A gazdasági fellendülés továbbra sem egyenletes és még korántsem teljes; a kamatlábak a nullához közeli szinten maradnak, és a Fed addig folytatja eszközvásárlásait a jelenlegi árfolyamon, amíg "jelentős további előrelépés" nem történik a maximális foglalkoztatás és az árstabilitás elérése érdekében - mondta Jerome Powell az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke kedden.
A héten több figyelem irányult a kötvénypiac felé, mint a részvénypiac felé és nem véletlenül, hiszen a kötvényhozamok elkezdtek emelkedni részben az újabb körös amerikai gazdaságélénkítő csomaggal kapcsolatos fejlemények és a vakcinákkal kapcsolatos optimizmus miatt.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által rendszeresen közölt adatok mögött milyen lakossági állampapír-folyamatok húzódnak meg? Miért nem érdemes csak az értékesítés számait vizsgálni? Hogyan befolyásolják a lejáró lakossági állampapírok vagy éppen a visszavásárlások az államadósság alakulását? Hogyan értelmezzük a számokat? Az alábbiakban az ÁKK szakembere könnyen érthetővé teszi az állampapír-folyamatokat az adósságkezelés iránt érdeklődőknek.
A 2008-2009-es és a 2020-as gazdasági válságokra adott monetáris politikai válaszok sok értelmezés szerint kikezdték a jegybankok autonómiáját és hitelességét. Különböző ütemben ugyan, de a monetáris hatóságok az Atlanti-óceán mindkét partján eljutottak oda, ahová a Bank of Japan már az 1990-es években megérkezett: praktikusan korlátlan finanszírozást biztosítanak a kormányoknak, a költségvetéseknek annak érdekében, hogy azok a fiskális expanzió eszközeivel fel tudják venni a harcot a gazdasági aktivitás összeomlásával szemben. A mérlegfőösszeg drasztikus növelésének terhére végzett eszközvásárlási programok a hozamgörbe akár teljes hosszán képesek szabályozni az állampapírok hozamát, elvileg fenntarthatóbbá téve ezzel a korábban megszokottnál sokkal nagyobb GDP-arányos államadósság mellett is az adósságpálya menedzselését. A gyakorlatban azonban ez utóbbi jelentősége csak látszólagos, hiszen teljesen egyértelmű, hogy szükség esetén sor kerülne az államadósságok technikai monetizálására is. A jegybanki függetlenség mibenléte minden válsággal egyre több, és egyre homályosabb magyarázatra szorul.
A japán jegybank volt az első, amelyik extrém laza monetáris politikával próbálta ösztönözni a gazdaságot, és most ők lehetnek az elsők, amelyek jelentős lépéseket tesznek a laza monetáris politikai kondíciók leépítésében. A 8 éve tartó irányvonal ugyanis messze nem érte el a célját, a hátrányai viszont egyre erőteljesebbek voltak. Ha a japán jegybank valóban szemléletváltáson esik át, az iránymutató lehet a Fed és az EKB számára is, akik időközben szinte egy az egyben átvették a japán modellt.
A koronavírus ellen hozott korlátozások nem tűnnek el idén teljes mértékben Philip Lane, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja szerint. Az ír jegybank egykori elnöke szerint viszont az intézkedések nagy részét nyáron visszavonják, vagyis a gazdasági aktivitás akkor kezdhet helyreállni. Lane egyben azt is elmondta, hogy az eszközvásárlási program vélhetően a járvány után is velünk marad, de annak mértéke nem lesz akkora, mint a járvány idején.
Majdnem az összes nagy jegybank jelentős pénznyomtatásba fogott 2020-ban, és arra számíthatunk, hogy ez idén is így lesz. De melyik jegybankok torzították legnagyobb mértékben a piacokat, és melyiken van még tere a jegybankoknak?
Európai és amerikai társintézményeinek példáját követve a japán jegybank azt tervezi, hogy hatékonyabb utat keres 2 százalékos inflációs célszámának elérésére, miközben a koronavírus-járvány újabb hulláma a törékeny gazdasági növekedés megtörésével fenyeget.
Közel ötszörös kereslet mellett összesen 2,5 milliárd euró értékben bocsátott ki 10 és 30 éves futamidejű devizakötvényeket a Magyar Állam nevében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - írja a Pénzügyminisztérium közleményben.
