Sorozatban negyedik hete nem vesz kötvényeket az MNB a kereskedelmi bankoktól
A Magyar Nemzeti Bank az e heti kötvényvásárlási aukcióját is törölte, azaz sorozatban a negyedik hete nem vesz államkötvényeket a kereskedelmi bankoktól.
A Magyar Nemzeti Bank az e heti kötvényvásárlási aukcióját is törölte, azaz sorozatban a negyedik hete nem vesz államkötvényeket a kereskedelmi bankoktól.
A UBS vagyonkezelői üzletágának egyik szakértője szerint a kisbefektetők turbózzák fel a kevésbé ismert cégek árfolyamait, ezektől pedig jobb távol maradniuk azoknak, akik jelentősebb vagyonnal bírnak, mert könnyen megégethetik magukat – számol be a hírről a Bloomberg.
A nyár folyamán a 340-es szint alá erősödhet aforint az euróval szemben - írja friss elemzésében az UniCredit Bank, melynek elemzői többek között a jegybanki vezetők utalásaira hagyatkoznak. A magyar deviza azonban az év hátralévő részében gyengülhet, ahogy a koronavírus-válság hatására Magyarország külső egyensúlyi pozíciója romlik. A bank szakértői úgy gondolják, hogy ez a Magyar Nemzeti Bankot akár szigorításra is késztetheti. Ezt ellensúlyozandó a mennyiségi lazítás (QE, állampapírvásárlási program) is újraindulhat, annál is inkább, mert a bank szerint a gazdasági visszaesés nagyobb lesz a vártnál, és az újabb ösztönzőcsomagokhoz kötvénykibocsátásra lehet szükség. Az MNB pedig nem fogja hagyni elszállni a hosszú lejáratú állampapírhozamokat.
Sokfelé olvashatunk mostanában a helikopterpénzről, elsősorban mint a koronavírus által okozott súlyos gazdasági válság elleni harc lehetséges eszközeként. De akkor is előjön, amikor jellemezni akarjuk az amerikai kormány háztartásoknak juttatott csekkjeit, vagy az angol jegybank Ways and Means programját. Ebben az írásban néhány alapvető dolgot szeretnék tisztázni a helikopterpénzzel kapcsolatban, valamint elmagyarázni a hasonlóságokat és a különbségeket a helikopterpénz és a mennyiségi lazítás (QE az angol rövidítés szerint). Emellett szintén megvitatok stratégiákat, amik számításba jöhetnek a jegybankok számára a jelenlegi helyzetben.
Idén 800 milliárd forintnyi olyan lakossági állampapír jár le, amely nem lakossági ügyfelek kezében van, ezzel őszre szinte már teljesen átveheti az uralmat a lakosság a lakossági állampapírok piacán. Az adatok szerint már csak Prémium és Bónusz Állampapírokban vannak intézményi pénzek, az idei lejáratok is szinte csak intézményi pénzeket érintenek, így a júliusban és augusztusban felszabaduló százmilliárdok aligha lesznek újrabefektetve a lakossági állampapírok piacára.
Csütörtök délután dönthet az Európai Központi Bank a 750 milliárd eurós eszközvásárlási program bővítéséről. Az elemzők szerint a bővítés ténye nem kérdés, csak annak mértéke az. Az eszközvásárlási programmal eddig leginkább az olasz, a spanyol és a német jegybankok éltek, és érdekes módon a franciák számítanak a program legnagyobb vesztesének. Ha viszont az összképet nézzük, akkor a program elérte a célját.
Nem zárta le eszközvásárlási programját az MNB – válaszolta a jegybank a Reuters kérdésére azt követően, hogy kedden nem vesz államkötvényeket.
A jelenlegi súlyos gazdasági, társadalmi és szociális válsághelyzet kezelésével, valamint a gazdasági károk mérséklésével kapcsolatosan számos konstruktív javaslat látott napvilágot a közelmúltban. A javaslatok közül e cikk kizárólag az úgynevezett friedmani helikopterpénz (ingyen pénz) ötletével és hozzá kapcsolódóan az államadósság néhány makrogazdasági kérdésével foglalkozik. Teszi ezt részben azért, mert ezt a Portfolio hasábjain többen is felvetették, másrészt pedig azért, mert a gazdasági mentőcsomagnak a fiskális politikát érintő méretére, annak finanszírozási formájára (különadók kivetése, önkormányzatok bevételeinek részbeni elvonása) alapvetően rányomja bélyegét a deficitről és az államadósságról alkotott gondolkodás.
Összesen 10 milliárd forint értékben vásárolt államkötvényeket a keddi aukción az MNB, így a jegybank teljes 1000 milliárd forintosra tervezett programja 160 milliárd forint közelében jár. A vásárlásokat fokozatosan lassítja az MNB, ami nem is véletlen, mivel néhány sorozat esetében vészesen közeleg a 33%-os határ.
Néhány európai központi banknak fel kell készülnie arra, hogy több kötvényt vásároljon, másoknak viszont kevesebbet kell majd, hogy így biztosítsák az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának hatékony lezajlását – mondta Francois Villeroy de Galhau, az EKB döntéshozója a Reuters tudósítása szerint.
