sztárbefektető szerint

Két héten belül eljöhet az a pont, amikor az amerikai kormány képtelen lesz kifizetni a számláit és beüt az államcsőd, ez a szakértők egybehangzó véleménye szerint beláthatatlan következményekkel járna. A fizetésképtelenséget minden erővel igyekeznek elkerülni a legmagasabb szinteken, egyre inkább közelednek az álláspontok az adósságplafon megemeléséről a demokraták és a republikánusok között - de van itt egy komoly bökkenő, legalábbis Ray Dalio szerint. A világ legnagyobb hedge fundját menedzselő veterán guru szerint rövid távon meg fogják oldani a krízist a döntéshozók, az adósságplafon újabb megemelése viszont azt fogja jelenteni, hogy az adósságnak nem lesz értelmes korlátja, ez pedig végül katasztrofális pénzügyi összeomláshoz fog vezetni.

A közgazdászok szerint már nem zárható ki az USA államcsődje, és ezzel együtt a pénzügyi rendszer teljes összeomlása sem

A közgazdászok szerint már nem zárható ki az USA államcsődje, és ezzel együtt a pénzügyi rendszer teljes összeomlása sem

Az Egyesült Államoknak csak napjai vannak hátra, hogy elkerülje az államcsődöt a republikánusok és demokraták kiegyezésével az adósságplafon megemeléséről. Ha nincs alku, a kormány heteken belül képtelen lenne finanszírozni kötelezettségeit. Sajnos a politikai álláspontok túlságosan merevek, és a kormányzat leállásának, valamint egy rendkívül káros fizetésképtelenségnek a veszélye nagyon is valós – hívja fel a figyelmet az ING Bank, akik megvizsgálták a lehetséges kimeneteleket.

Belenyúl a befektetések szabályaiba a kormány, itt az indoklás

Belenyúl a befektetések szabályaiba a kormány, itt az indoklás

Szigorít a kormány a befektetési alapoknál: 2023. július 1-től kezdődően a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60%-nak kell lennie az értékpapírok súlyának - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium április végi közleményében. A GFM mai háttérbeszélgetésén kiderült, hogy a szabályozás elsősorban a kötvényalapokra fókuszál, azokon belül is a rövid kötvényalapokra. A GFM azzal kalkulál, hogy az előírás mintegy 400-450 milliárd forintot mozdíthat meg, és ennek nagy része a magyar állampapírpiacon fog lecsapódni.

Dolláros kötvényekből választhatnak  a kettős adóztatás miatt aggódó befektetők

Dolláros kötvényekből választhatnak a kettős adóztatás miatt aggódó befektetők

Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése miatt, 2024. január 1-től az USA-ból származó forrásadós jövedelmek – így például az osztalék vagy a kamat – után az USA a saját belső szabályai szerinti mértékű forrásadót vonhat le. Az idei év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében tehát még nincs változás, azonban a mostani ismeretek szerint jövőre már a jelenleginél mintegy háromszor nagyobb adót kell majd fizetniük a hazai befektetőknek az amerikai értékpapírokból származó osztalék vagy kamat után. Ennek ellenére sem kell lemondaniuk a magyaroknak a dolláros befektetésekről, ugyanis a dollárban denominált, de nem amerikai kibocsátású értékpapírokba történő befektetés esetén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hatálya után sem emelkednek a hazai ügyfelek adóterhei - hívja fel a figyelmet közleményében az SPB Befektetési Zrt., amely szerint több, nem amerikai kibocsátású vállalati és szuverén kötvény is vonzó befektetés lehet manapság.

Egekben az infláció, közben 15%-os fix kamatok vannak Magyarországon – Megéri így lakossági állampapírba fektetni?

Egekben az infláció, közben 15%-os fix kamatok vannak Magyarországon – Megéri így lakossági állampapírba fektetni?

Az utóbbi egy-két évben jelentősen ugrottak a lakosság számára is elérhető intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val is 14% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha nehéz ezek után eldönteni, vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.

ÁKK: az éves kibocsátási terv 42 százalékban már teljesült

ÁKK: az éves kibocsátási terv 42 százalékban már teljesült

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2023. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terve 42 százalékban teljesült 2023. március 31-i értéknappal, az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként - közölte az ÁKK közleményében.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.