A tegnap végrehajtott 2 milliárdos dollárkötvény kibocsátás mellett is alacsonyabb lehet az idén év végi GDP-arányos bruttó adósságráta, mint a tavaly év végi szint - erősítette meg az általunk már tegnap jelzett információt a Napi Gazdaságnak adott nyilatkozatában Borbély László András.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -2,4 százalékát tette ki - jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A pénzügyi számlák statisztikából az is kiderül, hogy az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 79,7 százalékát érte el 2013 harmadik negyedévének végén. Az adósságot a harmadik negyedévben a nettó adósságtörlesztés 284 milliárd forinttal csökkentette, míg a forint árfolyamváltozása 123 milliárd forinttal növelte. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,2 százalékát érte el.
A 2013-as költségvetés sokadik módosítására készül a kormány egy pénteken benyújtott javaslat szerint. A Költségvetési Tanács jogszabályi kötelességének eleget téve ezt a kört is véleményezte. Megállapítása szerint az újabb hiánynöveléssel még 3% alatt marad a költségvetés hiánya, de azt már nem írja mint korábban, hogy teljesülhet a 2,7%-ra vállalt hiánycél. Óvatos kritikaként azt is megjegyzi: a gyakori büdzséátírás akkor is rontja a költségvetés technikai kiszámíthatóságát, ha az egyes módosítások önmagukban szakmailag indokoltak.
Még dőlt el biztosan, hogy idén lesz-e még devizakötvény-kibocsátás - legalábbis erre utalnak Varga Mihály péntek esti szavai. Pedig a tárcavezető korábban egy 2 milliárd dolláros kibocsátás lehetőségéről beszélt, igaz ezt követően Töröcskei István ÁKK-vezér is óvatosabban fogalmazott. Közben az adósságszabály teljesülése és a kézenfekvő gumiszabály is ott lebeghet a kormány szemei előtt.
Az őszre tervezett nagyobb méretű devizakötvény-kibocsátás fényében szinte biztosra vehető, hogy az idei év végén magasabb lesz a GDP-arányos államadósság, mint tavaly év végén. A Nemzetgazdasági Minisztérium közvetetten ezt ismerte el a Portfolio.hu-nak küldött válaszában. A tárca azonban nem aggódik az alkotmányba foglalt adósságszabály megsértése miatt, jól jön ugyanis a gumiszabály.
A korábbi óvatos észrevételekhez képest kezdenek egyre konkrétabb formát ölteni a hazai költségvetési szabályozással kapcsolatos szakmai bírálatok. Az Állami Számvevőszék napokban megjelent tanulmánya például egyenesen darabokra szedte a létező szabályozást, és új alapokra helyezné a fiskális fegyelem biztosítását. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni, mi vezetett a sokak által előre megjósolt kudarchoz.
Összességében a fő számok szintjén kedvezőnek tűnik Magyarország szempontjából az Európai Bizottság őszi előrejelzése: jobb növekedést, és 3% alatt maradó hiányt vár Brüsszel. Mindemellett azonban figyelemre méltó fejlemény, hogy a Bizottság várakozása szerint 2013 végére 80% fölé emelkedhet az adósság.
Folyamatosan érkeznek hírek és politikusi értékelések arról, hogy miként is áll az államadósság elleni harc Magyarországon. Legutóbb éppen ma jelentette be Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, hogy Magyarország GDP-arányos adósságrátája három év alatt több mint 4 százalékponttal csökkent. Ez az állítás azonban ezer sebből vérzik. Hogy is állunk tehát az államadóssággal?
Észnél kell lennie az államnak az őszi devizakötvény kibocsátásnál. A bruttó adósságráta ugyanis annyira magas, hogy egy közepes méretű eladásból következő emelkedés már a tavaly év végi szintnél magasabbra tolná a mutatót. Hogy ez ne így legyen, azt az IMF-hitel előtörlesztése és az utolsó hónapok kötvénykibocsátásnak visszafogása is szolgálja. Igaz, az alaptörvényt még a növekvő államadóssággal sem sértenénk meg, mert a szakmailag pocsék adósságszabályunk annyira "gumiszerű". Így inkább politikai szempontból lenne kínos, ha az idén emelkedne az államadósság.
Az eladósodás előrehaladása visszaveti a gazdasági fejlődés ütemét, és ez az Unión belül különösen igaz a 2004 után csatlakozott országokra - állapítja meg elemzésében Szabó Zsolt, az MFB főmunkatársa. A szakértő számításai visszaigazolják azt a nézetet, mely szerint a 90% körüli adósságküszöböt átlépve különösen káros az eladósodás.
