Elkezdték befektetni a befektetők és vállalatok azokat a rekord összegű pénzeket, amiket eddig pénzpiaci alapokban és hasonlóan likvid eszközökben tartottak. A tőkepiaci szárnyalásból való kimaradástól való félelem jegyében négy hét alatt 105 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki pénzpiaci alapokból az USA-ban – írja a Financial Times.
A Fitch friss elemzése szerint az idei eddig felfüggesztések a befektetési alapok visszaváltása kapcsán teljesen más képet mutatnak, mint az utóbbi 10 évben: most ugyanis nem arról volt szó, hogy sokan megrohamozták volna az alapkezelőket a pénzükért, hanem egyszerűen nem lehetett beértékelni az eszközöket a koronavírus okozta piaci stresszhelyzetben. A hitelminősítő szerint megoldás lehetne erre akár az is, ha megszűntetnék a napi visszaváltás lehetőségét a befektetési alapoknál.
Rekord összegeket menekítettek kötvényekből készpénzbe a befektetők az elmúlt egy héten a koronavírus okozta piaci turbulencia miatt – írja a Bank of America adataira hivatkozva a Reuters.
A koronavírus terjedése okozta volatilis piaci időszakban rekord összegű pénzek távoztak a befektetési alapokból világszerte. A kötvényalapok, illetve azok az ETF-ek, amelyek kötvényekbe fektetnek, 109 milliárd dolláros tőkekivonást szenvedtek el a szerdával záruló egy hétben. Különösen sok pénzt vesztettek a bóvli kötvényekbe és vállalati kötvényekbe fektető alapok – írja a Financial Times.
A 2016-os Brexitről szóló népszavazás óta nem volt olyan rossz hete a brit ingatlanalapoknak, mint most, az egyik alap felfüggesztését követően egy hét alatt közel 200 millió fontot vontak ki a befektetők a kategóriából – írja a Financial Times.
Idén eddig több mint 1,5 milliárd fontot vontak ki a brit befektetők a nyíltvégű ingatlanalapokból, többet, mint 2016-ban, pedig a Brexit-népszavazás miatt akkor is jelentős tőkekiáramlás volt a piacon – írja a Financial Times.
Az MNB friss statisztikái szerint május óta októberben volt először pozitív a befektetési alapok tranzakciós adata, tehát úgy tűnik, végre talán sikerül lerázniuk magukról a szuperállampapír nyomását. Ezzel együtt a kezelt vagyon is újra elérte a 7200 milliárd forintot, a kezelt vagyon mintegy ötöde viszont semmit sem hoz a befektetőknek, az ugyanis készpénzben és bankbetétben hever. Különösen az ingatlan-és kötvényalapok esetében.
Elképesztő pénzek áramlanak ki a brit abszolút hozamú alapokból, miután a kategória jó ideje nem tud érdemi hozamot felmutatni a befektetőknek – írja a Financial Times.
A vegyes alapok viszik a hátukon a befektetési alapok piacát – gyakorlatilag így lehet jellemezni a befektetési alapok idei eddigi évét. A BAMOSZ adatait nézve pedig egyáltalán nem állnak rosszul a pénzkeresésben az alapok: a részvényalapok kategóriája októberig már 14%-ot hozott a befektetőknek, az abszolút hozamú alapok 7%-nál tartanak, és mégis, ez utóbbi kategória nem tudott felállni a tavaly év végi sokkot követően.
Érdekes témát feszeget a Financial Times friss cikke, amely szerint a piaci felügyeleti szerveknek és az alapkezelőknek is figyelembe kellene venniük az egyénekhez fűződő kockázatokat az üzletre vonatkozóan, főleg, ha nevesebb portfóliókezelők vannak a fedélzeten.
Szinte minden fillér, ami a befektetési alapokból kiáramlott a nyár során, a szuperállampapírban keresett magának helyet. A friss statisztikák szerint az elmúlt három hónapban összesen 264 milliárd forint áramlott ki a befektetési alapokból, az MNB becslése szerint pedig ebből 253 milliárd a MÁP+-ban landolhatott.
Az év első három hónapjában 99,1 milliárd dollár áramlott az ETF-ekbe világszerte, ami 28%-kal marad el a tavaly negyedik negyedévben mért beáramlástól - írja a Financial Times.
Kezelt vagyonuk mintegy negyedével csökkent tavaly az európai abszolút hozamú alapoknak a befektetői tőkekivonásokat követően, a bennük kezelt vagyon ezzel 86 milliárd euróra csökkent tavaly év végével - írja a Financial Times.
A Franklin Templeton és az Invesco alapjai vesztették el a legtöbb ügyfélpénzt tavaly világszerte, miután a turbulens piaci környezet hatására jelentős tőkekiáramlást lehetett megfigyelni az aktív vagyonkezelésre építő szolgáltatóktól - írja a Financial Times.
A 2016-os Brexit-népszavazás óta a befektetők több mint ezermilliárd dollárt vontak ki a brit fókuszú részvényalapokból, miután attól tartanak, hogy a Brexit jelentős károkat okoz majd a brit vállalati szegmensben - írja a Financial Times.
Októberben 36 milliárd dollárt vontak ki a befektetők a kötvényalapokból, ami a legnagyobb havi tőkekiáramlás az elmúlt három évben - írja a Financial Times.
Az idei év lehet a legrosszabb éve a tőzsdén lévő alapkezelőknek a pénzügyi válság óta, a többségnél ugyanis január óta jelentősen visszaesett a részvények árfolyama - írja a Financial Times.
Több mint 6 milliárd dollárnyi bóvli kötvénytől szabadultak meg múlt héten a befektetők, miután a hozamemelkedés miatt egyre nagyobbak az aggodalmak az eladósodott vállalatok jövőjével kapcsolatban - írja a Financial Times.
Egy nap alatt rekordnak számító 2 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a befektetők a világ legnagyobb kötvény ETF-jének számító iShares Core US Aggregate Bond ETF-ből, miután múlt héten a világ kötvénypiacai 900 milliárd dollárt égettek el elsősorban az amerikai állampapírok vezette hozamemelkedésben - számol be a hírről a Financial Times.
Mára a 20 legnagyobb európai alapkezelő között sincs benne a 734 milliárd dollárnyi vagyont kezelő Franklin Templeton, miközben pár éve az egyik legnépszerűbb szolgáltatónak számított a kontinensen - számol be a hírről a Financial Times.
Pluszban van majdnem minden amerikai tőzsdeindex.
A legnagyobb európai piacon látott Tesla-eladásokból erre következtethetünk.
Szegeden alacsony a munkanélküliség.
Ez nem a helyzet rendezése irányába tett lépés.
Mohamed A. El-Erian írása.
Az EU-t is sürgeti az idő, ha szeretné megregulázni a kínai e-commerce óriásokat.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Mik a vámok deviza- és részvénypiaci hatásai?
