13 éves mélypontra zuhanhat az euró, ha Le Pen és Melenchon száll egymással harcba a francia elnökválasztás utolsó fordulójában, ha viszont Macron és Fillon csatáznak, 4%-ot erősödhet az egységes deviza a dollárral szemben.
Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali elnökjelölt úgy gondolja, hogy ha kilép Franciaország az eurozónából, miután megválasztják, a bankok és külföldi befektetők nem hagyják majd el az országot.
Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a németországi Saar-vidéken tartott vasárnapi tartományi (Landtag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egy százalékpontos előnyre tett szert a konzervatív pártokkal szemben - derül ki az INSA közvélemény-kutató felméréséből, amelynek eredményét a kedden megjelenő Bild ismerteti.
A holland választásokon sikerült megúszni a legrosszabb forgatókönyvet, hiszen a szélsőjobb a vártnál sokkal rosszabbul szerepelt. Ezzel azonban nem hárultak el teljesen a politikai kockázatok Európa fölül, hiszen április végén jön a francia elnökválasztás első fordulója. Az elemzők szerint ugyanakkor a devizapiacon nem biztos, hogy az euró lenne a legnagyobb vesztese annak, ha Marine Le Pen győzne a választáson.
Nem okozott komolyabb mozgást a kötvénypiacon a holland parlamenti választások eredménye, a jelek szerint a befektetőket nem lepte meg a szélsőjobboldal leszereplése. Nem csak a holland, hanem a többi európai piacon sem látszanak jelentős mozgások, de a közelgő francia elnökválasztás miatt még korai lenne fellélegezni a szakértők szerint.
Meglepően nagy vereséget szenvedett a szélsőjobboldali Szabadságpárt a holland választáson, ám a széttöredezett pártrendszerben a fő kérdés mégis az, hogy kijön-e az eredményekből egy működőképes koalíció. Úgy tűnik, hogy igen.
A Mark Rutte holland miniszterelnök vezette Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) a szavazatok 21 százalékát megszerezve győzött a hollandiai parlamenti választásokon, és messze megelőzi Geert Wilders második helyen végzett bevándorlásellenes Szabadságpártját (PVV), amely 13 százalékot kapott - derült ki a leadott szavazatok több mint 90 százalékának megszámlálását követően, csütörtök hajnalban.
Az iszlámellenes Geert Wilders Szabadságpártja (PVV) az első exit-pollok szerint csúnyán leszerepelt a mai hollandiai választásokon, legalábbis ahhoz képest, amilyen eredményt előzetesen vártak tőle. Mindössze 19 helyet sikerült megszereznie a 150 tagú országgyűlésben, amivel messze elmaradt a jelenlegi miniszterelnök, Mark Rutte 31 mandátumot szerző pártjától.
Első körben nem szerezte meg a győzelmet Áder János, a második körben azonban sikerült, így újabb öt éven át tölti majd be az államfői címet.
Az Országgyűlés ma két jelölt közül választja meg Magyarország következő köztársasági elnökét: a Fidesz-KDNP Áder János jelenlegi államfőt ajánlotta, míg az ellenzék a Jobbik kivételével Majtényi László volt ombudsmant, az Eötvös Károly Intézet elnökét támogatja.
Rekordmennyiségű pénzt öltek bele az Egyesült Államok legnagyobb bankjai a tavalyi elnökválasztásba, szinte kivétel nélkül Clintont támogatták, aki végül elbukta a Fehér Házért folytatott küzdelmet. Most pedig azért lobbiznak a pénzintézetek, hogy a republikánusok enyhítsék a rájuk vonatkozó szabályokat.
A jobbközép Köztársaságiak vezetősége egyhangúlag és határozottan támogatja az államfőjelöltjét, Francois Fillont - közölte a legnagyobb francia ellenzéki párt vezetősége hétfő esti rendkívüli ülését követően, alig hat héttel a francia elnökválasztás első fordulója előtt.
A Momentum szombati közgyűlésén hivatalosan is döntöttek arról, hogy párttá alakulnak és elindulnak a választásokon. A név nem változik, maradnak Momentum Mozgalom - számolt be a 24.hu vasárnap.
Még a tavaszi ülésszakban benyújtja a Fidesz a választási törvény módosítását, amelyről előtte ötpárti egyeztetést kezdeményez a kormánypárt - tájékoztatta a Magyar Időket Gulyás Gergely.
A közvélemény-kutatások szerint azonos támogatottságot tudhat magáénak a Mark Rutte vezette jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) nevű kormánypárt és Geert Wilders bevándorlásellenes holland Szabadságpártja (PVV) alig három héttel a holland parlamenti választások előtt - közölte az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán holland felmérésekre hivatkozva szerdán.
Tovább fokozódik a tavaly év végén még a francia elnökválasztás legesélyesebb jelöltjeként számon tartott François Fillon körüli botrány, egy francia lap értesülései szerint ugyanis a vizsgálatot folytató ügyész a közeljövőben valószínűleg további jogi lépéseket tesz majd. Ez akár azt is jelentheti, hogy az elnökjelöltnek és feleségének bíróság előtt kell majd védekeznie, ami katasztrofális következményekkel járna a konzervatív politikus választási esélyeire nézve. A francia szélsőjobb lehet az igazi nyertese ennek az egésznek.
Megválasztotta vasárnap Németország új államfőjét a Berlinben ülésező szövetségi közgyűlés (Bundesversammlung), az öt év után távozó Joachim Gauck utódja Frank-Walter Steinmeier volt külügyminiszter.
Bernard Monot, a francia szélsőjobboldali Marine Le Pen tanácsadója szinte azonnal kukába dobná az eurót, emellett elvenné a jegybank függetlenségét, és frissen nyomtatott pénzből fizetné ki a francia államadósságot, vagy éppen kezdene kormányzati költekezésbe - foglalja össze a tegnap ismertetett terveket a Bloomberg cikke. Az áprilisi elnökválasztás közeledtével egyre érezhetőbb a piaci feszültség, ami tegnap új, közel ötéves csúcsra repítette a francia 10 éves lejáratú államkötvények német papírokhoz viszonyít hozamfelárát. És még két és fél hónap hátra van az első fordulóig.
Vészesen közeleg a francia elnökválasztás időpontja májusban, a napokban végleges lett a jelöltek listája azzal, hogy a baloldal is megtartotta előválasztását. Hivatalosan öten mérkőznek meg, de a gyakorlatban valószínűleg az lesz csak a kérdés, ki lesz a szélsőjobboldali Marine Le Pen ellenfele a második fordulóban, illetve meg tudják-e akadályozni Franciaország "trumpizálódását", amit Le Pen győzelme hozna. A francia gazdaság látszólag évek óta szenved, ami hozzájárult az "új erők" előretöréséhez, ugyanakkor a felszín alatt jócskán vannak pozitívumok is, melyeknek kiaknázásával az új elnök hamar learathatja az első babérokat.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották a DÁP szabályait.
Háromszoros fizetésért keresnek munkásokat, bár a 11 órás munkaidő nem kifejezetten csábító.
A bankok mintegy fele lépte meg eddig.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.
Tejesültek a célok?
Mit mutat a második negyedéves GDP-adat?
