Itt megnézheted, hol él a legtöbb idős ember Magyarországon
43,9 év volt a medián életkor az EU-ban tavaly, közel 5 évvel több, mint 2001-ben. Egyre idősödik az európai társadalom, de vannak régiók, ahol kifejezetten alacsony a medián életkor.
43,9 év volt a medián életkor az EU-ban tavaly, közel 5 évvel több, mint 2001-ben. Egyre idősödik az európai társadalom, de vannak régiók, ahol kifejezetten alacsony a medián életkor.
2021. május 26-án, Kovács Erzsébet professzor asszonnyal közösen online előadást tartottunk a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya szervezésében a gyermekvállalás és a nyugdíj kapcsolatáról. Az előadásról – meglepetésünkre – nagyon sok sajtótudósítás született, eleinte, bő egy hétig alapvetően semleges-pozitív, visszafogott, konstruktív stílusban. A meglepetést az okozta, hogy bár e témáról sok egyetemi előadást tartottam, és több diákom is ezt választotta szakdolgozata témájának és nagyon sok angol és magyar nyelvű tudományos tanulmányt és népszerűsítő cikkeket is írtam – mindez eddig érezhető visszhang nélkül maradt. Most azonban több rádió, hetilap és online magazin is megkeresett, hogy röviden fejtsem ki a téma egy-egy vetületét. Azonban a javaslatom nem aratott osztatlan sikert. Ebben a cikkemben megpróbálok részletesen válaszolni Farkas András két Portfolio-cikkében (1., 2.) felvázolt felvetéseire.
Rendkívüli tizenkét hónap áll mögöttünk, amely megtörte az addigi trendeket, és a társadalom minden tagját, minden gazdasági szereplőt próbára tett. Teherpróbának tette ki az államot is, amelynek a szerepe ilyenkor még a korábbinál is nagyobb. Az adatok beérkezésével valamelyest tisztul a kép a mögöttünk hagyott esztendőről, ám a bajokról és gondokról, meg az ezek mögött meghúzódó emberekről, rétegekről, szervezetekről, szakmákról és térségekről keveset tudni. Közben egy újabb, semmivel sem könnyebb szakaszba lépett a magyar társadalom és gazdaság, másfajta kihívásokkal, de nem kevesebb bizonytalanságokkal, mint egy éve.
Az utóbbi időben egyre több elemzés jelenik meg a koronavírus terjedése és a társadalmi reakciók összefüggéséről. Az alábbi cikkemben ehhez a diskurzushoz szeretnék hozzászólni, amelynek a középpontjában a közösségi tudat és felelősség áll.
Nem egyforma eséllyel indulnak a munkaerőpiacon a különböző generációk tagjai, sok cég a fiatalabbakat részesíti előnyben, miközben nagyon jól járnának az 50 év feletti dolgozókkal. Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus segít megérteni a folyamatokat.
Az elmúlt évtizedekben nőtt az érettségizettek és a diplomások, míg jelentősen csökkent az alapfokú végzettséggel sem rendelkezők aránya Magyarországon. Bálint Lajos demográfus bemutatta, hogy az iskolázottság olyan tudás megszerzését teszi lehetővé, ami segítségünkre van a betegségek megelőzésében és kezelésében.
Új rovattal jelentkezik a Portfolio! Novembertől ismert és elismert szakemberek, üzletemberek, elemzők, véleményvezérek jelentkeznek exkluzív cikkekkel, elemzésekkel, piaci, gazdaságpolitikai helyzetértékeléssel oldalunkon. Első kézből, csak a Portfolio olvasói számára.
A társadalom elöregedése egyre égetőbb probléma nemcsak világszerte, hanem az EU-ban is: a következő három évtizedben az idősek száma az EU-n belül elérheti a 129,8 millió főt, mellyel arányuk a populáción belül közel egyharmadra növekszik 2050-re. Magyarországon jelenleg a teljes társadalom mintegy harmadát teszik ki az 55 és a feletti életkórúak, de 2050-re ez az arány már nálunk is 40% felett lesz. Az elöregedő társadalom gyorsuló trendjét mutatja, hogy 1990-ben a medián életkor még csak kicsivel haladta meg a 35 évet itthon, ez 30 év alatt 43-44-re nőtt, 2050-re pedig 48 körülire emelkedik. A témáról és az öngondoskodás fontosságáról bővebben is szó lesz jövő heti konferenciánkon.
Az Amundi Asset Management friss elemzése szerint a COVID-19-es járvány hosszú távú következményekkel jár majd a részvénybefektetések világában: egyre inkább előtérbe kerülnek az ESG-befektetések a tradicionális, nem ESG-személettel működő részvénybefektetésekkel szemben. Mindeközben egyre több vállalat tér át világszerte az ESG-szempontok szerinti működésre, azok a befektetők, akik időben felismerik a jövő ESG-bajnokait, jelentős hozamokat tehetnek zsebre.
A Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok hétfői bejelentése szerint 220 millió dollárt fektetnek a következő 5 évben a rasszok közötti egyenlőség támogatásába – számolt be a CNBC.