Nyáron úgy nézett ki, hogy az Európai Központi Bank fokozatosan visszafogja a pandémiás vészhelyzeti programján keresztül történő pénznyomtatást, szeptemberben azonban újra nőtt a felvásárolt állampapírok összege augusztushoz képest. Az állományt tekintve továbbra is Olaszország járt a legjobban, de az új vásárlások során az EKB már látványosan figyelembe veszi a tőkejegyzési kulcsokat. A PEPP-en keresztül szeptemberben is messze több papírt vásárolt az EU jegybankja, mint bármelyik más korábbi program keretén belül.
15 milliárd forintnyi kötvényt sikerült kibocsátania a Nemzetközi Beruházási Banknak (NBB) a Középlejáratú Banki Kötvény (KBK) programon belül - derül ki az NBB közleményéből.
Mivel a vírusválság miatt megugrik az állam költségvetési hiánya, így a csütörtök délelőttönkénti államkötvény aukciókon sorozatosan a meghirdetettnél 30 milliárd forinttal több forrást von be az Államadósság Kezelő Központ, ma éppen 80 helyett 110 milliárd forintért, de szerencsére ez a megemelkedő forrásszükséglet nem járt eddig a érdemben dráguló forrásszerzéssel. Ebben, azaz a hozamok tartós leszorításában nyilván segít a háttérben az MNB megemelt kötvényvásárlási programja is.
A Bank of America elemzői vizsgálták meg a jelenlegi piaci trendeket és kínálnak magyarázatot arra, hogy miért is annyira népszerűek most a növekedési részvények az értékalapúakkal, a nagyvállalatok a kicsikkel és az USA a világ többi részével szemben. A válasz röviden az, hogy az alacsony hozamok világában nem nagyon van jobb alternatíva most.
A UBS vette át az Amundi vezető helyét a legnagyobb európai lakossági vagyont kezelő európai alapkezelők listáján, miután az Amundi nagy tőkekiáramlásokat szenvedett el idén – írja a Financial Times.
Új történelmi csúcsra emelkedett az arany árfolyama hétfőn, de azt látjuk, hogy a többi menedékeszköz is erősödik, ami annak tudható be, hogy az USA-Kína közti feszültség rányomja a bélyegét a részvénypiacra, emellett a gyenge dollár is segíti a menedékeszközök árfolyamának emelkedését.
A meghirdetett mennyiségnél 12,5 milliárd forinttal nagyobb összegben, 77,5 milliárd forintért értékesített 3, 5 és 20 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
A kötvényalapok piacát sem hagyta érintetlenül a koronavírus miatti piaci pánik, de aki mert régiós és nemzetközi piacokra evezni és nyugton maradt, amikor mindenki részvényt kezdett el venni, többet kereshetett fél év alatt, mint szuperállampapírral. A legnagyobb hazai kötvényalapok vagyonát összességében nem olvasztotta le a koronavírussal kapcsolatos bizonytalanság, a megmaradt pénzpiaci alapok vagyona is nőni tudott az elmúlt fél évben. A legtöbb pénzt továbbra is az OTP Optima kezeli több mint 177 milliárd forinttal, a legnagyobb hozamot pedig féléves időtávon az Aegon Nemzetközi Kötvény hozta 10,6%-kal.
Az érvényben lévő, 2020. évre vonatkozó finanszírozási terv 60%-ban teljesült az első félévben – jelentette az Államadósságkezelő Központ (ÁKK.) A jó eredmény elsősorban a devizakötvény-kibocsátásoknak köszönhető. A teljesülés alapján az állam finanszírozása rendben zajlik, ám bizonytalanságot jelenthet, hogy az idei makrogazdasági pálya nagyon bizonytalan, így a költségvetés várható (kétszer már megemelt) finanszírozási igénye sem látható pontosan előre.
Az Államadósság Kezelő Központ által meghirdetett összesen 85 milliárd forintnyi államkötvényre összesen 204,1 milliárd forintnyi vételi ajánlat futott be a mai aukciókon, amelyek közül összesen 108,5 milliárd forintnyit fogadott el az előző aukciós hozamoknál jóval alacsonyabb hozamok mellett. Erős volt tehát a kereslet a kötvények iránt, amelyet akár a keddi váratlan kamatvágás, az által keltett piaci várakozások is okozhattak, és ezek a hozamokat is jócskán süllyesztették az előző kibocsátás átlaghozamaihoz képest.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
