• Megjelenítés

államadósság

Az uniós szégyenpaddal fenyeget minket Brüsszel (2.)

Elképzelhető a túlzottdeficit-eljárás újraindítása Magyarországgal szemben, ha a kormány nem tesz további strukturális reformlépéseket - ismétli meg az Európai Bizottság szakértői stábjának szerdán közzétett elemzése a júliusban már megjelent üzenetet, azonban később "puhítja" is a fenyegetést. A 2008-2010-es segítségnyújtási program felügyeletének keretében megjelent dokumentum ugyanis kiemeli, hogy a kormány által júliusban bejelentett kiigazító csomag és az adósságrátára ható egyéb tényezők javítanak a képen. Vagyis az azonnali fenyegetettség veszélye mintha csökkenne, valószínűleg a novemberben megjelenő bizottsági prognózis döntő fontosságú lesz.

Paks miatt adóemelés szakadhat a nyakunkba

A paksi beruházás befektetői szemléletben nem térül meg a jelenlegi áramárak mellett. Ugyanakkor minden hatás figyelembevételével (közvetett és másodkörös adóbevételi hatásokkal), a jelenlegi közép-európai árszintnél magasabb áramár mellett a projekt képes kitermelni a hosszú lejáratú 4%-os átlagos elvárt reálhozamot - állapították meg a Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői kedden bemutatott elemzésükben. A Romhányi Balázs által vezetett intézet friss anyagában a Paks II. beruházás költségvetés-politikai következményeit mutatta be részletesen, ebben azt is kiemelik, hogy az adósságszabályok betartása érdekében mindenképpen költségvetési intézkedésre van szükség, mai értéken 400-450 milliárd forintnak megfelelő mozgásteret kell teremteni a büdzsében.

Kiszivárgott néhány szám a 2015-ös magyar büdzsétervről

A bruttó bérek 3,7%-kal, míg a teljes bértömeg 4,7%-kal emelkedhet jövőre a közszférában, ami így kismértékű létszámnövekedést is magában rejt - derült ki a jövő évi költségvetés tervezési köriratának töredékéből, amely a Népszabadság birtokába jutott.

Németország annyira spórolna, hogy jövőre már új adósságot sem venne fel

A németek költségvetése annyira kiegyensúlyozott lehet jövőre, hogy nem lesz szükség új adósság felhalmozására nettó értelemben az ország működéséhez. A pénzügyminiszter "adósságmentes" költségvetési terveit természetesen rengeteg kritika érte az ellenzék részéről, sokak szerint a német infrastruktúra romlása ugyanúgy növeli majd az adósságukat, csak éppen láthatatlanul.

Van még esély az államadósságunk csökkentésére?

A politikusaink egy része kárörvendve mutogat a másikra, amikor emelkedik az államadósság, míg a kormánypártok hősi eposzokba foglalnak minden tizedszázaléknyi csökkenést. A tavaly év végi 79,4 százalékról egészen 85,1-ig emelkedett a GDP-arányos mutató, ami nincs is igazán messze a történelmi csúcsától. Az adóssághegyek legdühítőbb ismérve, hogy nem éppen könnyű leépíteni őket, ugyanakkor az adósságráták hullámzása furcsább, mint gondolnánk - különösen itthon. Ezt a jelenséget ugyanis nem pusztán a magyar adósságfinanszírozás szezonalitása okozza, hanem egyéb kisebb-nagyobb trükkök is, amik bevetésével az év végi pillanatfelvételt lehet kozmetikázni. Számításaink szerint, ha jól alakul az idei növekedés és nem gyengül hevesen tovább a forint, akkor nem is annyira lehetetlen feladat elérni egy szerény adósságcsökkenést, noha mi még a tavalyi fél százalékpontos csökkenésnél is kevesebbet vártunk el az alábbi cikkben.

