A Pimco elkezdte halmozni a készpénzt és az állampapírokat az egyik legnagyobb kötvényalapjában és csökkentette a magas hozamú, más néven bóvli kötvényekben való kitettségét. Arra számítanak, hogy a piaci eufória, amit Trump megválasztása okozott, ki fog futni hamarosan és növekszik a volatilitás.
Tízéves rekordot döntött az idén a globális adósságpiacokon újonnan kibocsátott kötvények értéke, elsősorban az alacsony kamatokat kihasználni igyekvő vállalati szektor kötvénydömpingje miatt.
A lengyel kormány jüanban denominált államkötvényeket bocsátott ki csütörtökön a kínai bankközi piacon 3 milliárd jüan (CNY) értékben, 3,4 százalékos átlaghozam mellett - számolt be a Reuters. Ezzel a lengyelek lettek az első Panda-kötvény kibocsátók Európában.
Az eredetileg meghirdetett 30 milliárd forint helyett 25 milliárd forintnyi 12 havi diszkontkincstárjegyet értékesített az Államadósság Kezelő Központ.
Egyharmad annak az esélye, hogy amennyiben valaki fejlett ország államkötvényébe fektet, a negatív hozamok miatt pénzt bukik - mutat rá a Quartz friss cikkében.
A meghirdetett 45 milliárd forint helyett 56 milliárd forint értékben adott el 3, 5, illetve 10 éves államkötvényeket csütörtök délelőtti aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Különösen népszerűnek bizonyultak a 10 éves lejáratú papírok, melyekre hétszeres volt a túljegyzés.
Akár 750 milliárd dollárnyi amerikai eszközt is eladhat Szaúd-Arábia abban az esetben, ha elfogadja a kongresszus azt a törvényt, amely lehetővé teszi a szaúdi állam jogi felelősségre vonását a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekben való esetleges részvételért - ezzel az üzenettel fenyegette meg a szaúdi külügyminiszter múlt hónapban amerikai partnereit Washingtonban - írta meg a New York Times. A tömeges szaúdi eszközeladás amiatt következne be, hogy megelőzzék azok bírósági lefoglalását, igaz kérdéses, hogy az üzenetet komolyan lehet-e venni. Az amerikai adminisztráció mindenesetre lobbizik a törvény megakasztásáért, Barack Obama amerikai elnök pedig jövő szerdán Rijádba látogat a szaúdi királyhoz.
Bizonyára rengetegen elgondolkodtak már azon, hogy melyik lakossági állampapírt válasszák a megtakarításukhoz, hiszen nagyon vonzóvá tette az állam a termékpalettát. Sokan azon is törhetik a fejüket, hogy vajon az inflációt vagy az egyéves állampapírhozamot követő, változó kamatozású konstrukciót válasszák-e inkább. Ehhez azt a makrogazdasági kérdést kell megválaszolnunk, hogy mekkora reálkamat várható Magyarországon a következő 5-6 évben. Akár egyszerű ökölszabállyal, akár egy összetett modellel jelzünk előre, a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) által garantált reálkamat minden más terméket megver az előttünk álló ötéves időtávon. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, a jegybanknak a várakozásoknál hamarabb és az előrejelzéseknél jelentősen meredekebb kamatemelési ciklust kéne kezdenie. Ha nem üt be egy újabb válság, akkor ez nem valószínű, így a PMÁK tűnik a jobb választásnak jelenleg. Saját modell alapú előrejelzésünk szerint évente 1 százalékpontnál is nagyobb lehet az átlagos előnye, ami nem elhanyagolható különbségekhez vezet a futamidő végén.
A várakozások szerint visszatér jövőre az infláció; elemzői konszenzus szerint jövőre 2,6 százalékos lesz a mértéke. Érdemes felkészülnünk a helyzetre és megvizsgálnunk, hogy tervezett, vagy már meglévő befektetésünkre milyen hatással lesz a változás.
Az összesen meghirdetett 50 milliárd forintnyi keretösszegre 105,7 milliárd forintnyi vételi ajánlatot nyújtottak be a befektetők a 3 mai államkötvény aukción, így az Államadósság Kezelő Központ 60 milliárd forintot fogadott el ezekből. A korábbi hetekre jellemzőnél sokkal visszafogottabb volt a vételi érdeklődés az 5 és 10 éves kötvényeknél, de ezzel együtt a 3 és az 5 éves papíroknál a meghirdetetthez képest 5-5 milliárddal megemelte az elfogadott mennyiséget az adósságkezelő. Az előző aukciókhoz képest egyébként újra érdemben süllyedtek az átlaghozamok.
A kedvező nemzetközi befektetői hangulattal együtt mennek a hosszú lejáratú állampapírok, hozamcsökkenés következett be a pénteki kereskedésben - közölte a Portfolio-val egy elsődleges állampapírforgalmazó kereskedője. Arra is rámutatott, hogy a forint és a forinteszközök is felülteljesítenek, ami mögött egy kis spekuláció is állhat.
