Trendszerűen, immár hosszú idő óta csökkennek az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonra, illetve tagdíjbevételekre vetített költségei: a díjterhelési mutatók először 2020-ban estek szektorszinten 0,7 százalék alá. A vagyonkezelési költségek 2020-ban 0,4 százalék alá estek, ami kevesebb, mint a jogszabályban megadott korlát (0,8 százalék) fele. A vagyonra vetített összköltség, amit a klasszikus díjterhelési mutató fejez ki, szintén történelmi mélypontra került, 0,64 százalék lett. Az így kedvezőbbé váló nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekhez, a szektor versenyképesebbé válásához nagyon kellettek a jogalkotó és a felügyelő hatóság szabályozó lépései. S persze az is, hogy a pénztárak – amelyeknél a piaci verseny önmagában nem indította el ezeket a folyamatokat – együttműködjenek a jegybankkal például a választható portfóliós rendszereknél ajánlott vagyonkezelői díjazás, a befektetési alapok esetében fizetendő sikerdíj, illetve a speciális nyugdíjpénztári TKM alkalmazásában.
Friss adatokat közölt az MNB arról, hogyan alakultak az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelései. A változatlan működési levonásoknak és a jelentősen visszaeső befektetési költségeknek köszönhetően korábban soha nem látott mértékben, 0,75-ról 0,64 százalékra csökkent az önkéntes nyugdíjpénztárak tagokat terhelő átlagos díjterhelése tavaly az MNB adatai szerint. A pénztártagok jövőbeni költségeit modellező hosszú távú pénztári TKMNyp 0,85 százalék lett.
Frissültek az MNB oldalán az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan a Teljes Költségmutatók (TKM). A számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-2,55%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,08-5,39%-os terhelése. Az idei eddigi hozamokból az is látszik, hogy a kockázatkereső portfóliókkal lehetett a legtöbb pénzt zsebre tenni.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak – idén először kiszámított - átlagos 30 éves teljes költségmutatója 0,84 százalék volt, míg korrigált díjterhelési mutatójuk 0,78 százalékra rúgott. A jövőt egy feltételezett összegű tagi megtakarítással és a pénztár közvetett költségeivel is modellező TKMNyp összevethető az élet- és nyugdíjbiztosítások azonos mutatószámával, ami erősíti a transzparenciát, valamint a pénztári szektoron belüli és a szektorközi versenyt. Az adott éves adatok alapján kalkulált korrigált díjterhelési mutató a 2019-es kiváló hozamok utáni befektetési költségek miatt nőtt enyhén - derül ki az MNB közleményéből.
Nagy előnye a nyugdíjbiztosításoknak, hogy az éves befizetésünk 20%-át, 130 ezer forintos maximumig visszakapjuk az államtól adójóváírás formájában. A lehető legnagyobb nettó hozam elérésére törekedve viszont nem mindegy, hogy mennyi vándorol a biztosító, illetve a mögöttes alapkezelők zsebébe költségek formájában. Megnéztük, melyek most a legolcsóbb nyugdíjbiztosítások a piacon az MNB TKM-összesítője alapján.
Közzétette az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan is a megtakarítási célú életbiztosításoknál már évek óta elérhető Teljes Költségmutatókat (TKM), ezzel nemcsak egymással, hanem fő riválisukkal, a nyugdíjbiztosításokkal is összehasonlíthatóvá váltak a nyugdíjkasszák, bár a két számítási módszertan enyhén eltér. A TKM-számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-2,55%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,89-5,69%-os terhelése.
Az MNB ideiglenesen felfüggesztette a szlovákiai NOVIS Biztosító SENSUM befektetési életbiztosításának magyarországi forgalmazását. A jegybank vizsgálatának eddigi adatai szerint a biztosító nem a jogszabályban előírt számítási módszertannak megfelelően határozta meg a Teljes Költség Mutató értékét, valamint a termék egyes mögöttes eszközalapjainak várható teljesítményét – áll a jegybank közleményében.
2020. január 1-jétől kiterjeszti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az önkéntes nyugdíjpénztárakra is a megtakarítási célú életbiztosításoknál régóta használt Teljes Költségmutatót (TKM). A modellszámítást tükröző mutatószámnak köszönhetően végre megtudhatjuk, hogy az önkéntes pénztárak tagjai a befektetéskor elvont, működési és fedezeti tartalékba kerülő összegeken felül milyen közvetett, mögöttes díjakat kell, hogy kifizessenek és összehasonlíthatóvá válnak régi riválisuk, a nyugíjbiztosítások költségterhelésével is.