Csökkenő államadósság? - Ezek lehetnek az idei trükkök

Év végére csökkenhet a GDP-arányos magyar államadósság, méghozzá úgy, hogy egyre nagyobb hányada kerül belföldi kézbe - mondta el Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese a Magyar Nemzetnek. A szakember utalásaiból kiderül, hogy ehhez milyen természetes tényezők és milyen kisebb trükkök járulhatnak majd hozzá. Amit viszont nem hangsúlyoz kellően, az pedig a forint gyengülő árfolyama nyújtotta kihívás.

Óvni kell a forintot, ha a célunkat el akarjuk érni!

Az év első felében 85,1%-ra emelkedett a GDP-arányos államadósság, a Citibank elemzése szerint a második félévben csökkenteni lehet a mutatót, ehhez viszont visszafogott kincstárjegy kibocsátásra lesz szükség és stabil forintárfolyamra. A belföldi intézményi befektetők és a háztartások a keresleti oldalt erősíthetik, ahogy 2014 eddigi részében is. A bank becslései szerint még 385 milliárd forintos kibocsátással számolhatunk itthon, az áprilisi szinthez képest viszont kisebb összegekért szállhatnak versenybe a befektetők. Ennek eredményeként a hozamgörbe is nyomott szinteken maradhat és a külső sokkoknak is kevésbé leszünk kitéve.

Történelmi csúcsközelben az államadósság (2.)

A második negyedév végén 85,1%-os volt a GDP-arányos államadósság - jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A mutató a 2000-es években csak egyszer járt ennél magasabban, pontosan négy éve, amikor az emlékezetes Kósa, Szijjártó megszólalások után a forint látványosan gyengült. Ezelőtt a rendszerváltás sokkja idején láthattunk magasabb mutatót, csaknem 20 éve.

Ezért nem csökken az államadósság

Tudja-e Ön, hogy miért ugrott meg az államadósság Magyarországon? És hogy miért maradt utána magas? Azért, mert IMF-hitelt vettünk fel? Azért, mert a jegybanknak fel kellett töltenie a devizatartalékait? Többnyire ezeket szokták válaszolni, pedig egyik sem igaz. Az azonban még ma sem mindegy, hogy melyek is az igazi okok, már csak azért sem, mert félévkor a történelmi csúcsa közelében állhatott az adósságmutatónk.

Az állam is szabadul a devizahiteleitől!

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a mai nappal megkezdte az önkormányzatoktól idén átvállalt 403,6 milliárd forintnyi devizahitel mintegy egynegyedének, 107 milliárd forintnak az előtörlesztését.

Leszerepeltünk az adósság-rangsorban

Összességében mind az euróövezetben, mind pedig az Európai Unióban növekedett az államadósság az idei első negyedévben - közölte kedden az Eurostat. Az már eddig is ismert volt, hogy az első negyedév alatt Magyarország GDP-arányos államadóssága 5 százalékponttal emelkedett, azonban a mostani összesítésből derült csak ki, hogy ezzel nem igazán büszkélkedhetünk uniós összevetésben.

Valójában ezért jelentette be Varga a csomagot?

Az idei költségvetési hiánnyal nincs gond, azonban az államadósság csökkentését komoly kockázatok övezik - ez a fő üzenete a Magyar Nemzeti Bank ezen a héten megjelent költségvetési elemzésének, mely a 2014 első féléves államháztartási teljesítményt értékeli. A jegybank szakértőinek anyaga alapján arra következtethetünk, hogy a kormány valójában az államadósság csökkentése miatt tett a héten óvintézkedést, vagyis zárolt 110 milliárd forintot.

Most leleplezte magát a kormány!

Fontos dokumentumok kerültek ma nyilvánosságra a 2014-es költségvetéssel kapcsolatban. A Költségvetési Felelősségi Intézet ugyanis közérdekű adatigénylés keretében igényelte és megkapta, valamint elérhetővé is tette azokat az anyagokat, amelyeket a Költségvetési Tanácsnak adott át a Nemzetgazdasági Minisztérium az idei költségvetés első módosítása (a részesedésvásárlások átvezetése) miatt. A részletes számok rég nem látott őszinteséggel mutatják be az idei államháztartási folyamatokat, ezekből megismerhetjük ugyanis az NGM várakozásait tételesen lebontva a bevételi és kiadási sorokra. Mindezekből az is kiderül, hogy idén az államadósság lényegében stagnálni fog.