Vannak még rejtett tartalékai a kelet-közép-európai országoknak a romló demográfia elleni harcban – vélik az Erste Bank elemzői. A szakemberek szerint a nők foglalkoztatottsága, az effektív nyugdíjkorhatár, a migráció és a további családtámogató intézkedések jelenthetik a kulcsot a csökkenő népesség problémájára.
A következő nyolcvan évben majdnem hárommillió fővel csökkenhet Magyarország népessége, így 7 milliónál kevesebben élhetnek majd az országban – derül ki az ENSZ 2019-es hosszútávú előrejelzéséből. Ráadásul a kevesebb embernek sokkal nagyobb aránya lesz a jelenlegi nyugdíjkorhatár felett, ami tovább növelheti a gazdasági nehézségeket. A világszervezet szerint persze van megoldás az egész Európát sújtó népességfogyásra és elöregedésre: több gyermeket kellene vállalni, és akkor fenntartható lenne a népességszám, sőt akár vissza is emelkedhetne 10 millió fölé.
Várhatóan tavasszal jön majd egy újabb gazdaságvédelmi és családvédelmi akcióterv – lengette be az elmúlt hónapokban Orbán Viktor és Varga Mihály. A két intézkedéscsomag részleteiről egyelőre kevés konkrétumot tudunk, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy ezek lesznek a kormány nagy gazdasági dobásai 2020-ban. Megnéztük, milyen lépések jöhetnek szóba.
Barabási Albert-László sikerről szóló könyve úgy alapozza meg a társadalomról való gondolkozásunk megújítását, ahogy az arany titkát ígérő alkimisták megalkották a fizikát és a kémiát - írja az Összképben Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára.
Az anyagi gondokból sajnos néha annyira nem látják a kiutat az emberek, hogy inkább eldobják az életüket. Egy friss amerikai kutatás most arra mutatott rá, hogy ez ellen igenis tehet a gazdaságpolitika. Ha 10 százalékkal megemeljük a minimálbért, azzal 3,6 százalékkal csökkenthetjük az öngyilkosságok számát. Mára egyre több olyan kutatásról olvashatunk, amely a minimálbér-emelés hasonlóan kedvező hatásairól szól, de ez az eredmény azért kiemelkedő közülük, mert jóval erősebb empirikus bizonyítékokkal szolgál. Ezt mostantól nem hagyhatjuk figyelmen kívül a minimálbérről szóló vitákban.
Magyarországon az európai átlagnál kevesebb gyerek nevelkedik intakt családban (vagyis két vér szerinti szülővel), miközben az egyszülős családok struktúrája jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatói tanulmányukban rámutattak: nemcsak hogy nincs egységes európai út, hogy nincs egységes közép-kelet-európai minta, hanem még a magyar társadalom különböző rétegeiben is nagyon eltérő család- és háztartásszerkezeti változásokat figyelhetünk meg. Az alacsony termékenység mögött pedig meghúzódik egy érdekes tényező: az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében az utóbbi évtizedekben nem csökkent, hanem növekedett az átlagos gyermekszám, ugyanakkor ők egyre kevesebben vannak, így a magasabb termékenységük kevésbé kompenzálja a magasabb végzettségűek alacsony termékenységét, mint korábban.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, György László a Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont rendezvényén nyitóelőadásában hat megatrendet vázolt fel és mutatta be, hogy erre hogyan készül fel a tárca.
Mindenből megárt a sok, de az alkoholból különösen. Az emberek többsége mégis fittyet hány az ajánlásokra, és nyakló nélkül italozik, aminek aztán meg is van a következménye. A britek esetében például évente több mint hétezren halnak meg emiatt. Az évi 500 korsó sörnek megfelelő alkoholfogyasztásukkal (per fő!) előkelő hellyel bírnak az alkoholizmus világrangsorában, de még közülük is kiemelkednek a skótok. Ezt a helyzetet megelégelve úgy döntöttek, minimumárat szabnak ki az italok alkoholtartalmára idén májustól. Így a tipikusan olcsó, erős italok jelentősen megdrágultak, ami a reményeik szerint sokakat kijózanít. Ha sikerrel járnak, az például szolgálhat a magyarok számára is, akik nem mellesleg még a briteknél is többet isznak.
2035-ben megtörténhet az, ami eddig soha: a 65 évesek vagy annál idősebbek száma meghaladja a fiatalok számát Amerikában - írja a Bloomberg.
Új rovattal bővítjük a Portfolio kínálatát: a Prof hasábjain a napi hírek helyett a tudományos ismeretterjesztésre helyezzük a hangsúlyt. Magyarázó cikkekkel és érdekes történetekkel jövünk, amikkel bemutatjuk a szerintünk leginkább fontos gazdasági és pénzügyi jelenségeket. Nem megyünk el szó nélkül a legforróbb pénzügyi technológiák és újdonságok mellett sem, sőt, ezen felül rajta tartjuk a szemünket az ígéretes kutatásokon is.
Kövesd a Prof-ot a Facebookon!
Donald Trump, Orbán Viktor és Kína is dobott be javaslatokat a konfliktus lezárására.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.