államadósság

Milyen célt szolgálhat az ÁKK beolvasztási terve?

Több legyet egy csapásra - ugyanebbe, a már hetekkel ezelőtt leírt gondolatmenetbe illik bele az a friss információnk, miszerint az MNB az ÁKK beolvasztásán gondolkodik. Ezzel ugyanis az MNB működési eredményének tartós javítása, és vele párhuzamosan az államadósság finanszírozási költségének leszorítása is megoldható - elvben. Az, hogy ez a gyakorlatban is így történne-e, vagy esetleg nem kívánt "mellékhatások" lépnek fel, már nagy kérdés. Sok kockázatot, illetve kételyt is felvet ugyanis ez az út, feltéve, hogy valóban komoly a gazdaságpolitikai szándék az említett intézményi összevonásra. Az egyeztetés és a hiteles terv bemutatása alapvetően segíthet ezen kételyek feloldásában.

Kit érdekel az államadósság, ha gazdagabbak lettünk?

Úgy tűnik, hogy a régi-új kormány idén is egyszerre két célt tűzött a zászlajára: továbbra is küzd az államadósság ellen, és közben gyarapítani igyekszik az állami vagyont (főleg cégvásárlásokkal). A két cél azonban a gyakorlatban nem mindig összeegyeztethető, főleg, amikor a kormány az államadósság növeléséből finanszírozza a bevásárlásokat. Cikkünkben összegyűjtöttük a legnagyobb tulajdonszerzéseket, és azt vizsgáltuk, hogyan tükröződik mindez a számokban, és megáll-e a lábán a kormány érvelése.

Orbán Gábor: A heves árfolyammozgások intő jelek

Az államadósság-csökkentés sikeres, a Magyarországon működő bankok tulajdonosai nem objektívek, a kormánynak és a jegybanknak nincs árfolyamcélja - vélekedett a HVG-nek adott interjújában Orbán Gábor, aki két hitelminősítőnek is odaszúrt. A pénz- és adóügyi államtitkár nem aggódik az alacsonyabb infláció negatív költségvetési hatása miatt, arra ott a 100 milliárdos biztonsági tartalék. Emellett a pénztárgépek online bekötése a friss adatok szerint számottevően javította a hatékonyságot.

Történelmi csúcs közelébe ugrott az államadósság

Az első negyedév végén 84,6 százalékos volt a GDP-arányos államadósság Magyarországon. Ez lényegesen magasabb, mint a tavaly év végi 79,2 százalékos mutató. A növekedésben több tényező is szerepet játszik, szerencsére ezek közül több olyan is van, ami nem tartós. Ezzel együtt az államadósság trendpályája finoman szólva sem meredeken csökkenő.

Milyen hatása lehet a Templeton lépésének? - Gyors értékelés

A Templeton Alapkezelő mai lépése, illetve a friss gazdaságpolitikai jelzések alapján kiemelt fontosságú az, hogy a piac hogyan értékeli a kereteket és a további állampapírpiaci kilátásokat. Alábbi gyors értékelésünk szerint most kevésbé valószínű, hogy olyan jellegű negatív reakciók alakulnának ki, mint amelyekre 1-2 évvel ezelőtt jó esély mutatkozott volna. Sőt, elképzelhető, hogy jelentősebb zavarok nélkül tudja az alapkezelő "egészségesebb" szintre mérsékelni magyarországi kitettségét, ha valóban ezt szeretné elérni. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy valóban ez lenne a célja. Az extrém mértékű ukrán állampapírpiaci fejlemények és a saját alapjaiból történt tőkekivonás mellett ugyanis még növelte is a meglévő hatalmas kitettségét keleti szomszédunk piacán.

Töröcskei kimondta: jóval kevesebb külföldi befektetőre van szükség

Biztonságosabb adósságfinanszírozást eredményezne, ha az államadósság devizaaránya a jelenlegi 42%-ról a nemzetközi példákban megfigyelhető 10-30% közötti sávba csökkenne - fejtette ki a Napi Gazdaságnak adott interjúban Töröcskei István. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a biztonságosabb finanszírozás kapcsán azt is megjegyezte: a külföldi befektetőknek meghatározó súlyuk (40%) van a forintalapú állampapírpiac mozgatásában, és bár hosszabb távon valamekkora mértékben mindenképpen szükség van rájuk, de "az eddiginél jóval kisebb arányban". Ahhoz, hogy ezt el tudja érni az adósságkezelő, egyrészt segít a Magyar Nemzeti Bank új programja, ami a hazai intézményi befektetőket igyekszik a forintalapú állampapír piac felé terelni, másrészt a lakossági állampapír állomány további felfuttatására is.

