A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megbízásából készült VOSZ Barométer Index felmérés szerint a tavalyi negyedik negyedévben tovább romlott a cégek üzleti hangulata Magyarországon. A kutatás legfrissebb eredményeit pénteken mutatta be Kozák Ákos, a felmérést elvégző Egyensúly Intézet társalapítója, valamint Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) huszonnegyedik alkalommal rendezte meg a Vállalkozók Napja ünnepséget december 1-jén Budapesten, a Művészetek Palotájában. A Magyar Vállalkozók Napja rendezvényen idén is díjazták a kiemelkedő teljesítményeket. Balogh Gabriella, a portfolio.hu-t is kiadó Net Média Zrt. társtulajdonosa Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjban részesült.
Kis mértékben romlott a vállalkozások hangulata a harmadik negyedévben - derül ki a VOSZ Barométer felméréséből. A cégek árbevétellel kapcsolatos várakozása romlott, a béremelési szándékuk gyengült, valamint egyre nagyobb problémát jelent az üzleti partnerek nem teljesítése.
November 20-ra várható egy olyan átfogó bérmegállapodás, amely nemcsak az idei bérkompenzációról, a jövő évi emelésről, de a következő 4 év béremelési stratégiájáról is szól. Lényegében célegyenesben van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése után a teljes bérmegállapodás. Az egyik munkáltatói szervezet kért egy kis haladékot, hogy még várják meg a harmadik negyedévi GDP-adatokat, mert recessziós környezetben azért nem biztos, hogy ugyanúgy terhelnék a vállalatokat a jövő évi béremeléssel, mint akkor, ha véget ért a visszaesés. A következő négy évben 400 ezer forint közelébe kellene, hogy emelkedjen a minimálbér, már csak az uniós irányelvek miatt is.
A magyar magánegészségügy mára sokmillió orvos-beteg találkozást, 40 ezer nagyműtétet, többezer szülést és hatalmas számú diagnosztikai ellátást hajt végre. Ha ezt a feladatot nem végeznék el a privát szolgáltatók, akkor ez az egyébként is túlterhelt, adósságokkal küzdő állami egészségügyi ellátókra zuhanna - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Fábián Lajos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének társelnöke, valamint a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke, akivel többek között a szeptember 19-i Private Health Forum apropóján is beszélgettünk. A szakember alapvetően 5 csoportba sorolta a szektor problémáit és ezek közül kiemelte a humánerőforrás kérdését. Szerinte túl sok embert, orvost és szakdolgozót vesztett a szektor az elmúlt évtizedekben, ugyanakkor az utánpótlás nem tűnik elegendőnek. Arra is figyelmeztetett: a VOSZ Egészségügyi Tagozatának tagjai, akik részben vagy egészben államilag finanszírozott tevékenységet végeznek, vagy az államilag fenntartott rendszernek szállítanak terméket, vagy szolgáltatást, nagy bajban vannak. A TritonLife alapító-elnökével mindezek mellett szóba ejtettük az időközben a piacon a legnagyobb magánegészségügyi vállalattá vált cég terveit, kilátásait is.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a magyar cégek belföldi szakmai érdekképviseletén túl, az exportpiacok elérésében is aktívan segít. Külföldi vásárokon, közös gazdasági fórumokon képviseli a hazai vállalkozói érdekeket Európától Ázsiáig. Kiemelt célja a határon túli magyar vállalkozások bekapcsolása a hazai gazdaság vérkeringésébe, és a határokon átnyúló partneri együttműködések erősítése, ezért online vállalkozói piacteret indított, ahol a régiós vállalkozások hatékonyan alakíthatnak ki új kapcsolatokat. A szervezet képviselte a hazai vállalkozásokat a OECD KKV fórumán, a VOSZ által vezetett BIAC KKV Munkabizottság bemutatta saját készítésű kutatását, melyből kiderül, hogy a piaci bizonytalanságok és forráshiány okozza a legnagyobb problémát a vállalatok növekedésükben, kiemelten fontosnak tartják ugyanakkor a zöld- és digitális technológiák bevezetését, és a munkavállalók mentális egészségének erősítését is.
A hazai kis- és közepes vállalkozások rosszabbnak értékelik az aktuális gazdasági környezetet és a kilátásokat, mint az első negyedévben volt tapasztalható - derült ki a VOSZ-Barométer, a vállalkozói szféra "időjárás-(előre)jelzőjének" friss, második negyedévre vonatkozó felméréséből. Az adatokat egy csütörtöki eseményen Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, valamint Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet, társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója mutatta be. Külön érdekes fejlemény, hogy néhány hónap alatt mennyire átalakult a vállalkozók kockázatérzékelése: komoly problémává kezd válni a körbetartozások kérdése. Perlusz László az eseményen külön szót ejtett a kormány legutóbbi intézkedéséről, amely a magánegészségügyi szektor számára állít adminisztratív akadályokat és mesterséges tiltást hajt végre. Ez szerinte nem előnyös lépés.
Stratégiai megállapodást kötött három vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezet a magyarországi vállalkozások hatékonyabb támogatása érdekében. Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a KAVOSZ Zrt. vezetői a megállapodást csütörtökön Budapesten írták alá.
A magas infláció és a magas kamatszint akadályozza az üzleti fejlődést és a gazdasági növekedést. Az infláció és kamatszint csökkentése elengedhetetlen a vállalkozások és a gazdaság fejlődése érdekében - írja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közleményében. Az érdekképviselet szerint a válság kezelésére összehangolt cselekvési programra van szükség, amelyben a kormány, a jegybank és a vállalkozások együttműködnek.
