A tavalyi gázválság a felszínre hozta az uniós árampiaci modell gyengeségeit, a gázár komoly befolyását az áramár kialakulására, ezért hónapokig tartó ígéret után az Európai Bizottság ma a nyilvánosság felé is látható módon megkezdte ennek a reformnak az előkészítését: három hétig tartó konzultációt hirdetett meg, amely során bárki hozzászólhat a tervezett reform konkrét kivitelezésének módjához.
Jelentős mértékben csökkentené a hazai villamosenergia-importot - ezáltal az európai szén-dioxid-kibocsátást – és a nagykereskedelmi áramárakat is a hazai szélerőművi kapacitások növelése. Habár a szélerőművek növelik a rendszer egyensúlyának megtartásához szükséges tartalékkapacitások összmennyiségét, de mivel képesek részt vállalni a rendszer egyensúlyának tartásában, ezért a szélerőművek a tartaléktartás összköltségét is képesek mérsékelni - derült ki a Regionális Energiakutató Központ (REKK) kutató főmunkatársai, Kácsor Enikő és Mezősi András által jegyzett, az Energiaklub Feltámad a szél című konferenciáján ismertetett kutatásból.
Az aktuális fűtési szezonban az eddigi legmagasabb szintre emelkedett a magyarországi villamosenergia-rendszer terhelése kedden délután, ami rekord döntést vetít előre a terhelésben a következő egy-két hétben.
Magyarországon több száz, sőt akár több ezer vállalkozás, illetve erőmű számára is érdekesek lehetnek a cPPA-k, azaz a társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások, amelyek terjedésének szabályozási akadályai nincsenek, és segíthetnek a 2030-ra piaci szereplők által tervbe vett, akár 13 ezer MW-ot elérő megújuló energiás kapacitások elérésében is – jelentette ki a DLA Piper jogi tanácsadó iroda időjárásfüggő cPPA-król szervezett minapi szakmai rendezvényen Ságvári Pál. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a cPPA-k előnyeit és kockázatait összefoglaló előadása során megjegyezte, hogy a piac itthoni bővülése akár a KÁT-ból nyárig kikerült mintegy 600 MW-nyi erőművel is elindulhat, illetve felvetette, hogy szabályozói szempontból érdemes lehet megvizsgálni valamilyen poszt-METÁR támogatási, vagy garanciális rendszer szükségességét. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy alapesetben hagyni kell a piaci struktúrák érvényesülését, így tehát elsősorban a piaci szereplőknek kell kidolgoznia az itthoni adottságoknak megfelelő szerződéses konstrukciókat, amelyek a finanszírozók aggodalmait is kielégíthetik.
Az energiapiaci válság és az általános volatilitás felgyorsította az egyébként is várható folyamatokat, a jelenlegi helyzetben pedig különösen erős igény mutatkozott az Alteo erősségére, a szabályozási szolgáltatásra – főképp ezt a jelenséget jelölte meg az első féléves kiváló számok mögötti okként Kovács Domonkos az Alteo vállalatfelvásárlási és tőkepiaci tevékenységekért felelős vezérigazgató helyettese. A vezető úgy véli, hogy ugyan a korábban reméltnél úgy néz kis sajnos jóval lassabban, de idővel a szélsőséges energiaárak is normalizálódnak és a fosszilis energiahordozók aránya is csökkenthető, ám mindkét folyamathoz idő kell. Ráadásul több bizonytalansági tényező van, amely módosíthatja a várakozásokat, ám ezek várhatóan nem rontják a cég esélyeit.
Hétfőn reggel 6 óra után elkezdett nőni a Paksi Atomerőmű által termelt villamosenergia mennyisége és délutánra már 1320 MW fölé nőtt az összesített teljesítmény. Bár az erőmű oldalán jelenleg még nincs külön hír róla, de ez arra utal, hogy fokozatosan elkezdték újraindítani a nemrég leállított második reaktort, amelyet egyébként is ezekre a napokra ígértek.
Koszovó energiaelosztó vállalata, a KEDS közölte, hogy hétfő reggel 8 órától időzített áramkimaradások lesznek a hazai energiatermelés csökkenése és az importból beszerzett üzemanyag magas ára miatt.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Minden eddiginél nagyobb új naperőmű kapacitás épülhet ki Magyarországon a METÁR-tender ma kihirdetett hatodik körének eredményei alapján, amely akkora új kapacitást jelent, hogy 200 ezer magyar háztartás éves villamosenergia igényét tudja fedezni – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) bejelentéséből.
