A bankszektorban tapasztalható feszültséget egyaránt szorosan figyelemmel kísérik az Egyesült Államok és az eurózóna monetáris politikai döntéshozói. A helyzet nem csak pénzügyi stabilitási szempontból érdekes, hanem azért is, mert a bizonytalan helyzetre a bankszektor a hitelezés szűkítésével reagálhat, ez pedig egy váratlanul új tényező lehet az infláció elleni harcban.
A Moody's Investors Service szerint az európai nagybankok helyzete stabil, így nem várható, hogy olyan helyzetbe kerülnének, amikor veszteséggel kénytelenek túladni kötvényállományukon – számol be a hírről a Reuters.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Diófa Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a KBC Asset Management írását olvashatják:
A bankok váltak az eurózóna tagállamok kötvényeinek legfőbb vásárlóivá, mivel az Európai Központi Bank kötvényállományának csökkentésével mérsékli jelenlétét a kötvénypiacon – írja a Reuters. A banki vásárlásokat jórészt az emelkedő hozamszintek motiválják.
A tavalyi évi és az idei év eleji derűlátó hangulat szertefoszlott, az inflációval kapcsolatos kilátások az utóbbi hetekben bizonytalanná váltak. Ezzel együtt a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozás is nőtt, amelynek újabb állomása, hogy a piaci kamatvárakozásban már nem szerepel az idei év végi kamatvágás. Eszerint tehát a Fed a korábban vártnál magasabbra emelheti az irányadó kamatát, és tovább tarthatja magasan, vagyis a piaci várakozások szigorúbb monetáris politikát vetítenek előre.
A jelenlegi környezetben egy kifejezetten nehéz kérdés lehet a befektetők számára, hogy az amerikai jegybank által közel egy éve vívott inflációs harc közepette bölcs dolog-e részvényeket vásárolni, vagy a biztonságos menedéknek számító, gyakorlatilag készpénznek megfeleltethető kincstárjegyen érdemes-e biztos, 5 százalékos hozamot keresni.
Tavaly 14,5% volt az éves átlagos infláció, a januárt pedig 25,7%-kal kezdtük. Ilyen inflációs környezetben jogosan vetődik fel a kérdés: mit keres még mindig a magyarok pénze a 4,95%-os kamatú szuperállampapírban? A „szuperállampapír” jelzőt (tudomásunk szerint) épp a Portfolio szerkesztősége aggatta a Magyar Állampapír Pluszra még 2019-ben, de ami egykor még szuper volt, most már nagyon nem az. A magas infláció és magas kamatok miatt az átrendeződés már elkezdődött a MÁP+ állományában, de még mindig több ezermilliárdnyi megtakarítás hever itt.
A világ legnagyobb nyugdíjalapjának számító japán nyugdíjalap már a negyedik egymást követő negyedévet zárta veszteséggel – számol be a hírről a Bloomberg.
A magyar gazdasági folyamatok romlása miatt a Standard & Poor's hitelminősítő egy fokozattal rontotta péntek éjjel az ország adósságának besorolását. A magas infláció és a növekedési problémák mellett a hitelminősítő szerint a különféle indokokkal fenntartott rendkívüli jogrendben gyengék az intézményi fékek és ellensúlyok, és emiatt a döntéshozatal kiszámíthatatlan. Az S&P-nél már csak egyetlen fokozattal haladja meg az adósbesorolásunk a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriát. Mit kell tenni ahhoz, hogy ne kapjunk újabb leminősítést?
Szintet ugrott tavaly a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon azzal, hogy meghaladta a 8000 milliárd forintot. Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy továbbra is borúlátóak a privátbanki vagyonra ható kockázatok kapcsán a hazai szolgáltatók. A Portfolio friss Privátbanki Felmérésében a szolgáltatók a tőkepiaci környezet, a magyar gazdaság helyzete és a vállalatok és lakosság jövedelmi helyzete miatt is aggódnak. A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP Private Banking kezeli, de az MKB és a Budapest Bank összeolvadása változott hozott a legnagyobbak sorrendjében.
Az Európai Unió többet fizet a közös kötvényekkel felvett hitelekért, mint a blokk nagyobb gazdaságai, ami csorbítja a közös kibocsátások vonzerejét, és felbátorítja az egységes eladósodás kritikusait. Brüsszel közben megpróbál versenyezni a nemzeti kötvénypiacon, de a befektetők vonakodnak.
Már második egymást követő héten áramlik be friss pénz a globális részvényalapokba, a legkeresettebbek az európai alapok – számol be a hírről a Reuters.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy a lassuló kínai gazdasági növekedés hogyan formálhatja a távol-keleti ország társadalmát, valamint a kommunista rezsim stabilitását. A témával kapcsolatban vendégünk volt Nyíri Pál antropológus, az amszterdami Vrije Universiteit oktatója. Az adás második részében a hazai lakossági állampapírpiac 2022-es évéről volt szó, onnan ugyanis eltűnt egy év alatt 1400 milliárd forintnyi megtakarítás. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Két évtizedes csúcshoz értek a magyar kötvényhozamok tavaly, amelyeknek az infláció és a kamatemelések mellett a gyenge forint sem tett jót. Nem voltak könnyű hozamszerzési helyzetben a magyar kötvényalapok, különösen a hosszú futamidejű, magyar piacra fektető alapok szenvedtek 2022-ben. Nagyon is jól vannak viszont a pénzpiaci alapok, amelyek az elmúlt évek nulla körüli hozamsivatagából tavaly sok esetben a kötvényalapokat is meghaladó hozamokat értek el. Ami még érdekesebb, hogy bár a hozamok még nem az igaziak, elképesztő vagyonok áramlottak tavaly a kötvény- és pénzpiaci alapokba, sok esetben a lakossági állampapírok kárára.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Amundi Alapkezelő írását olvashatják:
A japán jegybank (BoJ) váratlan döntésével kiszélesítette a 10 éves államkötvények célkamatsávját, ami jelentősen erősítette a jent, ugyanakkor a kötvényhozamok és a részvényárak zuhanását idézte elő.
Az OECD előzetes, 2021-re vonatkozó adatai szerint a legtöbb vizsgált országban, így Magyarországon is nőtt a nyugdíjvagyon tavaly, de még így is csak a sor vége felé kullogtunk. Az inflációval kiigazított nyugdíjhozamok itthon voltak a legrosszabbak Törökország és Csehország után, ebben szerepet játszhat az egyre emelkedő infláció mellett az is, hogy a hazai nyugdíjmegtakarítások nagyobb része kötvényekbe van fektetve.
Egy felmérés szerint az állami nyugdíjrendszerek és a több mint 3 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelő állami vagyonalapok a következő 12-24 hónapban a gazdasági lassulás és a magasabb infláció kombinációjától tartanak – számol be a hírről a Reuters.
A török bankok kínálják a világ legolcsóbb hiteleit, de csak kevesek számára elérhetőek – számol be a hírről a Bloomberg.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