Napok óta lehetett arról hallani, hogy ha az IMF felé nem törlesztenek június 30-án a görögök, akkor az az eurózóna átmeneti válságkezelő alapja felé (EFSF) is nemfizetésnek számít, és az a kérdés, hogy ez a csődnek minősülő esemény utána a görög kötvényekre is kiterjeszthető-e (cross-default), illetve aktiválódnak-e a görög állampapírok nemfizetés ellen biztosító CDS-ek. Ma az EFSF felől igen fontos megállapítás érkezett és hamarosan három lehetséges, súlyos döntésről kell határoznia az illetékes szakértői csoportnak.
Szokatlanul erős vételi érdeklődés mutatkozott a ma megtartott három magyar államkötvény aukció egyikén (10 éves), és bár megemelte az elfogadott ajánlatok keretösszegét az Államadósság Kezelő Központ, de még így is kissé a mára összesen meghirdetett mennyiség alatt tudott bevonni forrásokat. A rövid papírok iránt ugyanis gyér volt az érdeklődés a mélybe süllyedt hozamszintek mellett.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Barcza György ÁKK-vezér ma délelőtt közös sajtótájékoztatót tartott a magyar lakossági állampapírok helyzetéről. Megtudtuk: a jövőben akár új termékekkel is előrukkolhatnak, ugyanis a legutóbbi változtatásaik nagyon sikeresen növelték a keresletet. Az agresszív árazással kapcsolatos aggályainkat nem osztja az adósságkezelő vezére, továbbá az immár drágának számító letelepedési államkötvény sorsa sem változik.
Furcsa kettősség látható a magyar piacon, hiszen úgy is történelmi mélypontra süllyedtek a magyar forint- és devizaalapú állampapír hozamok, hogy közben folyamatosan alulsúlyozták a befektetők a magyar papírokat. A rendkívül alacsony magyar hozamok persze megmagyarázhatók azzal, hogy a fejlett világban is ugyanez történt a nagy jegybankok lazító politikája hatására, de izgalmas feltenni azt a kérdést, hogy mi lesz, ha egyszer végre beleszeretnek a befektetők Magyarországba, azaz elkezdik felülsúlyozni. Akkor majd még tovább esnek, illetve tartósan alacsonyan maradnak a magyar kötvényhozamok a megjelenő plusz vételi érdeklődés hatására? Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen, főleg amiatt, hogy az alulsúlyozásra tekintettel még nem igazán készültek fel Magyarország idei esetleges felminősítésére. Ez azonban a devizahitelek forintosítása után a második félévben esélyes abból kiindulva, amit a hitelminősítők tavaly őszi közleményeikben megfogalmaztak.
A 24 milliárd forintnyi meghirdetett keretösszegből mindössze 6,3 milliárd forintnyi magyar államkötvényre nyújtottak be ajánlatot az elsődleges forgalmazók a délutáni ún. nem-kompetitív tendereken, így szokatlanul gyenge eredményről beszélhetünk.
Az összesen meghirdetett 58 milliárd forintnyi mennyiségnél kissé több, 60 milliárd forintnyi papírt adott el az Államadósság Kezelő Központ a ma megtartott 3 államkötvény aukcióján. A benyújtott ajánlatok mennyisége (84,4 milliárd forint) nem mutatnak tolongást, ami érthető az EKB ma délutáni bejelentése előtti óvatosság miatt, illetve amiatt is, mert már extrém alacsony hozamszintekről beszélhetünk.
Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói azt mérlegelik, hogy milyen módon lehetne nagyobb kockázatot és terhet helyezni az euróövezet gyengébb tagállamaira, amelyek egyébként a legnagyobb mértékben profitálnának abból a piaci környezetből, ha a jegybank ténylegesen belekezdene az államkötvények vásárlásába - tudta meg névtelen források alapján ma a Reuters.
Összesen 97,2 milliárd forintnyi vételi ajánlatot nyújtottak be az elsődleges kereskedők az Államadósság Kezelő Központ által mára meghirdetett 3 államkötvény aukción, így az intézmény végülis csak a meghirdetett 52 milliárd forintnyi mennyiséget adta el. Igaz közben az 5 éves papírból a meghirdetett felett 3 milliárddal értékesített, de a 15 éves papírból ugyanilyen összeggel visszafogta a meghirdetett mennyiséghez képest az értékesítést.
A múlt szerdai 6,8 milliárd forint után ma csak 7,1 milliárd forint összegben vásárolt vissza jövőre, illetve 2016-ben lejáró államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ, így úgy tűnik, hogy a visszavásárlási aukciók segítségével csak korlátozottan tudja apasztani a még mindig magas likvid pénzügyi tartalékait.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
