Lezárta a Nyíregyháza melletti sényői 63 MW-os nagy naperőmű beruházás mögötti 37,5 millió eurós projektfinanszírozási szerződést az osztrák Kommunalkredit intézettel az osztrák Green Source fejlesztő, illetve a szintén osztrák Core Value Capital magántőke társaság – közölte a Project Finanance International a Refinitíven.
Grant Shapps, az Egyesült Királyság energiaügyi minisztere Kijevben járt, ahol bejelentette: London hiteltámogatást nyújt az ukránoknak a nukleáris üzemanyag-ellátásához - írja a Sky News.
A francia bányászati ágazat szakértői úgy vélik, hogy az Európai Unió kritikus és stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelésére vonatkozó célkitűzéseinek 2030-ig történő elérése még akkor is nagy kihívást jelentene, ha ma új bányákat nyitnának az EU-n belül. Mind ez pedig azért igazán aggályos, mert jelentős az államszövetség kitettsége a kínai ellátási láncoknak.
Az Európai Bizottság jóváhagyott egy 1,1 milliárd euró (megközelítőleg 436 milliárd forint) összegű magyar programot, amelynek keretében az állam villamosenergia-tároló létesítményekhez nyújt támogatást a nulla nettó kibocsátású gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében – olvasható a brüsszeli testület közleményében.
Az EU 27 energiaügyi minisztere találkozott, hogy megvitassák az állami támogatás kiterjesztését a meglévő nukleáris eszközökbe történő beruházásokra, de nem sikerült megállapodásra jutniuk. Németország, Ausztria és Luxemburg aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az ilyen támogatás elsősorban Franciaországnak kedvezne, és torzítaná az EU belső piacát - számolt be az Euractiv. Magyarország is erősen lobbizik az EU-ban az atomenergia nagyobb támogatása mellett.
A szénerőművek támogatásának meghosszabbítására irányuló, nemrég közzétett javaslat felborította az Európai Unió országainak azon tervét, hogy jóváhagyják a villamosenergia-piac reformját, amelynek célja a tisztább energiaforrások felé való elmozdulás lenne. A Reuters jelezte, a tagállamok energiaügyi miniszterei ma Luxembourgban találkoznak, hogy álláspontot alakítsanak ki az új szabályzásról, előtérben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia elterjesztésével és a tavalyihoz hasonló energiaválság megismétlődésének elkerülésével.
Technológia nélkül elérhetetlen a zöld átállás és a klímasemlegesség elérése. A gazdaság bármely területéről legyen szó, az innovációk, a digitalizáció és a most még talán ismeretlen technológiák a leghatásosabb eszközeink arra, hogy a környezet terhelése nélkül éljünk ezentúl. De vajon elegendő önmagában a technológiára hagyatkozni? A kérdésre a Portfolio Sustainable Tech 2023 konferencián keresték a választ a szakértők.
A tegnap lezajlott Vállalati Energiabeszerzés konferencia második szekcióját Berényi Gábor előadása indította, a Smart Solar ügyvezetője a volatilis energiaár-környezetben egyre népszerűbb, hosszú távon rögzített árú energiabeszerzést lehetővé tévő PPA-konstrukcióról beszélt. Ezt követően Petis László, a fröccsöntéses technológiával készülő háztartási műanyag termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó IL-PE Kft. ügyvezetője beszélt arról, hogy az általa menedzselt vállalkozás hogyan élte meg az energiaárak szempontjából elképesztően turbulens mögöttünk álló hónapokat.
Ukrajna újraindítja az elektromos áram európai exportját, a bevételt pedig az elektromos infrastruktúra helyreállítására fordítja – számolt be az Infostart Herman Haluscsenko energetikai tárcavezető bejelentéséről.
A tavalyi gázválság a felszínre hozta az uniós árampiaci modell gyengeségeit, a gázár komoly befolyását az áramár kialakulására, ezért hónapokig tartó ígéret után az Európai Bizottság ma a nyilvánosság felé is látható módon megkezdte ennek a reformnak az előkészítését: három hétig tartó konzultációt hirdetett meg, amely során bárki hozzászólhat a tervezett reform konkrét kivitelezésének módjához.
Jelentős mértékben csökkentené a hazai villamosenergia-importot - ezáltal az európai szén-dioxid-kibocsátást – és a nagykereskedelmi áramárakat is a hazai szélerőművi kapacitások növelése. Habár a szélerőművek növelik a rendszer egyensúlyának megtartásához szükséges tartalékkapacitások összmennyiségét, de mivel képesek részt vállalni a rendszer egyensúlyának tartásában, ezért a szélerőművek a tartaléktartás összköltségét is képesek mérsékelni - derült ki a Regionális Energiakutató Központ (REKK) kutató főmunkatársai, Kácsor Enikő és Mezősi András által jegyzett, az Energiaklub Feltámad a szél című konferenciáján ismertetett kutatásból.
