Szó sem lehet egyszámjegyű minimálbér-emelésről, hiszen még a mértéktartó gazdasági előrejelzések sem zárják ki az év végi 20 százalékos inflációt sem – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután a napokban kiderült, már augusztusban is 15,6 százalékkal romlott a pénz. A szövetség továbbá elvárja, hogy a kormány az eddiginél lényegesen több figyelmet fordítson a legkevesebbet kereső vagy éppen munkanélkülivé vált emberekre.
A Portfolio Digital Transformation 2022 konferencia meghívott előadói a globális és hazai digitális trendekről, a transzformáció szervezeti kihívásairól, és a legfontosabb buktatókról beszéltek az első szekcióban.
Fontos, hogy egyre több olyan cég legyen a magyar gazdaságban, amelyek jól megfizetik munkatársaikat, ezért cserébe erős növekedési potenciált kapnak - hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Hangsúlyozza a koronavírus elleni oltás fontosságát a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a kormány döntését, amely a munkáltatókra hárítja dolgozóik kötelezését az oltásra - közölte az érdekképviselet csütörtökön az MTI-vel.
A Liga Szakszervezetek arra számít, hogy november közepén aláírják a megállapodást a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról - mondta Mészáros Melinda, az érdekképviselet elnöke az MTI-nek szerdán.
Egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés (a minimális bértételek tekintetében) a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya megtöréséhez és a foglalkoztatási helyzet romlásához vezetne, amely végső soron a társadalmi felzárkózást és a már elért jóléti szintet is veszélyeztetné - közölte az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ.
Már zajlanak az egyeztetések a kormány és a munkaadók között a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről - erről beszélt a Világgazdaság szerdai számában Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
Azonnali érdekegyeztetést, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását kezdeményezi a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy mielőbb megtárgyalják, mi indokolja Parragh Lászlónak, az MKIK elnökének a Portfolio-val ma ismertetett kezdeményezését, miszerint jogszabályi szinten tegyék kötelezővé egyes munkakörökben a dolgozók beoltását. Az esetleges törvényi szabályozással kapcsolatban sok a kérdés, amiket mindenképpen országos érdekegyeztetés szintjén kell tisztázni – szögezi le Kordás László elnök.
A kormány ismét meghirdeti a "Közfoglalkoztatásból versenyszférába programot", amellyel az utóbbi években több mint 17 ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segítette az elsődleges munkaerőpiacon - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Bodó Sándort, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát idézve szombaton az MTI-vel.
Februártól négy százalékkal, majd júliustól - ha a feltételek teljesülnek - további egy százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum összege - írja a Magyar Nemzet. Ez a megállapodástervezet körvonalazódik a munkaadók és a szakszervezetek közötti hétfői ülés előtt, az egyezséget azonban nem mindenki fogadja el.
Nem írja alá a minimálbér-emelési megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Erről a MASZSZ elnöksége ma – január 22-én – online szavazáson döntött. Az indoklás szerint a februártól esedékes 4 százalékos ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek a szerény jövedelmű munkavállalók.
A munkaerőpiaci járulék eltörlését javasolja a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amelynek elnöke szerint a lépéssel az összes munkavállaló nyerne, mivel a járulékot a munkavállaló bruttó béréből kell levonni - írta pénteki számában a Magyar Nemzet.
A szokásosnál jóval később indulhatnak az idei bértárgyalások a versenyszférában a járvány okozta bizonytalanság miatt - írja a Magyar Nemzet. Az idén az országos érdekegyeztetés keretében a jövő évi minimálbérekről is határozniuk kell a feleknek, mivel a jelenlegi, két évre szóló megállapodás 2020-ig szól.
Ismét tárgyalóasztalhoz ül a minimálbérek jövő évi mértékével kapcsolatban a munkaadói, munkavállalói és kormányoldal holnap, ugyanakkor megállapodás egyelőre nem várható - írja a Magyar Nemzet. A kormány holnap ismerteti a jövő évre vonatkozó makrogazdasági várakozásait, az adatok a munkaadói oldal javaslatait befolyásolhatják. A szakszervezetek legalább 10 százalékos emelést szeretnének elérni, azonban 8 százalékos megállapodás van érvényben. A Portfolio információi szerint a munkaadók akkor mennének bele nagyobb emelésbe, ha korábban csökkennének a járulékok.
Újrakezdődnek a minimálbér tárgyalások, a felek álláspontja azonban nagyon messze van egymástól.
Várhatóan jövő nyáron-ősszel hagyhatják jóvá a 2021-2027-es uniós büdzsé kereteit, de közben a magyar kormány már előkészítheti az új ciklus Operatív Programjait és ha mindez sikerül, akkor 2021 első felében már megjelenhetnek az első új uniós pályázatok Magyarországon – vázolta a középtávú kilátásokat a Világgazdaságnak Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatójának meglátása szerint 2020-ban még pörgetni fogja a magyar gazdaságot az uniós projektek végrehajtásával kapcsolatos lendület, ellentétben 2021-gyel, amikorra elfogy az uniós forrás a piacon.
Már a foglalkoztatottak 22%-áról a magyar állam gondoskodik, ami 3%-pontos emelkedés 2000-hez képest - tűnik ki az Eurostat adataiból. Ezzel olyan hatalmassá vált a magyar állam, hogy az EU élmezőnyébe verekedtük magunkat. A helyzet azonban korántsem olyan kétségbeejtő, mint ahogy első ránézésre tűnik: a KSH-tól kapott adatok alapján megtudtuk, hogy csaknem 960 ezren dolgoznak a magyar államnak, közfoglalkoztatottak nélkül azonban "csak" 774 ezren, ami 17%-os állami foglalkoztatást jelent. Habár ez a ráta már alig haladja meg az EU-átlagot, a közszférában dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való átterelésére biztos, hogy nincs jobb időszak, mint a jelenlegi gazdasági ciklus.
Az utóbbi hónapokban jelentősen felgyorsult a közfoglalkoztatottak elhelyezkedése a versenyszférában - tudta meg a Magyar Idők az érdekképviseletektől. A foglalkoztatókat a munkaerőhiány ösztönzi a közmunkások felvételére, képzésükre, a dolgozókat pedig a jóval magasabb minimálbér motiválja, amivel jelentősen magasabb jövedelemre tehetnek szert. Így a közfoglalkoztatás is egyre inkább beszűkül, a jelenlegi 140-160 ezer fős átlagos létszámból nagyjából 30-40 ezer ember integrálható még az elsődleges munkaerőpiacon.
Az idén is jelentősen, akár a tavalyival megegyező mértékben, 12-13 százalékkal is nőhetnek a bruttó keresetek a versenyszférában - tudta meg a Magyar Idők.
Októberben 12,8%-kal nőttek a bruttó keresetek Magyarországon, ami kissé alacsonyabb dinamikát jelent ez előző hónapok 13-14% közötti emelkedéséhez képest - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek 10,4%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, vagyis az infláció továbbra sem tudta az egyszámjegyű kategóriába taszítani a bérnövekedést.
Itthon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatja a legnagyobb izgalmakat.
Folyamatosan mennek előre az oroszok.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láttunk már.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
235-re nőtt a sérültek száma.
Terrorizmussal is vádolják.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