Borbély: visszafogjuk a kibocsátást, különben elszáll az államadósság

Az adósságkezelő mostantól érdemben elkezdi visszafogni a forint alapú állampapírok értékesítését, és a korábbi devizakötvények visszavásárlására nem fog sor kerülni - mondta el Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese a Portfolio-nak. Az idei év végi adósságrátára a legnagyobb veszélyt a forint gyengülő árfolyama jelenti. Az államadósságunk csökkenő pályája pedig akkor valósulhat meg, ha a paksi beruházás mellett is tartja a kormány a hiányszámokat. Borbély szerint nem kell profitrealizálástól tartani a történelmi mélypont körüli hozamkörnyezet mellett, a Templeton viselkedése továbbra is megnyugtató. A lakosság pedig egyre jobban aktivizálja magát.

Ezért szállt ránk megint Brüsszel

Meglepően explicit üzenetet fogalmazott meg legutóbbi véleményében az Európai Bizottság Magyarország számára. Ezzel lényegében azt mondta ki, hogy nem lesz elegendő a bűvösnek tekinthető 3% alatti költségvetési hiány az államadósság határozott csökkentéséhez, amit viszont az uniós szabályok szigorúan előírnak. Ezért hazánk ismét rákerülhet az uniós szégyenpadra. A kormány a mostani helyzetben több lehetőség közül is választhat.

Az NGM szerint márpedig csökkenni fog az államadósságunk

A jobb növekedési adatok az adósságráta további csökkenését vetítik előre - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel, reagálva az Európai Bizottság kedden kiadott jelentésére, amelyben azt írták: Magyarországnak valószínűleg további pénzügyi konszolidációs erőfeszítést kell tennie azért, hogy a kívánatos ütemben folytatódjon az eladósodottság csökkentése, és ezáltal elkerülhető legyen a túlzottdeficit-eljárás ismételt megindítása jövő tavasszal.

Varga: A jó játékos is a mérkőzés napján van a legjobb formában

A devizahitelesek megsegítése mellett a magyar gazdaság növekedéséről és a paksi beruházásról is beszélt Varga Mihály a Népszabadságnak adott csütörtöki interjújában. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy az orosz gigahitel nem veszélyezteti az adósságcélt, csökkenő pályán marad az államadósság. Reagált arra a felvetésre is, hogy tavaly év végén trükkökkel csökkent az adósság. Szavaiból az is kiderült, hogy a reklámadó beterjesztéséről nem egyeztettek az NGM-mel.

Megvan a 3000 milliárd forintos döntés! (3.)

Rendkívül fontos, az ország következő évtizedeit - mind energetikai, mind pénzügyi szempontból - is meghatározó törvényjavaslatról szavaznak ma a Parlamentben. A képviselők ugyanis a Paksi Atomerőmű bővítésének Oroszországgal kötött pénzügyi megállapodásáról döntenek, a tét 10 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) hitel, plusz a kamatok. Az ügy óriási jelentősége ellenére a megalapozó dokumentumokat a kormány nem hozta nyilvánosságra.

Update: időközben az Országgyűlés megszavazta Varga Mihály törvényjavaslatát.

Cáfolják az ukrán adósságátütemezési tárgyalásokat

A tegnap délutánihoz képest más tónusú nyilatkozatot hangsúlyozott tegnap éjszakai újabb nyilatkozatában a Nemzetközi Pénzügyi Intézmény (IIF) közgazdásza, amely lényegében egy jövőbeli erősen hipotetikus ukrán adósságátütemezésről szól.

Japán miatt aggódik Magyarország megmentője

A japán jegybank hatalmas pénznyomtatási programja növeli a globális likviditást, de ez a program egyúttal túlzottan laza monetáris politikát is jelent az ijesztő japán adóssághelyzet mellett - többek között ezeket mondta egy tegnap chicagói befektetési konferencián Michael Hasenstab.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility