Októberben 12,8%-kal nőttek a bruttó keresetek Magyarországon, ami kissé alacsonyabb dinamikát jelent ez előző hónapok 13-14% közötti emelkedéséhez képest - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek 10,4%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, vagyis az infláció továbbra sem tudta az egyszámjegyű kategóriába taszítani a bérnövekedést.
Óriási lendületet vett 2017-ben a béremelkedés Magyarországon, a versenyszektor vállalkozásai az év első négy hónapjában bő 10 százalékkal többet fizettek a dolgozóknak, mint tavaly ugyanekkor. Bár a főváros fizetéseivel a vidék továbbra sem tudja felvenni a versenyt, vidéken gyorsabban nőnek a keresetek, mint Budapesten.
Februárban 10 százalékkal járt magasabban a rendszeres bruttó átlagkereset a legalább ötfős vállalkozások körében, mint egy évvel korábban. Ilyen mértékű éves béremelkedési ütemet utoljára 5 éve láthattunk, akkor került sor legutóbb jelentős minimálbér-emelésre. Országosan 11,2 százalékkal bővültek átlagosan a jutalom nélküli bruttó bérek.
Gigantikus ugrást láthattunk januárban a versenyszektor foglalkoztatottságában: 64 ezer fővel nőtt a bejelentett alkalmazottak létszáma a legalább 5 fős cégek körében, ami több mint 3 százalékos foglalkoztatottság-bővülést jelent egyetlen hónap alatt. Bár a meglepő jelenség mögött egy statisztikai hatást is sejthetünk, a számok mindenképpen az erős munkapiaci konjunktúra folytatódását jelzik.
Az infláció év végi beindulásának köszönhetően decemberben 5,4 százalékra lassult a nettó reálbérek éves növekedési üteme. Összességében ugyanakkor 2016-ban 7,3 százalékkal nőttek a reálkeresetek Magyarországon, amire 13 éve nem volt példa. A béremelkedés magasabb volt a költségvetési szektorban, mint a vállalkozásoknál: a versenyszférában 6,6 százalékkal, míg az állami szektorban 9,1 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek 2016-ban.
Októberben 5,9 százalékkal jártak magasabban a nettó reálkeresetek Magyarországon, mint egy évvel korábban, ami 2016-ban a legalacsonyabb adat. Azért aggodalomra nincs ok, az évet októberig nézve továbbra is 7 százalék feletti reálbér-emelkedést láthatunk. A versenyszféra foglalkoztatottság-bővülése ugyanakkor az év második felében megtorpanni látszik.
Szeptemberben 7,7 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel korábban. A versenyszférában eközben 6,7 százalékos volt a nettó reálbér-emelkedés.
Nyár közepén is fennmaradt a magas bérdinamika Magyarországon: júliusban reálértéken 7 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek átlagosan a nemzetgazdadságban, amit az árak csökkenése is segített. A versenyszférában ennél valamivel lassabb, 6,6 százalékos volt a nettó reálbérek éves növekedése. Júniushoz képest az elektronikai termékek gyártásával és a vegyi anyagok, termékek előállításával foglalkozó cégeknél nőttek látványosan rendszeres bérek a versenyszektorban, míg a közszférában a közigazgatásban dolgozók egy részének a fizetése emelkedett.
Júniusban is fennmaradt az idén tapasztalt magas bérdinamika, a nettó reálkeresetek átlagosan 7,5 százalékkal jártak magasabban, mint egy évvel korábban. Az állami béremelések nélkül, csak a versenyszférában 6,8 százalékos volt júniusban az éves reálbér-emelkedés.
Májusban 7,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel a korábban, vagyis a munkaerő-piaci feszültségek közepette fennmaradt az előző hónapok magas növekedési üteme. A versenyszférában ennél egy hajszállal alacsonyabb, 7,5 százalékos volt a reálbérek éves növekedése, míg a közszférában - közmunka nélkül számítva - 11,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek köszönhetően az állami béremelési programoknak.
2015 harmadik negyedévében tovább növekedett a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, ami a súlyosbodó munkaerőhiányra utalhat. A versenyszférában több mint 30 ezer munkahelyre nem találtak megfelelő munkaerőt, ami az elmúlt öt évben a legmagasabb érték.
Szeptemberben átlagosan 5,5 százalékkal jártak magasabban a nettó reálkeresetek nemzetgazdasági szinten, mint egy évvel korábban. A bérek értékét növelte most a negatív, -0,4 százalékos szeptemberi infláció is. Eközben a versenyszférában a foglalkoztatottság bővülése a harmadik negyedévben megtorpanni látszott.
Szeptemberben 200 ezer fővel bővült a foglalkoztatottság az amerikai versenyszférában - derül ki az ADP friss jelentéséből. Az adat pozitív csalódást jelent, az elemzők előzetesen 194 ezres emelkedésre számítottak.
Júliusban nemzetgazdasági szinten átlagosan 2,7 százalékkal emelkedtek a nettó reálkeresetek, de ha kiszűrjük a közfoglalkoztatás hatásait, akkor a nettó bérek éves növekedési üteme már 3,4 százalékot mutat.
Májusban 201 ezerrel nőtt a versenyszférában foglalkoztatottak száma az ADP friss jelentése szerint, ami január óta a legnagyobb havi bővülést jelenti, és ami összhangban van a Reuters előzetes elemzői várakozásaival. Ugyanakkor az áprilisi adatot 4 ezer munkahellyel lefelé módosították, ami így 2014 januárja óta a legalacsonyabb értéket jelenti.
A tél utolsó hónapjában nemzetgazdasági szinten 4,4 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek Magyarországon, ami a megelőző két hónaphoz képest némi lassulást jelent, ugyanakkor az egy évvel ezelőtti adatnál 2,7 százalékponttal a magasabb. Eközben a versenyszféra foglalkoztatottsága tovább bővült és 1,9 millió fő fölé emelkedett, amire utoljára 2008-2009 fordulóján volt példa.
AZ ADP munkaadói szolgálat jelentése szerint 204 ezerrel nőtt az állások száma az amerikai versenyszférában augusztusban. Ez a szám 16 ezerrel kevesebb, mint amit az elemzői várakozások jósoltak.
Februárban 1,7 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül pedig 6,9 százalékkal - derül ki a KSH friss jelentéséből. Azaz a közfoglalkoztatás megemelkedett súlya továbbra is erősen lehúzza az átlagkereseteket, februárban egyébként 200 ezer felett volt a közmunkások száma. A nemzetgazdasági adatokon belül a versenyszférában a bruttó átlagkereset februárban 240 ezer forint volt, 5,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ami a versenyszféra foglalkoztatottságát illeti, tartja magát a tavalyi év második fele óta megemelkedett létszám, így közfoglalkoztatottak nélkül számítva a versenyszférában 2 százalékkal volt magasabb az alkalmazott létszám, mint egy évvel korábban.
A magyar részpiacok többsége, így a magyar gazdaság egésze a verseny látszatát keltő, de a valóságban azt többnyire nélkülöző logika mentén működik. Ez nem csak oka, hanem egyben következménye is azoknak a gazdasági-politikai-társadalmi természetű degenerációknak, amelyek mértéke jottányit sem csökkent az elmúlt húsz évben - írja Bokor László közgazdász.
Nemzetbiztonsági fenyegetésre hivatkoznak.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