Az előzetes, márciusban közölt hiányadatnál kicsit magasabb, 2% volt 2012-ben a magyar költségvetés GDP-arányos hiánya - erősítette meg a második notifikációban az Eurostat a tavalyi államháztartási adatokkal kapcsolatban. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország a nyolcadik helyet tudhatta magáénak. Az unió statisztikai hivatala szerint az adósságráta tavaly év végére 79,8%-ra csökkent, ami 0,7 százalékponttal magasabb az előzetes adatnál. Görögországgal kapcsolatban kedvezőbb adatot közölt az Eurostat.
Varga Mihály szerint van olyan program, amiből előbb-utóbb ki kell vonulnia az államnak, erre példaként a jegybank növekedési hitelprogramját nevezte, mert az hosszabb távon kockázatos. A nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasznak adott interjújában hangsúlyozta, hogy vannak eredmények az államadósság elleni küzdelemben és elismerte, hogy kifeszített lesz a 2014-es költségvetés, de nem várható megszorítás.
Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? - tette fel a kérdést László Csaba a közgazdász vándorgyűlés nyitónapján tartott előadásán. A válaszokat különböző forgatókönyvek szerint rendszerezte, és megállapította: amennyiben a versenyképességünk folyamatos hanyatlása nem áll meg, a jelenlegi paraméterek mellett az államadósság csökkenése nem biztosított.
A közelgő devizakötvény-kibocsátásról nyilatkozott Borbély László András a Reuters befektetői konferenciáján. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese elmondta: ha a piaci környezet megfelelő lesz, akkor a januári devizakötvény-lejáratot finanszírozza elő a magyar állam. Várhatóan dollárban denominált lesz a kötvény és az 1 milliárd eurót is meghaladhatja a kibocsátott összeg, de nem sokkal, mert az adósságkezelő az államadósság év végi szintjére is figyel.
Az amerikai képviselőház elfogadta a kormánykiadások finanszírozásának folytatását október 1-jétől december 15-ig lehetővé tévő törvényjavaslatot, amely egyúttal elvonná a pénzügyi támogatást Obama elnök szövetségi egészségügyi törvényétől is.
Újabb fejezetéhez érkezett az államadósság ellen meghirdetett kormányzati küzdelem. Mostanra ugyanis világossá vált, hogy részben a valóság, részben pedig a kormány intézkedései szétcincálták az adósságszabályt. Ezért elérkezett a szembenézés ideje: újra kell gondolnia a már megalkotása óta problémás szabályrendszert. Ebben a helyzetben a kormány számára csak az a kérdés, hogy miként tud ebből a csapdából a legkisebb arcvesztéssel kijutni.
Mikor csökken elfogadható szintre az államadósság, és szűnhetnek meg a különadók? Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatos jóslatának fenntarthatatlanságára Oblath Gábor hívta fel a figyelmet két írásában, majd Balatoni András új szempontot felvetve árnyalta a képet. A témához ezúttal Mellár Tamás szólt hozzá. A közgazdász rávilágít: az eltérés a két szerző számítása között csak látszólagos, alapvetően a deficitpályák eltérésén alapul. A kellemetlen aritmetika elég egyértelműen azt mutatja, hogy a gyors adósságcsökkentés magas növekedést és sosem látott alacsony deficiteket követel meg. A kérdés ezek után már csak az, hogy a gazdaságpolitika csinálói mennyire lesznek képesek ezeket a csöppet sem könnyű keretfeltételeket megteremteni.
A kormány egy ősszel a parlament elé kerülő törvénymódosítással eltörli a stabilitási törvényben szereplő adósságszabályt - értesült a Privátbankár. A sokat kritizált képlet elvetése az Európai Uniónak is tetszene. Az alaptörvényben szereplő szabály megmarad.
A Nemzetgazdasági Minisztérium levette honlapjáról az adósságnyomás-mérőt, ami az államadósság rátát mutatta, arra hivatkozva, hogy az alkalmazás üzemeltetése drága A tárca Indexnek küldött magyarázatából kiderül: nem maradt kapacitás a mérő folyamatos frissítésére.
Már több hete nem működik a Nemzetgazdasági Minisztérium által 2011-ben indított adósságnyomás-mérő. A tárca az augusztus közepi közleményében a magas szoftverkarbantartási igénnyel magyarázta azt, hogy leállították az oldalt. Matolcsyék két évvel ezelőtt 875 ezer forintot fizettek a nyomásmérő kifejlesztéséért, az új verziót viszont már a minisztérium munkatársai készítették és frissítették naponta.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Hamarosan bejelentik az új jelöltet.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