Kiterjesztené a biztosításoknál használatos Teljes Költségmutatót a nyugdíjpénztárakra is az MNB, ezen kívül összehangolná ennek számítását az EU-s módszertannal. A felügyelet többek közt a nem életbiztosítási szektorban is növelné a versenyt, melynek olcsóbb és ügyfélbarátabb termékek lehetnek az eredményei és korábban bejelentett, megtakarítási termékekre járó, 30 milliós garancialapjuk összerakását is elkezdenék.
Pörög a magyar nyugdíjbiztosítási biznisz, annak ellenére, hogy az EU-s és a magyar szabályozók is bekeményítettek a szektorral szemben. A felügyeleti szigor viszont két remek eszközt is adott a befektetők kezébe, melyek segítségével könnyebben tudunk válogatni egyes nyugdíjcélú termékek közül, ezen kívül a biztosítók saját oldalain lévő adatokból is tájékozódhatunk. Megnéztük, melyek most egyes paraméterek alapján a legjobb befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások a piacon, melyekhez akár éves 130 ezer forintos állami támogatást is igénybe tudunk venni.
Jelentősen olcsóbbak lettek tavaly a megtakarítási célú életbiztosítások, így a nyugdíjbiztosítások is, melyekhez 20%-os éves, befizetésarányos adójóváírás is igénybe vehető, 130 ezer forintos felső határig. Megnéztük, melyek a legolcsóbb termékek azoknak, akik ezzel a megtakarítási formával tennének félre nyugdíjas éveikre.
Hamarosan egymással is összehasonlíthatóvá válhatnak a különféle nyugdíjcélú terméktípusok, állítólag az MNB már majdnem el is készült a nyugdíjbiztosításoknál elérhető TKM-hez hasonló mutatószámokkal a másik két adókedvezményes nyugdíjtermékre adaptálva is. Úgy tűnik, a jövőre életbe lépő EU-szabályokat viszont még megvárja a felügyelet, mielőtt tényleg megtudjuk, melyik a legolcsóbb nyugdíjcélú termék. Mindenesetre, akárcsak a TKM, egy ilyen mérőszám publikálása egész Európában élenjáró innovációnak számítana, melynek az EU-s szabályozók is a csodájára járhatnak.
Kifejlesztett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy alkalmazást, amely jelentősen leegyszerűsíti a megtakarítási életbiztosítások Teljes Költségmutatójának (TKM) összehasonlítását.
Az év elején hatalmas költségcsökkenést hozott a megtakarítási célú életbiztosítások piacán az MNB etikus életbiztosítási koncepciója. Megnéztük, mi történt az év eleje óta az életbiztosítási piacon, úgy tűnik, az újonnan piacra kerülő termékek és az átárazott húzótermékek még lejjebb húzták az átlagos költségeket.
Május 22-éig kell elkészítenünk idén az adóbevallásunkat, ha van nyugdíjcélú megtakarításunk, ne felejtsük el visszaigényelni a személyi jövedelemadónkat, amelynek köszönhetően (terméktől és a tavaly befizetett összegtől függően) akár 150 ezer forint is gyarapíthatja a megtakarításunkat. Ha viszont még nincs ilyen termékünk, nem árt indítani egyet, megnéztük, a három megtakarítási típuson belül melyek a legolcsóbb termékek, illetve hogy melyiket miért éri meg megkötni.
Újév napján egy új fejezet nyílt az életbiztosítások életében is: élesedett az MNB unit-linked ajánlása, amely többek közt sosem látott mértékben csökkentette a megtakarítási célú életbiztosítások költségeit. Olyan ügyfél, aki például egy összetett eszközalapban, tíz évre szeretne rendszeresen megtakarítani, átlagosan több mint két százalékponttal kevesebb költséget fizet majd ki évente, mintha tavaly kötött volna biztosítást.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Több száz, kihasználatlan páncélos áll a raktárakban
Állítólag még a tesztfázisban lévő Kedr rendszert használták.
Sok útvonalat érint.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