Nyakunkon marad az óriási adóssághegy

Az öreg kontinensen szinte mindenhol meredeken nőtt az államadósság a legutóbbi pénzügyi válságot követően, ami végül szuverén adósságválságba is sodort többeket. Ez akkora pofon volt a versenyképességüket vesztett, periféria országoknak, hogy máig küszködnek a teherrel. Jelen írásban azt számoltuk ki, hogy mikor következhet be náluk a fordulat és milyen ütemben csökkenhet az államadósságuk a jövőben. Optimista feltételezéseink szerint még az elkövetkező tíz évben is nagyobb adósságterhük marad, mint amekkora az országuk éves összterméke.

Ez tényleg a csúfos kudarc beismerése?

A kormány látványosan visszavett a deficitcsökkentő és államadósság-leépítő tempóból az elmúlt években és a növekedési hurráoptimizmus is tovaszállt - ez a fő üzenete a most benyújtott konvergenciaprogramnak, noha épp az ellenkezőjét kommunikálja a kabinet. A kormány a mostani prognózisának egy elemével azt is elismeri, hogy egy fontos törvényi elvárást nem fog tudni teljesíteni, ennek pedig akár még uniós eljárás is lehet a vége. Találunk azonban olyan területet, ahol a kormány optimistább lett.

Módosítja finanszírozási tervét a magyar állam (2.)

Miután a Magyar Nemzeti Bank múlt csütörtökön a forintalapú állampapírpiac keresleti oldalát megtámogató intézkedéssorozatot jelentett be, az állam finanszírozását végző Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) felügyelő szerve, a Nemzetgazdasági Minisztérium az adósságfinanszírozási keretek módosítására utaló jelzést tett ma.

Minden, amit az MNB újításáról tudni kell!

A nemzetgazdaság magas bruttó külsõ adósságának és így a magas refinanszírozási igénynek a mérséklése a fõ célja a Magyar Nemzeti Bank által ma reggel bejelentett, összetett hatású intézkedéscsomagnak, amelynek sikeres végrehajtásával csökkenhet az ország külsõ pénzügyi sérülékenysége. Az intézkedéscsomag az állam belsõ (forintalapú) finanszírozás irányába való elmozdulását segítheti elõ azáltal, hogy az MNB irányadó eszköze kéthetes kötvénybõl kéthetes betétté alakulna, ez pedig mintegy 600-1000 milliárd forintnyi pénz megmozdulását érné el fõként az állampapírpiac irányába, leszorító hatást kifejtve a hozamokra.

Fontosabb részletek

• Az intézkedéscsomag végrehajtása a következõ hónapokban több lépcsõben valósul meg
• Az egyik fontos (kiinduló) lépése, hogy a kéthetes MNB-kötvény betétté alakul, amelyben a külföldiek nem tarthatják majd a jelenleg mintegy 800 milliárd forintot kitevõ pénzüket
• Így vagy elhagyja a pénz az országot, vagy más forintalapú eszközöket keres
• Az irányadó eszközbõl való kiszorulással javul az MNB kamateredménye és szûkül a mérlegfõösszege
• A fõ cél tehát az, hogy a (magyar és külföldi) bankok megmozduljanak az állampapírok irányába, a többlet kereslet mértéke több százmilliárd forint lehet
• Egyelõre kérdéses, hogy az ÁKK erre hogyan reagál forintalapú állampapír kibocsátási magatartásával
• Az állam a forintalapú állampapír piacon a bankok felõl megjelenõ többlet kereslettel (többlet kibocsátás mellett) plusz likviditáshoz jut
• Ezt felhasználhatja devizaalapú adósságlejáratai finanszírozására (csökkenne a bruttó külsõ adósság), illetve abba a kényelmes helyzetbe kerülhet, hogy nem kell többé devizakötvényt kibocsátania (esne az államadósság devizaaránya)
• A program megvalósíthatósága nagyban függ attól a finomhangolástól, hogy az MNB miként segíti elõ a megváltozott piaci környezetben a bankok likviditáskezelését a különbözõ piaci idõszakokban.

Miért sérülékeny még mindig a magyar gazdaság?

