A gázárak szárnyalásával párhuzamosan az utóbbi napokban a magyar tőzsdei azonnali és határidős áramárak is hatalmasat emelkedtek, történelmi csúcs közelében járunk, így ez is fáj azoknak a magyar intézményeknek, akiknek mostanában kell új szerződést kötnie, vagy a tőzsdei árakhoz igazodik az áramköltsége.
Míg a bruttó villamosenergia-termelés 2,5%-kal, addig a felhasználás 5,3%-kal emelkedett tavaly és a termelésen belül egyre látványosabban tör előre a napenergia mellett a földgázalapú is – rajzolódik ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtökön kiadott előzetes éves adataiból. Az anyag egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy a megtermelt villamos energia 63,8%-a karbonsemleges forrásból származott, és mindezzel párhuzamosan a teljes bruttó termelésben a napenergia aránya 10,6% volt.
Az Európa-szerte magasabb fogyasztás, a német szélhiány miatt is megugró fosszilis termelés és a termelési tényezőárak drágulása együttesen decemberben hihetetlenül magas villamosenergia árakat okozott a kontinensen és ezzel együtt is negyedszerre dőlt meg a hónap során a magyar áramfogyasztási rekord – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ma közzétett decemberi árampiaci jelentéséből. Az anyag rámutat arra is, hogy éves karbantartások és üzemzavarok miatt a paksi atomerőmű karácsony előttig szokatlanul kevés áramot termelt, ezért az év/év alapon 5,3%-os decemberi magyar fogyasztásnövekedés miatt az itthoni áramfelhasználás 32%-át az importnak kellett fedeznie.
Bár a Nemzeti Energiastratégiában lefektetett ütemnél jóval gyorsabban nőtt Magyarországon a naperőművek beépített kapacitása, még ezzel együtt is ott tartottunk, hogy Málta után nálunk volt a legalacsonyabb a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia termelésben 2020ban – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A földgáz belföldi felhasználása 7 százalékkal nőtt, a hazai összes villamosenergia-felhasználás pedig 1,2 százalékkal emelkedett tavaly októberben a megelőző év azonos időszakához képest – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hazai energiatermelésre és -ellátásra vonatkozó 2021. októberi adataiból, amelyeket ma hozott nyilvánosságra.
Változnak a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kötelező átvételi (KÁT) és METÁR típusú támogatási rendszereinek szabályai – hívta fel hétfői közleményében a figyelmet a minapi jogszabályi változások következményeire a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Egészen különleges napok ezek a magyarországi villamosenergia-felhasználás történelmében: csütörtökön ugyanis egymás után a harmadik napon dőlt meg az áramfogyasztási csúcs. Az egymást követő három napon bekövetkezett hármas csúcsdöntés az utóbbi éveket tekintve szinte biztosan példátlan, de egy időre valószínűleg vége szakad a sorozatnak.
Augusztusban a megtermelt villamosenergiának a 22,4%-át adták a megújuló energiaforrások Magyarországon – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiatermelésre és -ellátásra vonatkozó augusztusi energiastatisztikai riportjából.
Az idei második negyedévben 167 MW-tal bővült a háztartási méretű naperőművek beépített teljesítménye, így félévre már majdnem teljesítettük a 2020 egészében látott növekedést, elsősorban a lakossági szegmensnek köszönhetően. A megújuló energiatermelés lendületes növekedése örömteli fejlemény, ugyanakkor az ellátásbiztonság érdekében sürgősen szükséges a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése, a vártnál gyorsabban növekvő naperőművek időjárásfüggő termelésének biztonságos integrálása – mondta el Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfolio-nak.
A földgáz belföldi felhasználása idén júniusban 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint a megelőző év azonos hónapjában. Az ország villamosenergia-felhasználása ugyanakkor 14,2 százalékkal növekedett az egy évvel ezelőttihez képest - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) most megjelent júniusi energiastatisztikai riportjában.
A svájci központú MET Csoport megvásárolta az Arendals Fossekompani norvég részvénytársaságtól annak 100 százalékos részesedését a COGEN Energia España nevű spanyolországi – a kombinált hő- és villamosenergia-piacon (CHP) integrált szolgáltatásokat végző – vállalatban.
Világszerte egyre több országban telepítenek tengerek, tavak vagy folyók felszínére úszó naperőműveket, melyek bizonyos előnyökkel is rendelkeznek a szárazföldi fotovoltaikus erőművekkel összevetve. A technológia réspiaci megítéléséből kitörve a szektor harmadik pillérévé válhat, lehetőséget kínálva a napenergia-kapacitás bővítésére, Magyarszágon is.