Bár a teljes makrogazdasági környezetet rossznak látják, saját vállalkozásaik jövő képeit tekintve optimisták a hazai kis- és középvállalkozások. A legnagyobb problémának az inflációt, a magas energiaárakat és a kiszámíthatatlanságot látják a cégvezetők. A negatív hatások ellenére viszont nem terveznek leépítést a hazai cégek - derül ki a 35 éves Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és az Egyensúly Intézet közös, első alkalommal kiadott vállalkozói hangulatot felmérő jelentéséből.
Új, a korábbiaknál innovatívabb és a tudásra jobban építő kkv-szektort segítene megteremteni a VOSZ, amely ennek érdekében nemrégiben az ország egyetemi városait érintő rendezvénysorozatba kezdett. A közelmúltban Győrben megrendezett VOSZFESZT és az ez alkalomból a Széchenyi István Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás csak az első állomása egy olyan folyamatnak, amelynek eredményeképp a közösen dolgoznának az egyetemi élet és a vállalkozói szféra képviselői egy, a tudásra jobban építő gazdasági modell kialakításán. A kezdeményezés szerves része a VOSZ stratégiai megújulásának is, amelyet az érdekképviselet 35 éves fennállásának alkalmával hirdetett meg a szövetség.
Együttműködési megállapodást írt alá a VOSZ és a Széchenyi István Egyetem a VOSZFESZT Vállalkozó Szabadegyetemen. A szövetség keretében a felsőoktatási intézményben önálló VOSZ-iroda nyílik azzal a céllal, hogy a vállalkozásokat közelebb hozzák az innovatív kutatásokhoz.
Újraválasztották a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét a konföderáció keddi, késő délutánba nyúló tisztújító kongresszusán. Zlati Róbert újabb 4 évre kapott bizalmat a küldöttektől - közölte a szervezet.
A magyarországi vállalatok alapvetően nem azért emelték az áraikat, hogy még több haszonra tehessenek szert, hanem azért, hogy az egymást követő válságokban talpon tudjanak maradni. Látni kell azt is, hogy a hazai cégek – a mikro-, kis- és középvállalkozások százezrei és a legtöbb közepes- és nagyvállalat - jövedelmezősége valószínűleg nem nőtt jobban sem a korábbi időszakokhoz képest, sem az európai átlagos értékekkel összehasonlítva, sőt, sok esetben ezek alatt maradhatott. Ami viszont nőtt Magyarországon, az a bruttó működési eredmény, ám ez a statisztikai adat önmagában nagyon keveset árul el a vállalati profitoktól, vagy tulajdonosaik hasznáról. A profitinfláció rémének alaptalan emlegetése és hamis hangulatkeltés helyett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) az a válasza, hogy érdemes felelősen és szakmai alapon megvizsgálni a vállalkozások helyzetét, hogy helyes döntések születhessenek az infláció kezeléséhez, csökkentéséhez.
Az egyik legnagyobb hazai vállalkozói érdekképviselet vezetője viharos gazdasági évre számít 2023-ban. Főleg az év elejével kapcsolatban bizonytalanok a kilátások, mert akkorra gyűrűzhetnek be teljesen a megemelkedett energiaárak, miközben a kereslet további visszaesése várható. Ennek hatására sok vállalkozás megszűnhet vagy átalakulhat, illetve a veszteséges üzletágaktól megszabadulhat. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Portfolio megkeresésére elmondta, hogy maximum 1 százalékos gazdasági növekedésre számít, az év elején tovább erősödő inflációval, amely fokozatosan mérséklődhet. A gazdaság hosszú távú növekedéséhez nagy szükség lenne a humán tőkébe való befektetésekre.
A napokban megjelent egészségügyi rendelettervezet, ami az orvosok diszkriminatív berendelésének és úgymond továbbképzésének statáriális intézkedése, előre nem látható, romboló hatással fenyeget - figyelmeztet a kormány javaslata kapcsán a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Egészségügyi Tagozata egy frissen nyilvánosságra hozott levélben, amelyet a kormányzati döntéshozóknak is elküldtek. A szervezet - amely a legtöbb magánegészségügyi gazdálkodó szervezetet képviseli - arra is rámutat, hogy a jogalkotó céljaival ellentétes következményekkel kell számolni a rendelet januári alkalmazása után: súlyos költségvetési károkat és súlyos, hosszú távú ellátási gondokat, valamint az egészségügyi rendszer megroppanását vetíti előre a VOSZ tagozata. Többször is azt hangoztatja a szervezet, hogy a kormányzati lépés a magánegészségügy erőszakos meggyengítését, végső soron megszüntetését jelentené.
A következő időszakban a magyar gazdaságnak, a gazdaság szereplőinek nehéz nemzetközi körülmények között kell teljesíteniük - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) hagyományos éves üzleti eseményén, a 23. Vállalkozók Napján.
Jelenleg nem a bérharcnak, hanem a munkahelyek megőrzésének van itt az ideje – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László arra a felvetésre, hogy legalább 26 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség. A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint egy ilyen intézkedés pusztító hatású lenne, irreális annak megvalósítása.
Részletes, számos intézkedést magába foglaló energia-kríziscsomaggal állt elő a VOSZ, amely a kis- és középvállalkozásokat, áttételesen pedig a munkavállalókat védené. A munkaadói szervezet szerint legalább akkor megrázkódtatást hoz az energiaválság a következő hónapokban, mint a Covid 2020-ban, így indokolt a több ezer milliárdos mentőcsomag mielőbbi végrehajtása.