Beváltak a trükkök: kivételes csoportba került Magyarország

Miközben az Európai Unióban és az euróövezetben emelkedett az átlagos államadósság-mutató 2012-ről 2013 végére, azalatt Magyarországnak sikerült 0,6 százalékponttal csökkenteni az adósságrátát - áll az Eurostat szerdán megjelent, a 2013-as (első előzetes) államháztartási adatokról szóló jelentésében. Vagyis a tavaly év végi "trükközésnek" köszönhetően hazánk az uniós országok szűk csoportjába került. A költségvetési hiány tekintetében a tagállamok tavaly nagyon igyekeztek rendbe tenni pénzügyeiket.

Senkit nem érdekel az államadósság elleni harc

Úgy tűnik, hogy teljesen befuccsolt az államadósság elleni harc érdekében, civil kezdeményezésre felállított alap. Nemcsak az államadósság méretéhez, de még annak egyhavi növekményéhez képest is nevetséges összeg gyűlt össze, ami miatt kiábrándult és év végével lemond Horvát Tihamér, az alap elnöke. Mi pedig most megvigasztalnánk, hogy az általa irányított civil kezdeményezésnek egyébként sem volt túl sok értelme.

Visszatért a kötvénypiacra Görögország! (2.)

Közel négy év után ma sikeres államkötvény kibocsátást hajtott végre Görögország, hiszen a megcélzott 2,5 milliárd euró helyett végül a bő nyolcszoros túljegyzés (!) láttán 3 milliárd eurónyi forrást tudott bevonni. Az 5 éves euróalapú államkötvényt az igen erős vételi érdeklődés miatt a tegnap megcélzott 5-5,25%-os hozamsáv alatt, 4,95%-os hozam mellett tudta eladni a görög adósságkezelő.

Varga hétfőn örömhírt közöl

"Kiváló tavalyi hiány és adósságszámok, elküldtük a hivatalos adatokat az Uniónak" címmel tart hétfő délután sajtótájékoztatót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkárral közösen.

Vergődés az adósságcsapdában

Legyünk igazságosak, a bajok nem most kezdődtek. Az eladósodás, mint probléma végigkísérte Magyarországot a 20. században. Kétszer volt deklarált államcsőd, de sokkal többször vészesen csőd közeli helyzet. A 21. század eddig eltelt másfél évtizedének is az eladósodás a kulcsproblémája. A természeti erőforrásokban szegény, kisméretű és nyitott gazdasággal működő Magyarország kizárólag a saját erejére támaszkodva soha nem tudott hiteles befektetői célponttá válni. Az ország akkor kapott jelentős mennyiségű és relatíve nem túlságosan drága hitelt külföldről, és akkor jött az országba nagy volumenben a működőtőke (FDI), ha az ország mögött ott állt egy garantáltan fizetőképes támogató. A szocializmus idején ez a Szovjetunió és Kína volt, a rendszerváltás óta pedig az IMF és az Európai Unió.

Irdatlan összeg: kifizették a magyar államadósságot az amerikai bankok

A válság kezdete óta 100 milliárd dollárt fizettek ki a bankok az USA-ban bírságokra és peren kívüli megállapodásokra - számolta ki a Financial Times. Az összeg nagyjából annyi, mint a magyar államadósság. A bírságok több mint felét tavaly vetették ki a pénzintézetekre.

Ide teszi pénzét Varga

A nemzetgazdasági miniszter szerint a cél az, hogy növeljék a lakosság számára kínált állampapírok futamidejét. Varga Mihály erről azután beszélt, hogy a forgalmazás első napján, hétfőn felkereste a Magyar Államkincstár V. kerületi fiókját és az elsők között vásárolt a Bónusz Magyar Államkötvényből - tudósított az MTI.

Újra sok pénzt "elfüstölt" a magyar állam

Bár az Államadósság Kezelő Központ januártól gőzerővel elkezdte feltölteni a tavaly év végére ötéves mélypontra apadt állami pénzügyi tartalékokat, de ez a ma közzétett február végi állományi adat alapján egyelőre nem volt túl sikeres. A Magyar Nemzeti Bank statisztikai mérlege szerint ugyanis február végére az állam MNB-nél tartott betéteinek állománya 310 milliárddal 995 milliárd forintra visszaesett.

Elképesztő számok a világ adósságáról

Brutális ütemben adósodott el a világ az elmúlt 6 évben - derül ki a Bloomberg friss gyűjtéséből. A globális adósságállomány 100 ezer milliárd dollár fölé nőtt. Közben a gyenge euróövezeti tagállamok rég nem látott alacsony hozamok mellett adósodhatnak el.