Az aktuális fűtési szezonban az eddigi legmagasabb szintre emelkedett a magyarországi villamosenergia-rendszer terhelése kedden délután, ami rekord döntést vetít előre a terhelésben a következő egy-két hétben.
Magyarországon több száz, sőt akár több ezer vállalkozás, illetve erőmű számára is érdekesek lehetnek a cPPA-k, azaz a társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások, amelyek terjedésének szabályozási akadályai nincsenek, és segíthetnek a 2030-ra piaci szereplők által tervbe vett, akár 13 ezer MW-ot elérő megújuló energiás kapacitások elérésében is – jelentette ki a DLA Piper jogi tanácsadó iroda időjárásfüggő cPPA-król szervezett minapi szakmai rendezvényen Ságvári Pál. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a cPPA-k előnyeit és kockázatait összefoglaló előadása során megjegyezte, hogy a piac itthoni bővülése akár a KÁT-ból nyárig kikerült mintegy 600 MW-nyi erőművel is elindulhat, illetve felvetette, hogy szabályozói szempontból érdemes lehet megvizsgálni valamilyen poszt-METÁR támogatási, vagy garanciális rendszer szükségességét. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy alapesetben hagyni kell a piaci struktúrák érvényesülését, így tehát elsősorban a piaci szereplőknek kell kidolgoznia az itthoni adottságoknak megfelelő szerződéses konstrukciókat, amelyek a finanszírozók aggodalmait is kielégíthetik.
Az energiapiaci válság és az általános volatilitás felgyorsította az egyébként is várható folyamatokat, a jelenlegi helyzetben pedig különösen erős igény mutatkozott az Alteo erősségére, a szabályozási szolgáltatásra – főképp ezt a jelenséget jelölte meg az első féléves kiváló számok mögötti okként Kovács Domonkos az Alteo vállalatfelvásárlási és tőkepiaci tevékenységekért felelős vezérigazgató helyettese. A vezető úgy véli, hogy ugyan a korábban reméltnél úgy néz kis sajnos jóval lassabban, de idővel a szélsőséges energiaárak is normalizálódnak és a fosszilis energiahordozók aránya is csökkenthető, ám mindkét folyamathoz idő kell. Ráadásul több bizonytalansági tényező van, amely módosíthatja a várakozásokat, ám ezek várhatóan nem rontják a cég esélyeit.
Hétfőn reggel 6 óra után elkezdett nőni a Paksi Atomerőmű által termelt villamosenergia mennyisége és délutánra már 1320 MW fölé nőtt az összesített teljesítmény. Bár az erőmű oldalán jelenleg még nincs külön hír róla, de ez arra utal, hogy fokozatosan elkezdték újraindítani a nemrég leállított második reaktort, amelyet egyébként is ezekre a napokra ígértek.
Koszovó energiaelosztó vállalata, a KEDS közölte, hogy hétfő reggel 8 órától időzített áramkimaradások lesznek a hazai energiatermelés csökkenése és az importból beszerzett üzemanyag magas ára miatt.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Minden eddiginél nagyobb új naperőmű kapacitás épülhet ki Magyarországon a METÁR-tender ma kihirdetett hatodik körének eredményei alapján, amely akkora új kapacitást jelent, hogy 200 ezer magyar háztartás éves villamosenergia igényét tudja fedezni – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) bejelentéséből.
A leggyorsabban növekvő villamosenergia-forrás a szél- és napenergia, ezek 2021-ben rekordmennyiségű, 10%-os részesedést értek el a globális villamosenergia-termelésben. Ezt a mérföldkövet már 50 ország el tudta érni világszerte. Összességében 2021-ben a világ villamosenergia-termelésének 38%-a tiszta energiaforrásból származott, és ennél már alacsonyabb volt a szén alapú termelés (36%) aránya - derül ki az Ember éves globális villamosenergia-jelentéséből, a mai napon megjelent Global Electricity Review-ból.
Egy közös javaslatban arra tettek javaslatot az illetékes spanyol és portugál miniszterek, hogy 180 euró legyen a nagykereskedelmi áramárak plafonja az Európai Unióban, hogy ezzel megtörjék az egekbe emelkedő gázárak miatt szintén egekbe emelkedő áramárak káros gazdasági hatásait. A két ország azt mondja, hogy ha a jövő heti EU-csúcson nem lesz erről egységes döntés, ők akkor is meglépik ezt, azaz újra bevezetik azt az árplafont, amit 2019-ben brüsszeli nyomásra töröltek el.