Lassult a magyar fotovoltaikus naperőmű-kapacitás bővülése 2021 első hónapjaiban a 2020-es ütemhez képest, de még így is elég gyorsnak tűnik az energiastratégiába foglalt 2030-as cél eléréshez. A növekedés sebességének csökkenése valószínűleg csak átmeneti jelenség, különösen a háztartási méretű naperőművek esetében várható, hogy újra felpörög a telepítési tempó.
Az elmúlt időszakban a megújuló energiaforrások kapcsán a nap- és a szélenergiáról lehet a legtöbbet hallani, ami nem véletlen, hiszen dinamikusan növekvő területekről van szó, és nagy népszerűségnek örvendenek. Emiatt azonban viszonylag kevesebb szó esik a vízenergiáról, holott szerepe továbbra is meghatározó a villamosenergia-termelésben, és akár az energiaátmenet elfelejtett óriásának is lehetne nevezni a szektort. A következő tíz év növekedési kilátásai visszafogottnak mondhatóak, ami többek között annak köszönhető, hogy az új beruházások magas kezdeti tőkét igényelnek, és hosszadalmas az engedélyeztetési és kialakítási folyamat, de a meglévő erőművek egy jelentős része is felújításra szorul. A terület azonban a kihívások ellenére komoly potenciállal rendelkezik, és segíthet a 2050-es klímasemlegesség elérésében – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss vízenergiával kapcsolatos tanulmányából.
Magyarországon a jelenlegi villamosenergia-felhasználás mellett csak az otthonunkban megszokott energia biztosításához legalább 6 darab fát kellene minden egyes magyar embernek ültetnie évente, hogy pusztán az otthoni villamosenergia fogyasztásunk átlagos szén-dioxid lábnyomát kompenzálhassuk. Emellett nagy szükség lenne a társadalmi szintű edukációra is, és be kell látni, hogy lemondás nélkül, bármennyire is szeretnénk, de nem létezik pozitív végkifejlet. A kulcs az általános fogyasztói szokásaink gyökeres megváltoztatása lehet. Ez minden egyes bolygólakos egyéni felelőssége.
2020-ban a megújuló energiaforrásokból termelt bruttó villamos energia mennyisége 17,7 százalékkal, a megújuló energiaforrásokból termelt hő mennyisége pedig 3,7 százalékkal nőtt 2019-hez képest. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül 11,9 százalékra emelkedett – olvastató a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2020-as előzetes energiastatisztikai adatait összefoglaló jelentésében.
Története egyik legnagyobb forgalmát bonyolíthatja le a GE húszéves veresegyházi gyára idén és a következő évben, nagyrészt azért, mert a nyugati világ egyre több földgáztüzelésű csúcserőművet állít üzembe. A gázturbinák természetes úton fejlődnek afelé, hogy egyre több hidrogént tudjanak elégetni, ezért egyáltalán nem gondoljuk úgy, hogy alkalmazásukkal zsákutcába sétálunk - mondta a Portfolio-nak Lencsés Gergő, a GE globális gázturbina-gyártási üzletágának vezérigazgatója, akinek vezetésével korábban a társaság legnagyobb megújuló energiatermelő berendezéseket gyártó üzeme is felépült.
A naperőművek súlya a villamosenergia termelésen belül áprilisban 8 százalék volt, a magas naperőművi termelés időszaka alatt április elején Magyarország exportálni is tudott villamosenergiát - tette közzé elemzésében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hétfőn.
Az elmúlt években a bőséges likviditás és az egyre csökkenő árak jellemezték az európai földgázpiacot, ami több tényezőnek volt köszönhető, többek között a rekordmagas tárolói készletezésnek és az LNG-túlkínálatnak. A körülmények azonban változnak: a tárolókban lévő gázmennyiség alaposan lecsökkent, miközben az ázsiai piacok elszívják az erőforrások egy jelentős részét. Ha ez nem lenne elég, az EU tovább szigorít a károsanyag-kibocsátás feltételein, ami már most is soha nem látott magasságba emelte a szén-dioxid-kvóta árát. Mindezek pedig drágulást hoznak nem csak a földgáz, hanem a villamosenergia piacán is, ahol szintén számos tényező az áremelkedés irányába hat – vagyis aki arra számít, hogy októberig úgyis csökkennek majd az árak, bizony alaposan hoppon maradhat. Érdemes tehát minél hamarabb megkötni a szükséges szerződéseket.
A szárazság, a villamosenergia-termelés visszaesése és az illegális kriptobányászat durva áramkimaradásokat okoz Iránban. A helyzet annyira súlyos, hogy már a koronavírus-vakcinák tárolása is veszélybe került.