A leggyorsabban növekvő villamosenergia-forrás a szél- és napenergia, ezek 2021-ben rekordmennyiségű, 10%-os részesedést értek el a globális villamosenergia-termelésben. Ezt a mérföldkövet már 50 ország el tudta érni világszerte. Összességében 2021-ben a világ villamosenergia-termelésének 38%-a tiszta energiaforrásból származott, és ennél már alacsonyabb volt a szén alapú termelés (36%) aránya - derül ki az Ember éves globális villamosenergia-jelentéséből, a mai napon megjelent Global Electricity Review-ból.
Egy közös javaslatban arra tettek javaslatot az illetékes spanyol és portugál miniszterek, hogy 180 euró legyen a nagykereskedelmi áramárak plafonja az Európai Unióban, hogy ezzel megtörjék az egekbe emelkedő gázárak miatt szintén egekbe emelkedő áramárak káros gazdasági hatásait. A két ország azt mondja, hogy ha a jövő heti EU-csúcson nem lesz erről egységes döntés, ők akkor is meglépik ezt, azaz újra bevezetik azt az árplafont, amit 2019-ben brüsszeli nyomásra töröltek el.
A gázárak szárnyalásával párhuzamosan az utóbbi napokban a magyar tőzsdei azonnali és határidős áramárak is hatalmasat emelkedtek, történelmi csúcs közelében járunk, így ez is fáj azoknak a magyar intézményeknek, akiknek mostanában kell új szerződést kötnie, vagy a tőzsdei árakhoz igazodik az áramköltsége.
Míg a bruttó villamosenergia-termelés 2,5%-kal, addig a felhasználás 5,3%-kal emelkedett tavaly és a termelésen belül egyre látványosabban tör előre a napenergia mellett a földgázalapú is – rajzolódik ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtökön kiadott előzetes éves adataiból. Az anyag egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy a megtermelt villamos energia 63,8%-a karbonsemleges forrásból származott, és mindezzel párhuzamosan a teljes bruttó termelésben a napenergia aránya 10,6% volt.
Az Európa-szerte magasabb fogyasztás, a német szélhiány miatt is megugró fosszilis termelés és a termelési tényezőárak drágulása együttesen decemberben hihetetlenül magas villamosenergia árakat okozott a kontinensen és ezzel együtt is negyedszerre dőlt meg a hónap során a magyar áramfogyasztási rekord – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ma közzétett decemberi árampiaci jelentéséből. Az anyag rámutat arra is, hogy éves karbantartások és üzemzavarok miatt a paksi atomerőmű karácsony előttig szokatlanul kevés áramot termelt, ezért az év/év alapon 5,3%-os decemberi magyar fogyasztásnövekedés miatt az itthoni áramfelhasználás 32%-át az importnak kellett fedeznie.
Bár a Nemzeti Energiastratégiában lefektetett ütemnél jóval gyorsabban nőtt Magyarországon a naperőművek beépített kapacitása, még ezzel együtt is ott tartottunk, hogy Málta után nálunk volt a legalacsonyabb a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia termelésben 2020ban – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A földgáz belföldi felhasználása 7 százalékkal nőtt, a hazai összes villamosenergia-felhasználás pedig 1,2 százalékkal emelkedett tavaly októberben a megelőző év azonos időszakához képest – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hazai energiatermelésre és -ellátásra vonatkozó 2021. októberi adataiból, amelyeket ma hozott nyilvánosságra.
Változnak a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kötelező átvételi (KÁT) és METÁR típusú támogatási rendszereinek szabályai – hívta fel hétfői közleményében a figyelmet a minapi jogszabályi változások következményeire a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Egészen különleges napok ezek a magyarországi villamosenergia-felhasználás történelmében: csütörtökön ugyanis egymás után a harmadik napon dőlt meg az áramfogyasztási csúcs. Az egymást követő három napon bekövetkezett hármas csúcsdöntés az utóbbi éveket tekintve szinte biztosan példátlan, de egy időre valószínűleg vége szakad a sorozatnak.
Augusztusban a megtermelt villamosenergiának a 22,4%-át adták a megújuló energiaforrások Magyarországon – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiatermelésre és -ellátásra vonatkozó augusztusi energiastatisztikai riportjából.
Az idei második negyedévben 167 MW-tal bővült a háztartási méretű naperőművek beépített teljesítménye, így félévre már majdnem teljesítettük a 2020 egészében látott növekedést, elsősorban a lakossági szegmensnek köszönhetően. A megújuló energiatermelés lendületes növekedése örömteli fejlemény, ugyanakkor az ellátásbiztonság érdekében sürgősen szükséges a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése, a vártnál gyorsabban növekvő naperőművek időjárásfüggő termelésének biztonságos integrálása – mondta el Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfolio-nak.
Minden kiderült az otthoni munkavégzésről Magyarországon.
Egy telitalálatos szelvény volt.
Dinamikus bérnövekedés várható.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte a nyugati szövetségeseknek folytatniuk kell Ukrajna támogatását.
Az elrettentéstől a tárgyalásokig vannak tervek.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