Ahogy a befektetők igyekeznek elnavigálni a koronavírus okozta recesszió tengerén, a pénzügyi válság emlékei sokak memóriájában még élénken ott vannak. A pesszimisták amellett érvelnek, hogy az egy évtizeddel ezelőtti medvepiac esetében 18 hónapig tartott, amíg a piac elérte a mélypontot, az optimisták viszont úgy látják, hogy a Fed és az amerikai kongresszus gyors és határozott fellépésével a mostani válságban sikerül elkerülni azt, ami 2008-2009-ben történt. A Morgan Stanley stratégája szerint a mostani helyzet nagyon hasonlít 2009 márciusára, amikor az idén év elejéig tartó, évtizedes rali indult.
Nagy ütést kaptak a tőkepiaci turbulenciában a magyarok alapok is: márciusban 427 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapok vagyona Magyarországon, ennek nagyobb része, 261 milliárd forint lakossági vagyonkiáramlás volt. A vagyon csökkenését javarészt a tőkekivonások okozták, de a koronavírus miatti piaci pánik a hozamoknak sem kedvezett. Nem nagyon akad olyan alapkezelő itthon, akit ne érintett volna negatívan a koronavírus miatti vagyonvesztés, de úgy tűnik, egyik szolgáltatónál sem ért el ez kritikus szintet. A koronavírus okozta piaci felfordulás hatása még sokáig velünk maradhat, így a Portfolio három alapkezelős vezért szólaltatott meg a jövőbeni tervekről és befektetési stratégiákról.
Nagy visszhangot váltott ki a Soros György által támogatott, valójában először a spanyol kormány által felvetett ötlet egy új típusú uniós adósságpapírról. A felvetés egy olyan nagyösszegű (1500 Mrd eurós) örökjáradék kötvény kibocsátásáról szól, amely forrását képezné az uniós költségvetést 2021-től kiegészítő helyreállítási alapnak. A Portfolio cikke szerint az ötlet kezd érdemi megfontolás tárgyává válni a Bizottságban. Az örökjáradék kötvény nem annyira szokatlan adósságeszköz, mint ahogy elsőre tűnik, de nem is csodaszer, amely megoldaná egy csapásra az EU költségvetésének megemelni kívánt forrásigényét. S főleg nem hidalja át azokat az alapvető véleménykülönbségeket, melyek az EU közös adósság finanszírozása kapcsán feszülnek egyes déli, illetve északi tagállamok között. Nézzük a problémákat, köztük olyanokat, amelyek a vitában részben még egyáltalán nem merültek fel.
Korlátlan államkötvény-vásárlási programot hirdetett a japán jegybank, hogy támogassa az állam finanszírozását és a vállalatok stabilitásának megőrzését.
A meghirdetett mennyiségnél 12 milliárd forinttal nagyobb összegben, 57 milliárd forintért értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Rekord mértékű, 10,5 milliárd dollárt öntöttek a befektetők bóvli kötvényeket tartó befektetési alapokba a szerdával záruló egy hétben, ebben nagy szerepe volt a Fed kijelentésének is, ami megoldotta a piacon pár hete még komoly problémát jelentő likviditáshiányt.
Ausztria elutasítja azt a javaslatot, hogy a koronavírus-járvány által okozott károkat enyhítő intézkedéseket kötvénykibocsátással finanszírozzák, mivel véleménye szerint az csak egy újabb szuverén adósságválsághoz vezetne, ráadásul az Európai Stabilitási Mechanizmus elég forrással rendelkezik.
Nem módosított az irányadó kamaton a Bank of England, rekordalacsony szinten tartva azt. Az eszközvásárlási program összegét egyelőre szintén nem növelték, kilátásba helyezték azonban a kiterjesztését, ha az szükséges lesz.
Az egy dolog, mit műveltek a részvénypiacok az utóbbi napokban, a kötvénypiacok viszont gyakorlatilag befagytak a koronavírus miatti pánikhangulatban. Múlt héten a vevők, most pedig az eladók hiányoznak a piacról, a kötvénypiaci árjegyzők pedig pont azt nem csinálják nagyon, ami a dolguk lenne: árat jegyezni. Mostani cikkünkben árjegyzőket és alapkezelőket kérdeztünk meg arról, mit látnak a kötvénypiacokon és hogyan élik meg a mostani eseményeket.
A koronavírus terjedése okozta volatilis piaci időszakban rekord összegű pénzek távoztak a befektetési alapokból világszerte. A kötvényalapok, illetve azok az ETF-ek, amelyek kötvényekbe fektetnek, 109 milliárd dolláros tőkekivonást szenvedtek el a szerdával záruló egy hétben. Különösen sok pénzt vesztettek a bóvli kötvényekbe és vállalati kötvényekbe fektető alapok – írja a Financial Times.
Ezúttal a cég egyes kötvényeit minősítették le.
Főleg a szegényebb országok lehetnek a vesztesei.
Tesztelik az agyi implantátumot.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Putyin állítólag már nagyon régóta fontolgatja az ország lerohanását.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
